Információs túlterhelés

Gondolom neked is van email címed, telefonod, sms-ed, postacímed, Facebook profilod? Tán szoktál különböző blogokat, portálokat olvasgatni meló közben? Tudom, hogy Youtube-ot is nézel.

Sejtem azt is, hogy veled is előfordult már, hogy email olvasás közben beszélgettél telefonon valakivel miközben a másik füleddel a melletted folyó beszélgetést hallgattad és egyszer csak egy felugró ablakra lettél figyelmes.

Ma már az emailek, az okostelefonok, és a Facebook korát éljük, így ennek köszönhetően egyre több irányból, egyre nagyobb mennyiségű információval és egyre több elvárással kell megbirkóznunk nap, mint nap. A rengeteg információ forrás a figyelmünkért, a rengeteg feldolgozandó információ, pedig szellemi feldolgozó képességünkért verseng. Az elmúlt 20-25 évre jellemző leginkább az a jelenség, amire egyre többen hívják fel a figyelmet és melynek a neve: információs túlterhelés.

Az információs túlterhelést konkrétan még senki sem határozta meg, nincs rá elfogadott definíció, de többnyire azt értsd alatta, amikor már akkora mennyiségű információ zúdul rád, hogy azt már képtelen vagy feldolgozni. Ráadásképp az információ hatékony feldolgozását és felhasználását erősen megnehezíti a rendelkezésre álló információból kérdéses, hogy mennyi az a mennyiség, ami releváns és hasznos.

Ha még szakszerűbben szeretnénk fogalmazni, akkor nevezhetjük az információs túlterhelés jelenségét becézhetjük kognitív túlterhelésnek is, mivel az információ formájától is nagyban függ, hogy mekkora mennyiséget képes az agy feldolgozni. Kapcsolódó fogalmak még az adatszmog és az információs fáradtság.

Észrevétlenül ugyan, de mindennap találkozol vele, lévén állandó kapcsolatban vagy a külvilággal minimum két eszközön keresztül, melyeknek köszönhetően egyre kevesebb esélyed van arra, hogy a tudatoddal, az elméddel lekapcsolódj erről az információs szupersztrádáról és ne kelljen megbírkóznod a nap, mint nap rád zúdoló információ tömeggel.

A probléma gyökere ott leledzik, hogy bár a számítógépek feldolgozási, tárolási kapacitása, és ha úgy tetszik az informatika információ kibocsátási képessége folyamatosan növekszik, addig az ember, aki ezeket az információkat felhasználja, nem tudja felvenni a tempót ezzel a növekedéssel, így gyakorlatilag ebben a folyamatban maga az ember lesz a szűk keresztmetszet.

Érdekességképpen tenném ide, hogy már Viktoriánus korban is felütötte fejét jelenség. A konzervatívabb szemléletű hozzáértők, már a távíró kapcsán is hallatták hangjukat. Szerintünk ugyanis a telegráfnak köszönhetően a kor üzletembereinek folyamatosan ugrásra készen kellett lenniük, aminek velejárója volt a folyamatos nyomás és az állandó megszakítások. Innen ered a business szó is: http://www.etymonline.com/index.php?term=business

Az információs túlterhelés nem érzékelési túlterhelés.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az információs túlterhelés jelenségét nem szabad összekeverni az érzékelési túlterheléssel. Ez az a jelenség, amikor az elméd szét van bombázva különböző képekkel, hangokkal és miegyebekkel. Miért fontos ezt kiemelni?

Mert az emberi agy egyébként több tízmillió, a környezetéből érkező jelet képes kezelni másodpercenként: pont ezért van annyi fényérzékelő a szemünkben, de ilyen felvevő egész bőrfelületünk és hallásunk is. Hiába a több millió jel, agyunk ezekkel képes megbirkózni. Miért?

A válasz egyszerű: evolúció. Több millió éve volt az emberi agynak alkalmazkodnia úgy, hogy megbirkózzon ezekkel a jelekkel.

Ehhez képest az a pár ezer év, amióta az információval foglalkozunk szinte semmi: Agyunk jelenleg is próbálkozik alkalmazkodni ehhez az információval túlterhelt helyzethez.

Hát pont ezért kihívás megbirkózni az információs túlterheléssel.

Hozzászólások

hozzászólások

Személyes hatékonyság, Személyes produktivitás, ,