A készlet veszteség a Lean gondolkodásban minden olyan alkatrészt, folyamatban lévő munkát vagy befejezetlen végterméket jelenti, amely meghaladja a biztonságos működéshez szükséges minimális készletet.

Személyes élet:

• Felesleges ruhák: Gyakran több ruhát, táskát és cipőt vásárolunk és tárolunk, mint amennyire szükségünk van vagy amit rendszeresen viselünk. Tudtad, hogy a ruháid 20%-át viseled az idő 80%-ában?
• Felesleges tárgyak: Sokunknak vannak olyan dolgai, amelyeket „biztos, ami biztos” alapon tartogatunk, de ezek általában sosem kerülnek elő. Például a konyhai eszközök, amelyeket sosem használsz, vagy a régi könyvek, amelyeket nem olvasol.
• Használaton kívüli elektronikai eszközök: Régi számítógépek, telefonok és egyéb kütyük, amelyeket már nem használunk vagy szükségtelenek, helyet foglalnak és rendetlenséget okoznak otthonunkban. Gondolj a régi DVD-lejátszókra vagy az elavult zenelejátszókra.

Irodai élet:

• Feldolgozatlan információ: Az irodai környezetben gyakran találkozunk olyan készlet veszteséggel, mint a feldolgozatlan információk, amelyek elvesznek a számtalan e-mail és dokumentum között.
• Befejezetlen projektek: Olyan projektek, amelyek már nem értékesek a csapat számára, de nem zárják le őket, szintén pazarlást jelentenek.
• Felhalmozott készletek: Használatlan irodaszerek, amelyek tárolóhelyet foglalnak, és felhalmozott papírok az íróasztalok körül szintén példák erre.

Stratégiák a készlet veszteség kezelésére

Minimalizmus gyakorlása: Kerüld a szükségtelen dolgok vásárlását. Ez vonatkozik az irodaszerekre is – csak a szükséges mennyiséget vásárold meg. A ruhatáradban alkalmazz kapszula-gardrób megközelítést, ahol csak a legszükségesebb, legjobban kihasználható darabokat tartod.

Digitalizálás: Csökkentsd a papírhasználatot a digitalizálással. Ez is segít a munkahelyi rendetlenség csökkentésében. Használj e-könyveket a fizikai könyvek helyett, és tarts rendet a digitális fájljaid között.

Rendszeres átvizsgálás: Végezz rendszeres átvizsgálásokat személyes és irodai készleteiden, hogy megszabadulj a szükségtelen tárgyaktól. Havonta egyszer szánj időt a ruhásszekrény, konyhaszekrény vagy garázs átnézésére és a felesleges dolgok eltávolítására.

Just-In-Time (JIT): Vezesd be a JIT megközelítést a beszerzések során, csak az azonnali használatra szükséges dolgokat szerezd be. Például vásárolj élelmiszert csak heti szükségleteid szerint, így elkerülheted az élelmiszer-pazarlást.

Készlet- és eladási nyilvántartás: Tarts pontos nyilvántartást a készletekről és eladásokról, hogy elkerüld a túlzott készletezést. Használj alkalmazásokat a háztartási készletek nyomon követésére, mint például a konyhai alapanyagok.

Keresletelemzés: Elemezd a keresleti mintákat az optimális készletszintek meghatározása érdekében. Figyeld meg, milyen gyakran használod bizonyos termékeket, és ennek megfelelően vásárolj.

Készletgazdálkodási SOP: Dolgozz ki szabványos működési eljárásokat a készletgazdálkodásra. Otthon is alakíts ki szabályokat a tárolásra, például melyik szekrénybe mi kerülhet.

Egyértelmű irányelvek: Hozz létre világos irányelveket a felesleges készletek eltávolítására. Állíts fel szabályokat, hogy például ha valamit egy éven át nem használsz, adományozd el.

