A vezetés mítosza: Miért szükséges a csapat támogatása?

A munkahelyi vezetés nemcsak feladatkiosztásról szól, hanem támogató környezet kialakításáról, ahol a vezetők és csapatok együtt dolgoznak a sikerért.

Személyes produktivitás: Regulázd meg a rád zúduló információáradatot

Az életünkben naponta rengeteg információ áramlik felénk különböző csatornákon keresztül. Ez az információáradat sokszor olyan intenzív, hogy képtelenségnek tűnik minden feladatot és teendőt kordában tartani. Gyakran érezhetjük úgy, hogy egyszerűen nem maradunk friss szellemileg, mert a figyelmünket folyamatosan más és más inger tereli el. Ebben a cikkben olyan megoldásokat mutatok, amelyek segítenek abban, hogy ne vesszünk el az információk tengerében, és hatékonyabbá váljunk a mindennapokban.

Tudatosítsd és oldd fel a problémát!

A legtöbb ember hajlamos engedni a belső és külső nyomásnak, és átugrani az éppen érkező feladatokra. Ezzel azonban az eredetileg tervezett teendők elmaradnak, és a nap végén gyakran azt érezzük, hogy nem haladtunk semmivel. Ez az érzés ismerős lehet sokak számára, hiszen a folyamatosan beérkező új feladatok rögzítése és rendszerezése nélkül az elménk túltelítődhet.

Fontos felismerni, hogy agyunk nem arra lett tervezve, hogy hatalmas mennyiségű információt tároljon és rendszerezzen. Ezért javasolt egy produktivitási rendszer bevezetése, amely leveszi az elménkről ezt a terhet, így felszabadítva a kreatív energiáinkat. Ehhez pedig első lépésként szokássá kell tennünk a feladatok rendszeres rögzítését.

Miért jó neked, ha rendszerezed a feladataidat?

Az információk rendszerezésének számos előnye van, amelyek közül néhányat az alábbiakban összegyűjtöttem:

  • Az elme tehermentesítésével több kreatív energiánk marad a fontos feladatokra.
  • Csökken a stressz, mert tudjuk, hogy semmiről nem maradunk le.
  • Nagyobb kontrollt nyerünk a napunk felett, mivel minden szükséges információt megtalálunk, amikor szükség van rá.

Csatornák és gyűjtőpontok

Csatornák és gyűjtőpontok

Az első lépés a feladatok rendszerezése felé az, hogy azonosítsuk azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az információk érkeznek hozzánk. Ezek lehetnek például:

  • e-mail fiókok (céges, magán),
  • azonnali üzenetküldők (Viber, WhatsApp, Slack),
  • közösségi média platformok (Facebook, Instagram, LinkedIn),
  • naptárak (céges, magán),
  • szóbeli kommunikáció.

Miután azonosítottuk ezeket a csatornákat, létrehozhatunk egy listát azokról a gyűjtőpontokról, ahová ezek az információk érkeznek, például a számítógépünkön, telefonunkon vagy tabletünkön található alkalmazások. Ezt követően csökkenthetjük a csatornák és gyűjtőpontok számát, hogy minimalizáljuk az érkező információk mennyiségét és ezzel a figyelmünket elterelő értesítések számát is.

1. Azonosítsd csatornáid és gyűjtőpontjaid

Először is azt javaslom, hogy tudatosan azonosítsd, ha kell készíts egy listát azokról a fizikai és online, elektronikus csatornákról, amelyeket nap, mint nap használsz, amelyek elérnek téged. Néhány ötlet kezdésnek:

  • Email
    • céges
    • magán
  • Azonnali üzenetküldők
    • Viber
    • WhatsApp
    • Slack
    • Skype
  • Közösségi média
    • Facebook
    • Instagram
    • Linkedin
  • Telefon
    • céges
    • magán
  • Naptár
    • céges
    • magán
  • Postaláda
  • Irattartó
  • Szóbeli kommunikáció

A következő lépésként készíts egy listát azokról a gyűjtőpontokról, ahová ezek az információk érkeznek, befutnak (számítógéped, telefonod, tableted és bármilyen hely ahol értesítést kaphatsz). Ezek lesznek a gyűjtőpontjaid.

