Email stressz: Árt a vállalatnak a munkaidőn túli levelezés

Email stressz. Ismerős? Tudtad, hogy akár Te is felelős lehetsz érte?

Este 9 óra van, hirtelen eszedbe jut valami az aktuális projektedről és már írod is az emailt a beosztottadnak vagy kollégádnak, megírod, kész, klikk és már landol is a postafiókjában.

Azt javaslom, hogy ha legközelebb, ilyen szituációban találod magad, akkor a kiküldés előtt tedd fel magadnak a kérdést: “Valóban ilyen sürgős?”

Az email stressz forrás

Mert, ha csak azért akarod kiküldeni azt az emailt, hogy ne felejtsd el, akkor jusson eszedbe, hogy a kollégád szinte biztos, hogy nem a munkájával van elfoglalva. De megkapja az emailt és már az stresszt okozhat, hogy nincs tisztában azzal, hogy milyen elvárásokat támasztasz a válaszidő tekintetében. Ez a stressz, pedig ki fog hatni a teljesítményére és a magánéletére is.

Egy nem is olyan régi, “Exhausted But Unable to Disconnect” című tanulmány szerint a folyamatos rendelkezésre állás kultúrája lehetetlenné teszi, hogy a dolgozó elszakadjon a munkától és teljesen kikapcsolódjon. Ez végső soron szintén stresszhez vezet.

“Sokkal könnyebb deperszonalizálni az embereket, amikor emailt küldesz, hiszen nem kátni a másikon, hogy milyen hatása van a tettednek.” – emeli ki William Becker a jelentés egyik társszerzője.

“Rengeteg problémákhoz vezethet, ha ezek a keretek nem tisztázottak. Rengeteg vállalat csak az email jó oldalát látja, azon túl már nem gondolkodik.”

Kutatásban megkérdezettek azt mesélték hogy általában körülbelül két órát foglalkoznak a héten munkával kapcsolatos email ekkel munkaidőn kívül és ahogy a korábbiakban már beszélgettünk minél több időt kell tölteni munkaidőn kívül ezekkel a dolgokkal annál kevésbé lesz sikeres beosztott dolgozó abban hogy ne csatlakozzon a munkáról hogy pihenni tudjon

A kutatás során megkérdezett elmondták, hogy egy héten körülbelül 8 órát foglalkoznak munkaidőn túl céges ügyekkel, emailekkel. Emiatt viszont nem tudnak esténként kikapcsolódni, ami végső soron rossz minőségű családi kapcsolatokhoz és végső soron érzelmi kimerüléshez vezet.

Kell még ecsetelni, hogy ez milyen hatással van a teljesítményre?

A kutatók végül arra jutottak, hogy

“Nem az emaillel töltött idő a kimerítő, hanem az a folyamatos elvárás, hogy állandóan rendelkezésre álljon az ember.”

Vannak már törekvések

A tanulmány szerzői olyan megoldásokat, ötleteket próbáltak gyűjteni, amik lehetővé teszik ezen elvárások kezelését, a folyamatos rendelkezésre állás által okozott negatív hatások csökkentését. Mit találtak?

Néhány vállalat konkrétan tiltja a munkaidőn túli levelezést.

Van olyan vállalat, amely kimondta, hogy a munkaidőn túl küldött emailekre, elég másnap munkaidőben válaszolni.

Önmagában az, hogy már léteznek ehhez hasonló szabályok, már fél siker, azonban a másik fele az, hogy ezek valóban működjenek és a munkavállalók valóban ki tudjanak kapcsolni.

És mit sugall ez a törekvés a munkavállaló felé? “Törődök veled és támogatlak.”

Ez az a terület, ami szerintem ma még Magyarországon nagyon gyerekcipőben jár: a munkavállalóval való törődés.

Ha még nálatok nincsenek ilyen szabályok és olyan helyzetben vagy, akkor dobd be a vezetőségnek a témát, hogy dolgozzátok saját stratégiátokat.

De ha erre nincs lehetőség, akkor legalább te legyél egyértelmű és írd bele a saját emailjeidbe, hogy mikorra vársz választ. “Nem kell rohannod, holnap délután simán ráér a válasz.”

Lehet, hogy egyébként nincs szükség semmilyen szabályozásra nálatok, de mielőtt legközelebb este 10-kor emailt küldesz valakinek, jusson eszedbe, hogy annak vajon milyen hatása lesz a másikra!

Visszatérve a kutatásra.

Emberünk elmondta, hogy néhány vállalat már kezdi felismerni, hogy a munkaidőn túli emailek végső soron ártanak a vállalatnak. Ilyen cég például a Boston Consulting Group. Ők például egy email mentes estét biztosan garantálnak munkavállalóik számára.

De Franciaországban sem pöttyös labdával gurigáznak, ott hétvégén konkrétan törvénybe ütköző munkahelyi emailt küldeni.

Szintén William Beckert idézném a magam módján: “Bár Franciaország már tett egy lépést a jó irányba, még hosszú az út az óceán két partján.”

Most már tudjuk mi a probléma, ahogy azt is, hogy relatíve könnyen kezelhető. A kérdés már csak az, hogy mihez kezdünk vele.

Arra vagy kíváncsi, hogy az email stressz, hogyan jön létre?

Hogy mi történik, ha lefekvés előtt nézel emailt? Tessék!