Adományozás: Adományozd a felesleges készleteket jótékonysági szervezeteknek. Az otthon felhalmozott játékokat, ruhákat vagy elektronikai eszközöket juttasd el rászorulóknak.

Új termékek vagy szolgáltatások: Használd fel a felesleges készleteket új termékek vagy szolgáltatások kínálatához. Gondolj a kreatív újrahasznosításra, például régi bútorok felújítására vagy átalakítására.

A készlet veszteség a Lean gondolkodásban jelentős pazarlás. Ezek a stratégiák segítenek az eliminálásban, csökkentésben, standardizálásban, automatizálásban, kiszervezésben vagy értékké alakításban. Ezek végrehajtása elősegíti a hatékonyság és produktivitás növelését, mind személyesen, mind szakmailag.

Most észreveszed a készlet veszteséget az életedben vagy munkádban? Milyen lépéseket teszel annak csökkentésére? Oszd meg velünk a kommentekben!

Az egyik legfontosabb eleme a Lean gondolkodásnak a veszteségek felismerése és megszüntetése. A Lean filozófia által azonosított nyolc veszteségtípus közül a szállítási vagy mozgási veszteség könnyen felismerhető, de hírhedten nehéz megszüntetni.

Ebben a bejegyzésben feltárjuk, mit jelent a szállítási veszteség, hogyan jelentkezik a magán- és szakmai környezetben, valamint gyakorlati tippeket nyújtunk annak megszüntetésére, csökkentésére, szabványosítására, automatizálására, kiszervezésére vagy átalakítására értékké.

A szállítási veszteség megértése

A szállítási veszteség az anyagok, termékek vagy emberek felesleges mozgását jelenti egyik helyről a másikra, ami csekély vagy semmilyen hozzáadott értéket nem ad a folyamathoz. Ez az extra mozgás a minimálisan szükségesnél több, amely fenntartja a termelést vagy a műveleteket.

Például gondoljunk arra, hogy mennyit fizetünk pluszban a megvásárolt termékek szállításáért. Valaha fizettél szívesen szállításért? Minél többet mozog egy termék, annál hosszabb ideig marad értéknélkül. Ezért a megoldás látszólag egyszerű: minimalizálni a szállítást.

Valós életbeli példák a szállítási veszteségről

Magánélet:

• Naponta ingázás a munkahelyre, különösen, ha messze lakik.
• Gyakori élelmiszerbolti látogatások, ahelyett hogy nagyobb mennyiségben vásárolnánk.
• Hosszabb útvonalak választása, amikor feladatokat intézünk, ami több időt, energiát és pénzt emészt fel a szállításra.

Irodai környezet:

• Oda-vissza járkálás a nyomtatóhoz vagy fénymásolóhoz.
• Elkallódott fájlok keresése az irodában.
• Áthelyezés különböző emeletek vagy épületek közötti találkozók miatt.

A szállítási veszteség csökkentése

A jó hír az, hogy gyakorlati módszerek léteznek ennek a veszteség formának csökkentésére. Itt van néhány mindennapi példa arra, hogyan lehet megszüntetni, csökkenteni, szabványosítani, automatizálni, kiszervezni vagy értékké alakítani a szállítási veszteséget:

Megszüntetés:

• Dolgozz otthonról, ha lehetséges, hogy elkerüld a napi ingázást.
• Kerüld a felesleges utazásokat, például luxusvakációkat, különösen, ha adósságból finanszírozod.
• Virtuális találkozókat válassz személyes találkozók helyett.

Csökkentés:

• Tervezd útvonalaidat hatékonyan a felesleges utazások csökkentése érdekében.
• Rendszeresen tartsd karban a járművedet, hogy elkerüld a hibákat és azzal járó szállítási veszteséget.
• Használd a helyi szolgáltatásokat a szállítás szükségességének csökkentése érdekében.