Ha akarsz ebből a két dimenzióból csinálhatsz egy mátrixot, amiből egy átfogó képet kaphatsz arról, hogy hány helyről zúdul rád az információ. Ehhez inspirációként készítettem egy móricka táblázatot, ahol az “x”-ek azt jelentek, hogy az adott eszközön van-e gyűjtőpontod.

 

Lehetséges gyűjtőpontok

Csatorna

Céges telefon

Privát telefon

Céges laptop

Facebook Messenger

 

x

x

Céges email

x

x

x

és így tovább…

   

Nos, elvileg ezeket kéne átnézned rendszeresen ahhoz, hogy mindennel képbe legyél.

Ha ezekkel meg vagy kialakul egy valós képed arról, hogy hány helyen támadhat az információ.

2. Csökkentsd csatornáid és gyűjtőpontjait számát

Ha nem akarod magad különösebben szívatni, akkor a következő lépés, hogy minimálisra csökkented gyűjtőpontjaid és csatornáid számát, így a potenciális értesítések száma is csökkeni fog, amikről tudjuk, hogy remek figyelemelterelők.

Minél kevesebb a lehetséges információforrás, annál kevesebb dolgot kell átnézned később.

Ehhez a következőket kell tenned:

  • minimalizálod az eszközeiden használt alkalmazások számát;
  • kikapcsolod, minimalizálod az értesítéseket;
  • nehezen elérhetővé teszed a megnyitásra csábító alkalmazásokat.

Nézzük ezeket egy kicsit részletesebben!

Minimalizáld az alkalmazások számát

Sokan sokféle alkalmazást használunk a kommunikációra, erre talán a legjobb példák az azonnali üzenetküldők: Viber, Skype, Facebook, Slack és még sorolhatnám. Valószínűleg Te is használsz legalább hármat.

Ahhoz, hogy minimalizáld a használt alkalmazások (csatornák) számát egyrészről érdemes megvizsgálnod, hogy szükséged van-e egyáltalán az összes általad használt alkalmazásra vagy van esetleg, amit eltávolíthatsz a képből?

Nálam például így vérzett el a WhatsApp: nagyjából két emberrel kommunikáltam az alkalmazáson keresztül, így inkább áthelyeztem a beszélgetést a Facebook Messengerre az esetükben, utána pedig viszlát WhatsApp.

Másrészről érdemes azt is megnézed, hogy vajon az összes eszközödre / felületedre (gyűjtőpont) fel kell, hogy legyen telepítve az adott csatornához kapcsolódó alkalmazás? Sokszor teljesen feleslegesen vannak bizonyos eszközökre telepítve egyes alkalmazások vagy böngésző bővítmények. Személyes kedvencem az, amikor egy kiváló bővítménynek köszönhetően egy megbeszélésen a kivetítőn felugrik egy Facebook üzenet értesítés, aminek az első néhány szavát még el is lehet olvasni. Epic fail.

Ha találsz néhány alkalmazást, amire egész egyszerűen nincs szükséged vagy nincs keresnivalója az adott eszközön, akkor távolítsd el.

Minimalizáld az értesítések számát

Kapcsold ki a felesleges értesítéseket a telefonodon, tableteden vagy épp a számítógépeden.

Ez elsőre talán furának és kicsit babrásnak tűnhet, de szerintem idővel Te is rájössz, hogy milyen frankó is az, ha nem szakítja két percenként valami félbe a munkádat. Remélem elég hamar.

Tehát ha legközelebb felugrik egy értesítő, gondold át, hogy tényleg szükséged van-e arra, hogy azonnal értesülj az adott csatornáról érkező információkról. Ha nincs, kíméletlenül halkítsd le, kapcsold ki, tüntesd el.

Tedd nehezen elérhetővé

Legutóbbi szabadságom alatt a munkahelyi leveleim kezelésére használt alkalmazást egész egyszerűen a telefonom legutolsó oldalára húztam át, így amikor valamiért a telefont kellett használnom, nem az Outlook ikonja volt az első, ami fogadott a kezdőképernyőn. Nem csábított, hogy megnyissam.

Miért írom ezt ide?

Mert, ha már a telefonod tele kell legyen tömve mindenféle alkalmazással, amelyek értesítésekkel bombáznak, a legegyszerűbb dolog, amit megtehetsz, hogy áthelyezed a telefonod kezdőoldaláról azon alkalmazások ikonjait, amelyek értesítései kevésbé fontosak vagy ideiglenesen nem szeretnéd őket szem előtt tudni.

