Az emberek hajlamosak feltételezésekre hagyatkozni a döntéshozatal során, gyakran anélkül, hogy ellenőriznék az információ hitelességét. Ez a gyakorlat nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is káros lehet. A gyors ítélkezés, a félreértések, és a téves döntések hátterében sokszor a megbízhatatlan információk állnak. Ahhoz, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk, elengedhetetlen az információk forrásainak alapos vizsgálata.
A feltételezésekre épített döntések gyakran hibásak, és komoly következményekkel járhatnak.
Az emberi agy rendkívül hatékonyan képes feldolgozni az információt, különféle heurisztikák, vagyis mentális rövidítések segítségével. Ezek az egyszerűsített döntési mechanizmusok a mindennapi életben sokszor hasznosak, ám információhiány esetén komoly hibákhoz vezethetnek. Például, ha egy narancssárga gömböt látunk, automatikusan feltételezhetjük, hogy az egy narancs. Azonban ha ez a feltételezés téves, például mert valójában egy narancssárga labdáról van szó, a következtetésünk hibás lesz.
Ezek a feltételezések kihatnak a mindennapi döntéseinkre is. Gondoljunk csak arra, amikor egy ismeretlen személlyel próbálunk beszélgetni, mert azt hisszük, hogy ismerjük. A „De én azt hittem…” kifejezés mindannyiunk számára ismerős lehet, és gyakran arra figyelmeztet, hogy saját feltételezéseinkre támaszkodva cselekszünk, nem pedig megbízható információkra.
A megalapozott döntésekhez elengedhetetlen az információk hitelességének ellenőrzése.
Mindennap számtalan döntést hozunk, amelyek befolyásolják az életünket. Például, amikor letöltünk egy új alkalmazást a telefonunkra, mert hallottunk róla egy reklámban, ritkán kérdezzük meg magunktól: „Valóban jó ez nekem?” vagy „Milyen bizonyítékaim vannak erre?”. A döntéseink azonban nem mindig a legmegalapozottabbak, mert nem szánunk elég időt az információk hitelességének ellenőrzésére.
Annak ellenére, hogy az információs korban hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésünkre, gyakran nem vesszük a fáradtságot, hogy ellenőrizzük ezek valóságtartalmát. Egy egyszerű példa erre, amikor egy Facebook posztban olvasott állítást azonnal elhiszünk anélkül, hogy utánajárnánk a hitelességének.
Az információ hitelességének ellenőrzése: elkerülendő hibák
Az ellenőrizetlen információk és feltételezések gyakran vezetnek hibás döntésekhez. Ezek a hibák lehetnek súlyosak és egyediek, mint például egy ház vásárlása hamis információk alapján, vagy ismétlődő, kisebb hibák, mint amikor mindig ugyanazon a webshopon vásárolunk, mert „jónak” hisszük, holott lehet, hogy vannak jobb alternatívák. Az ilyen hibák károsak lehetnek a mindennapi életünkre.
A mennyiség helyett az információ minőségére kell fókuszálnunk
Bár napjainkban rengeteg információ áll rendelkezésünkre, a kihívás nem az adatok mennyiségében, hanem azok minőségében rejlik. Egy példa erre, amikor egy új diétát akarunk kipróbálni, és csak egyetlen blogbejegyzésre támaszkodunk a döntés meghozatalakor. Az ilyen egyoldalú tájékozódás komoly kockázatokkal járhat.
Az információ minőségének ellenőrzése során fontos figyelembe venni az alábbi szempontokat:
- Források ellenőrzése: Ne elégedj meg az első információval. Olvass több forrást is egy adott témáról.
- Tájékozódás több helyről: Ellenőrizd az információt több forrásból, mielőtt elhinnéd azt, amit egy ismerősöd mondott.
- Szakértők konzultációja: Ha nem vagy biztos egy döntésben, kérj tanácsot szakértőtől, például egy orvostól.
- Feltételezések felülvizsgálata: Mindig kérdőjelezd meg saját gondolataidat. „Tényleg úgy van, ahogy gondolom?”
Ne hagyjuk, hogy az elhamarkodott feltételezések befolyásolják a jövőnket
Minden döntésünk formálja a jövőnket és azokét is, akik körülöttünk vannak. Ahhoz, hogy ne essünk az elhamarkodott feltételezések csapdájába, elengedhetetlen az információk alapos ellenőrzése. A tudatos döntések meghozatala az információk hitelességének vizsgálatával kezdődik.
Emlékezzünk rá, hogy a tudatos döntések meghozatala nem csak rólunk szól, hanem mindazokról, akikkel együtt élünk. Egy megbízható információk alapján hozott döntés lehet az első lépés egy jobb jövő felé.