Szabványosítás:

• Hozz létre egy szabványos fájlrendszert, hogy elkerüld a dokumentumok elkallódását.
• Határozz meg rutinszerű útvonalakat a feladatok elvégzéséhez.
• Legyen kijelölt hely az irodaszereknek, hogy minimalizáld a keresési időt.

Automatizálás:

• Állíts be automatikus rendelési rendszert az irodaszerekhez.
• Használj online platformokat a számlák fizetésére, hogy elkerüld a fizikai utazásokat.
• Automatizáld a dokumentumkezelést, hogy megszüntesd a fizikai fájlátvitel szükségességét.

Kiszervezés:

• Használj szállítási szolgáltatásokat, hogy elkerüld a felesleges üzleti látogatásokat.
• Kiszervezheted a termékek szállítását egy harmadik fél logisztikai szolgáltatóhoz.
• Kiszervezheted a nyomtatási feladatokat a nyomtatóhoz történő felesleges mozgás csökkentése érdekében.

Értékké alakítás:

• Válassz környezetbarát közlekedési eszközöket, mint a tömegközlekedés, kerékpározás vagy elektromos járművek.
• Válassz aktív közlekedést (például biciklizést) az autózás helyett. Egészségesebb és pénzt is takaríthatsz meg.
• Használd ki az ingázási időt termelékenyen olvasással, audiókönyvek hallgatásával, vagy akár munkával, hogy „pocsékolt” időt hasznos idővé változtass.

Kreativitásunk és proaktivitásunk révén jelentősen csökkenthetjük a szállítási veszteséget, ami produktívabbá és kevésbé fárasztóvá teszi mindennapi életünket. A Lean gondolkodás nemcsak a vállalkozások számára nyújthat értékes betekintést, hanem személyes életünk számára is.

Összegezésképpen, egy kérdés neked: Tudsz-e azonosítani egy területet az életedben, ahol szállítási veszteség keletkezik, és javasolni lehetséges megoldást a fent említett stratégiák alapján?

A mai rohanó világban sokan érezzük úgy, hogy túlterheltek és stresszesek vagyunk. A munkahelyi és otthoni feladatok egyensúlyozása állandó kihívást jelent. A Lean szemlélet alkalmazása a magánéletben segíthet csökkenteni ezt a terhelést és javítani életminőségünket.

A Lean szemlélet megértése

A Lean szemlélet a Toyota Production System (TPS) alapján jött létre, amely a hozzáadott értéket termelő tevékenységeket kívánja növelni, miközben a veszteségeket csökkenti. A Lean célja, hogy javítsa a termék vagy szolgáltatás minőségét, miközben csökkenti a gyártási időt és költségeket.

A TPS kezdetben hét veszteségtípust azonosított:

1. Anyagmozgatásból eredő veszteség
2. Készletben rejlő veszteség
3. Mozgásban rejlő veszteség
4. Várakozásból fakadó veszteség
5. Túltermelésből adódó veszteség
6. Felesleges tevékenységek végzéséből eredő veszteség
7. Javításból eredő veszteség

Veszteségtípusok a mindennapi életben

A TPS alapítói arra jöttek rá, hogy a különböző termékek ellenére a veszteségtípusok nagyon hasonlóak. A mindennapi életünkben is számos veszteségtípussal találkozhatunk, amelyeket tudatosan kell kezelni a produktivitás javítása érdekében.

Gyakorlati tippek a veszteségek felszámolásához

Anyagmozgatásból eredő veszteség:

• Dolgozz otthonról, ha lehetséges, hogy elkerüld a napi ingázást.
• Kerüld az indokolatlan utazásokat, például a luxusvakációkat, ha azokat adósságból finanszírozod.
• Válaszd a virtuális találkozókat a személyes helyett.

Készletben rejlő veszteség:

• Tervezd meg a bevásárlást, hogy csökkentsd a gyakori boltba járást.
• Használd a helyi szolgáltatásokat a közlekedés szükségességének csökkentése érdekében.