Így az ominózus alkalmazások nem lesznek közvetlenül az orrod előtt, aminek köszönhetően egyrészről nem fogod minden alkalommal látni az új üzenetre utaló jelvényeket vagy értesítéseket, másrészről kisebb ingerenciát fogsz érezni az alkalmazás megnyitására, így azok nem fogják elterelni a figyelmed.

Fél siker, gyerünk tovább!

3. Keress egy helyet dolgaidnak: Inbox előkészítése

Az Inbox-ok alatt azokat a helyeket értem, ahová tudatosan tereled, gyűjtöd a dolgaid későbbi feldolgozás céljából.

Ezek a helyek lesznek személyes produktivitási rendszered belépési pontja.

Ide tartoznak a fizikai inbox-ok (egy remek irattálca) és az online inbox-ok (pl: email, feladatlista).

Az inbox-ok kialakítása során vedd figyelembe, hogy miket akarsz bennük tárolni:

  • Teendők: Keress egy számodra kényelmesnek tűnő, tetszetős felületű alkalmazást. Én a Todoist mellett voksolok, de sokan szeretik a Wunderlist-et is, a te döntésed.
  • Projektek: Őszinte leszek, annyira megkedveltem a Trello-t, hogy mára mindenkinek azt ajánlom, ezúttal sem teszek másképp. Kiváló alkalmazás
  • Email: Javaslom, hogy lehetőség szerint egy levelező alkalmazást használj, például vezesd be Gmail-be az összes email címed. Persze akkor sincs dráma, ha szét akarod választani a munkahelyi és a személyes emailjeid, én is így csinálom egyébként. Ezt is meg tudod oldani például úgy, hogy a céges levelezésre az Outlook-ot használod, privátra pedig a Gmail-t. Ha több munkahelyi vagy privát email címed van, akkor külön-külön egy helyre terelheted őket. Az emaileket különböző bővítmények segítségével át tudod emelni a feladatkezelődbe és így végső soron a teendők között kötnek ki azok a levelek, amelyek teendők lapulnak.
  • SMS: A másik nagy trükk, amit szeretek alkalmazni az az SMS-ek átemelése Gmail-be vagy a Todoist-ba, ezt is megtehet, például az IFTTT-vel. Így nem kell azokkal sem foglalkozni.
  • Jegyzetek: Ha jegyzetelsz, akkor vélhetően a közeljövőben szükséged lesz a jegyzetekben található információra, ezért érdemes egy, a jegyzetek kezelésére tervezett alkalmazást használnod. Ezen a területen az Evernote és a OneNote a két legjobb alternatíva szerintem. Ráadásul a Pleexy nevű alkalmazás segítségével össze tudod drótozni jegyzeteid a Todoist-tal vagy a Wunderlist-tel.
  • Dokumentumok: Egy jó OneDrive-ot, Google Drive-ot vagy Dropbox-ot javasolnék erre a célra. Válassz egyet és kezd el használni. Ide jöhetnek a dokumentumok, PDF-ek, képek és megannyi fájl.
  • Találkozók, megbeszélések: Nem kérdés, hogy a Google Naptár vagy az Outlook naptár a megoldás.

Érdemes mindegyik eszköz esetében egy gyűjtőpontot kinevezni és inbox-nak kinevezni. Így pontosan tudod majd, hogy hol kell keresned feldolgozandó dolgaid! A cél, hogy inboxaid száma is minimális legyen!

4. Áramvonalasítsd gyűjtőpontjaid

Ahogy a fentebb már feszegettem bizonyos dolgokat áramvonalasítani (automatizálni) is tudsz. Így rengeteg melót spórolhatsz meg magadnak.

A legtöbb feladatkezelőbe például lehet emailt továbbítani és a levél feladatként bekerül.

Ha haladóbb felhasználó vagy, akkor erősen javaslom a fentiekben pedzegetett IFTTT , Pleexy és a Zapier megoldásait, remekül lehet vele automatizálni különböző dolgokat.