Mozgásban rejlő veszteség:

• Hozz létre egy szabványos fájlrendszert, hogy elkerüld a dokumentumok elvesztését.
• Határozd meg a szokásos útvonalakat az ügyintézéshez, hogy időt és energiát takaríts meg.

Várakozásból fakadó veszteség:

• Használd az online platformokat a számlák fizetéséhez, hogy elkerüld a fizikai utazást.
• Rendszeresen karbantartasd a járművedet, hogy elkerüld a lerobbanásokat és a várakozási időt.

Túltermelésből adódó veszteség:

• Automatizáld az irodaszerek rendelési rendszerét, hogy elkerüld a felesleges készletezést.
• Kerüld a szükségtelen jelentések vagy dokumentumok készítését.

Felesleges tevékenységek végzéséből eredő veszteség:

• Kerüld a nem hozzáadott értéket teremtő feladatokat, például a dokumentumok felesleges formázását.

Javításból eredő veszteség:

• Rendszeresen tartsd karban otthoni készülékeidet, hogy elkerüld a költséges javításokat.
• Fektess be minőségi termékekbe, hogy csökkentsd a gyakori cserék szükségességét.
• Gondos tervezéssel kezdd meg a projekteket, hogy minimalizáld a hibákat és az újramunkálást.

Szabadulj meg a felesleges feladatoktól

A mai rohanó világban gyakran érezzük magunkat túlterheltnek a rengeteg feladat miatt. Azonban nem minden feladat létfontosságú. Azonosítsd és szüntesd meg azokat a feladatokat, amelyek nem adnak értéket az életedhez. Ezáltal időt és energiát szabadítasz fel fontosabb tevékenységekre. Például mondd le a nem létfontosságú megbeszéléseket, vagy delegálj feladatokat másoknak.

Egyszerűsítsd és szabványosítsd folyamataidat

Miután megszabadultál a felesleges feladatoktól, a következő lépés az, hogy egyszerűsítsd és szabványosítsd a folyamataidat. Ez azt jelenti, hogy világos, következetes eljárásokat hozol létre a feladatok elvégzésére. Ezzel csökkented a szükséges erőfeszítést és minimalizálod a hibákat. Például, ha van egy meghatározott protokoll a napi feladatokra, időt takarítasz meg és biztosítod a következetességet.

Automatizáld az ismétlődő feladatokat

Ha egy feladat ismétlődő és meghatározott mintát követ, fontold meg annak automatizálását. Az automatizálás időt takaríthat meg és csökkentheti a hibák kockázatát. Használj eszközöket, mint például ütemező szoftvereket, e-mail szűrőket vagy chatbotokat a rutin feladatok kezelésére. Például, ha beállítasz automatikus számlafizetéseket, egyszerűsítheted a pénzügyeidet és elkerülheted a késedelmi díjakat.

Delegálj, amikor csak lehet

Ha nem tudsz megszabadulni vagy automatizálni egy feladatot, fontold meg a delegálást. A delegálás lehetővé teszi, hogy fontosabb feladatokra koncentrálj és fejleszti a csapatod képességeit. Például, ha túlterhelt vagy adminisztratív munkával, vegyél fel egy virtuális asszisztenst ennek kezelésére.

Halaszd el a nem létfontosságú feladatokat

Ha egy feladat nem sürgős vagy fontos, fontold meg annak elhalasztását. Ez időt szabadít fel a sürgősebb ügyekre. Azonban tűzz ki határidőt annak biztosítására, hogy a feladat végül elkészüljön. Például, ha egy projekt várhat, először a sürgős feladatokat priorizáld.

Összegzés

A feladatok egyszerűsítése elengedhetetlen a termelékenység maximalizálásához. A feladatok megszüntetésével, egyszerűsítésével, automatizálásával, delegálásával és elhalasztásával a valóban fontos dolgokra koncentrálhatsz. Ne feledd, az időnk véges, és bölcsen kell használnunk. Ahogy Tim Ferris mondta: „Mielőtt automatizálnál egy feladatot, szüntesd meg.”

Kreativitással és proaktivitással jelentősen csökkenthetjük a különféle típusú veszteségeket, produktívabbá és kevésbé stresszessé téve mindennapi életünket. A Lean szemlélet nemcsak a vállalkozások számára nyújthat értékes betekintést, hanem a személyes életünkben is. A veszteségek azonosításával és felszámolásával több teret nyerhetünk a valóban fontos dolgok számára.

A megannyi email közt, ami mindennap elárasztja a postaládákat, elengedhetetlen, hogy a miénk valahogy kitűnjön, elolvassák és reagáljanak rájuk.

A következőket teheted ennek érdekében.

Tedd világossá a lényeget

Amikor e-mailt írsz, az egyértelműség legyen a legfontosabb szempontod. A címzettje valószínűleg naponta üzenetek tömkelegét nézi át. Ha már az elején egyértelművé teszed fő mondanivalódat vagy kérésedet, jelentősen megnöveled annak az esélyét, hogy az e-mailt észrevegyék és reagáljanak rá. Gondolj erre: ha az e-mailed hosszú bevezetővel kezdődik, akkor a legfontosabb üzenet eltűnhet a felesleges részletek alatt.

Használj félkövér betűtípust az intézkedést igénylő pontokhoz

Hogy még hatékonyabbá tedd e-mailjeidet, emeld ki a legfontosabb részt: teendőket. Használj félkövér formázást, hogy felhívd a figyelmet erre az információra. Ez a módszer kettős célt szolgál: biztosítja, hogy a címzett azonnal megértse, mit várnak el tőle, és így az e-mailje már első pillantásra érthető lesz.

A példák beszédesebbek

Képzeld el, hogy két e-mailt kapsz. Az első egy részletes háttérsztorival kezdődik, különböző pontokon kanyarogva, mielőtt végül kiderülne, hogy mi a kívánt lépés. A második e-mail azonban egy félkövérrel szedett feladatlistával kezdődik, így rögtön világossá válik, hogy a feladó mit kér. Melyik e-mailre reagálsz gyorsabban?

Kezdd a fontos dolgokkal

Úgy struktúráld az e-mailt, hogy a legfontosabb üzenet vagy kérés könnyen észrevehető legyen. Ez azt jelenti, hogy a feladatokat az e-mail legelejére helyezed. Ez biztosítja, hogy még ha a címzett csak az első néhány sort olvassa is el, akkor is kiderül, hogy mit kell tennie. Ez a módszer tiszteletben tartja a címzett idejét és figyelmét, és elősegíti a hatékonyabb kommunikációt.

Következtetés

Egy jó tanács: amikor e-mailt írsz, mindig az elejére tedd a teendőket, vagy félkövér betűvel, vagy olyan helyre, ahol görgetés nélkül is látszik, így nem kell görgetni, hogy látható legyen. Ellenkező esetben a feladat elveszhet. Ha ezt az egyszerű technikát alkalmazod, az e-mailek kitűnnek a zsúfolt postaládából, és gyorsabb válaszokra és cselekvésekre késztetnek.

Közhely, a technológia fejlődésével hatalmas mennyiségű információhoz férünk hozzá. Ez információs túlterheléshez vezet, a következőkben ennek a jelenségnek a szintjeit és következményeit vizsgáljuk.

Az információs túlterhelés makró és mikro szinten is értelmezhető.

Makrószinten elsősorban az információ mennyiségéről beszélünk: olyan nagy mennyiségű információval van dolgunk, ami akadályozza a hatékony feldolgozást.

Agyunk egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy a ránk zúduló információt, olyan sebességgel és mennyiségben kezelje, ahogyan az keletkezik.

1. Priorizálj: Nem minden információ igényli az azonnali figyelmet és feldolgozást. Váljon szokásoddá, hogy aktuális igényeidhez és céljaidhoz illeszkedően rangsorolod az információt.
2. Szabj határokat: határozd meg időpontokat amikor a különböző típusú információkkal foglalkozol. Például korlátozd a nap egy bizonyos időpontjára az e mailek feldolgozását vagy a közösségi média felületeid átpörgetését.
3. Kapcsolódj ki: minden nap szánj időt arra hogy eltávolodj a digitális eszközeitől, ez lehetővé teszi az agyad számára hogy pihenjen és csökkenti az információ feldolgozásából fakadó stresszt.

Mikroszinten elsősorban feldolgozott információ minősége van a fókuszban. Nem minden információ releváns vagy megfelelő minőségű is ezeknek a vizsgálata rengeteg energiát igényel. Mikroszinten a következőket teheted:

1. Validálj: mindig ellenőrizd az információ hitelességét, minőségét. Használja fel több forrást is, hogy az információd a lehető legpontosabb legyen.
2. Szűrj: használj olyan eszközöket és megoldásokat, amelyek kiszűrik a számodra lényegtelen vagy kevésbé fontos információkat. Számos emailhez kapcsolódó szolgáltatás áll rendelkezésre melyekkel testre szabhatod a szűrést.
3. Konszolidálj: Vezesd egy helyre a feldolgozandó információt, használj például RSS-feed-eket és RSS olvasót. Így megspórolod magadnak azt, hogy több weboldalt kelljen felkeresned.

Az információ túlterheltség számos káros mellékhatással jár, amelyek jelentősen befolyásolhatják az életünket:

• Mentális kimerültség: A nagy mennyiségű információnak való folyamatos kitettség mentális fáradtsághoz és a kognitív kapacitás csökkenéséhez vezethet.
• Sürgősségérzet: A túláradó információáradat állandó sürgősségérzetet kelthet, ami megnehezíti a prioritások megfelelő felállítását.
• Csökkent kreatív képességek: Az információ-túlterhelés akadályozhatja kreatív gondolkodásunkat és problémamegoldó képességeinket.
• Csökkent koncentráció: A túlzott mennyiségű információ megzavarhatja a feladatokra való összpontosítási és koncentrációs képességünket.
• Romló memória: Amikor információbőséggel bombáznak minket, csökken az információk megőrzésének és felidézésének képessége.
• Fokozott hajlam a multitaskingra: Az információ túlterheltsége gyakran vezet a multitasking szokásához, ami csökkentheti a produktivitást.
• Negatív érzelmi befolyás: Az információ túlterheltsége szorongáshoz, információéhséghez, információelhízáshoz, sőt információkerüléshez is vezethet.
• A döntéshozatalra gyakorolt hatás: Az információ-túlterhelés jelentősen befolyásolhatja a döntéshozatali folyamatokat, ami határozatlansághoz és halogatáshoz vezethet.
• Az információ túlterheltség negatív hatásainak enyhítése érdekében építsd be a következő gyakorlatokat a napi rutinodba:
• Gyakorold a jelenlétet: Foglalkozz mindfulness technikákkal, például meditációval vagy mély légzéssel, hogy fejleszd az összpontosításodat és csökkentsd az információ-túlterheltséggel járó szorongást.
• Fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja az agyműködést, a memóriát és a koncentrációt. Már egy rövid séta vagy edzés is jelentős változást eredményezhet.
• Helyezd előtérbe a pihenést: Biztosítsd, hogy eleget pihenj, mivel ez segíti a memória konszolidációját, és regenerálja az agyat.

Összefoglalva, az információ túlterhelés jelentős kihívást jelent, ha azonban megérted szintjeit és következményeit, valamint konkrét stratégiákat alkalmazol, hatékonyan kezelheted. Priorizálj, szabj határokat, validálj, szűrj, konszolidálj, gyakorold a tudatosságot, végezz fizikai aktivitást és pihenj.

Volt egy könyv, ami alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan a személyes produktivitásról gondolkodom.

A címe: The Power of Full Engagement; ez a könyv volt az, ami megismertette azt az egyszerű és akkoriban még nem elterjedt gondolatot, hogy az energiagazdálkodás a személyes produktivitás kulcsa, nem pedig az időgazdálkodás.

A könyv lényegi üzenete egyszerű: életünk minőségét nem az határozza meg, hogy hány órányi aktivitást gyömöszölünk a napunkba, hanem az, hogy mennyi és milyen minőségű energiát teszünk bele ezekbe az órákba.

Ez a koncepció a feje tetejére állítja a hagyományos időgazdálkodást, nálam mindenképp. Az idő állandó, a rendelkezésünkre álló energia az, amit irányítani tudunk.

Az energia a szűk keresztmetszet, nem az idő

Saját magamon tapasztaltam meg, hogy ez a megközelítés mennyire igaz.

• Voltak napok, amikor kevesebbet dolgoztam, de lényegesen produktívabb voltam, egyszerűen azért, mert fel voltam töltve energiával.
• Más napokon a hosszú íróasztalnál töltött órák ellenére is minimális volt a produktivitásom.

A különbség minden esetben az energiaszintem volt.

Az energia négy dimenziója

Amit könyvben nagyon szerettem, hogy a probléma felvetésén túl egy holisztikus megközelítést kínál:

• az energia négy dimenzióban (fizikai, érzelmi, mentális és spritiuális) létezik,
• mindegyik dimenzió hozzájárul jóllétünkhöz és személyes produktivitásunkhoz.

Ha az egyik dimenziót elhanyagoljuk az kihatással van az összes többire.

A munka és az élet átalakítása az energiagazdálkodás segítségével

A könyvben leírt elveket átvéve új szemszögből kezdtem megközelíteni a személyes produktivitást. Az energiagazdálkodás nemcsak

• az étrend, a testmozgás és az alvás javítását jelenti,
• hanem a pozitív érzések előnyben részesetését,
• a mentális energiám összpontosítását,
• és kapcsolódást mélyebb értékekhez, célokhoz való kapcsolódást is.

Ez a holisztikus megközelítés nem csak a produktivitásomban, hanem az általános elégedettségemben is javulást hozott, bár korábban sem volt rossz kedvű.

A vezetők hatással vannak körülöttük dolgozókra

Az energiagazdálkodás elveinek beépítésével és alkalmazásával a vezetők magasabb szintű dolgozói elkötelezettségre és teljesítményre ösztönözhetik a munkavállalókat. Ez mélyreható pozitív változásokat hozhat a szervezeti kultúrára és a hatékonyságra.

Digitális időket, a tempó félelmetes.

• Az elmélyülés helyett a felületesség kerül előtérbe,
• a megfontolt döntések helyett a kapkodás jellemzi korunkat.

Anélkül rohanunk végig az életünkön, hogy megállnánk élvezni azt.

Megpróbáljuk kihozni a legjobbat magunkból, de amikor az igénybevétel nagyobb, mint a kapacitás, a túlélés érdekében olyan döntéseket hozunk, amelyekkel éppen csak átvészelhetjük napjainkat és éjszakáinkat; ez idővel túlterheli az életünket: kialvatlanság, gyorsételek, kávé, alkohol, altató.

Ha túl magasak az elvárások ingerlékenyek leszünk és elterelődnek a gondolatiank, a hosszú munkanapoktól fáradtan érünk haza és családunkra már nem az öröm és feltöltődés forrásaként gondolunk.

Az energiagazdálkodás a kulcs

Az időgazdálkodás nem garancia arra, hogy elegendő energiát viszünk bele abba, amit éppen csinálunk.

A „The Power of Full Engagement” megtanított arra, hogy az energiagazdálkodással többet érhetünk az élet minden területén, az energiagazdálkodás lehet a kulcs a minőségibb élethez.