Amiket én használok:

  • ha nem fogadott hívásom van az Android telefonom, akkor létrejön egy feladat a Todoist-ben (IFTTT);
  • ha megcsillagozok a Gmail-ben egy levelet létrejön egy feladat a Todoist-ben, ráadásul úgy, hogy a feladatra kattintva rögtön meg is nyílik az adott email (Pleexy / Zapier);
  • ha kommentet fűzök egy Trello kártyához, akkor létrejön egy feladat a Todoist-ben (Butler for Trello / Zapier)

További példa lehet az áramvonalasításra a papírmentes működés kialakítása: Ha levelet kapsz és van vele valamilyen dolgod, csak fotózd le a telefonoddal a dokumentumot és töltsd fel a megfelelő helyre.

Egy jó szkenner is csodákra képes, ha már papírmentes működésről van szó.

5. Alakíts ki helyes szokásokat!

A produktivitás alapja a helyes, produktív szokások kialakítása, ezért törekedj arra Te is, hogy helyes szokásokat alakíts ki a bejövő dolgok kezelése kapcsán.

  • Rögtön írd fel,
  • fotózd le,
  • szkenneld fel.

Miért?

Mert az agynak megvan az a furcsa jellemzője, hogy mindig a legkisebb ellenállás irányába megy, nem nagyon szeret energiát tenni a dolgokba. Ez van.

Cserébe a szokások olyan cselekvéssorok, rutinok; amelyek nem igényelnek különösebb szellemi ráfordítást. Mondhatni gondolkodás nélkül megy, a lehető legkevesebb energiát igénylek.

A Wikipedia szerint így:

“A szokások, sok ismétlés által automatizálódott cselekvések, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alakulnak ki. A cselekvések rendszeres gyakorlásának hatására a tudatos cselekvés tudattalan készséggé alakul, ezáltal az egyén gépiesen, külön tudati ellenőrzés nélkül képes végrehajtani a cselekvést. A szokások tehát azok az automatikussá váló cselekvések, melyekről korábban tudatos döntés született és amelyek a tudat kontrollja nélküli cselekvésekké alakultak át. A szokások rendszere meghatározza a személyiséget. A szokások segíthetik vagy gátolhatják az egyén fejlődését, attól függően, hogy azok milyen irányban befolyásolják az élet minőségét.”

Tehát próbálj meg mindenből szokást formálni:

  • írd fel a feladatokat egy helyre,
  • a leveleid mindennap dolgozd fel.

Ha szokást formálsz belőlük, akkor jóval könnyebb dolga lesz az elmédnek és így könnyebb lesz a hétköznapijaidba integrálni ezeket a lépéseket.

Automatizálj minél több mindent!

További érv a szokások mellett, hogy azok egyes lépései mindig ugyanazok és ugyanolyan sorrendben következnek.

Így könnyen belátható szerintem, hogy ha valami mindig ugyanúgy történik, akkor bizony automatizálható is, éljen a standard work:

Csak, hogy két személyes kedvencet kiemeljek.

Érdemes elsajátítanod az IFTTT, Pleexy és Zapier használatát, ehhez lejjebb hasznos linkeket találsz.

Használatukkal új dimenziók nyílnak meg előtted!

6. Igazítsd rögzítő eszközeid az Inbox-aidhoz

Elsőre talán soknak tűnhet ez a rengeteg lépés, de nézzük meg közelebbről, úgy már nem is olyan vészes.

  • Ha szervezesről vagy GTD értelemben vett projektek menedzseléséről van szó, magam részéről a Kanbant és a Trello-t kedvelem a legjobban. Ismerkedj meg vele Te is.
  • Az operatív, napi dolgok menedzselésére pedig a Todoist-et használom.

Mindkettő széles körben elterjedt, remek irodalmuk van az interneten és kiválóan automatizálhatóak különböző alkalmazások segítségével. Ezeket bátran ajánlom neked is!

Ahhoz, hogy minél könnyebben hozzászokj az egyik megoldás használatához érdemes az összes általad használt eszközt felkészítened arra, hogy a legkönnyebben tudj rögzíteni az adott alkalmazásba:

  • Telepítsd fel az alkalmazást (Trello, Todoist) a telefonodra!
  • Helyezd ki a telefonod első oldalára a hozzáadást támogató widget-et vagy gombot. Így pikk-pakk eléred az alkalmazást, ha rögzíteni akarsz valamit a rendszeredbe.
  • Számítógépeden, pedig tedd be a linkjüket a könyvjelzősávodba (Chrome esetében: CTRL+D)
  • Érdemes a böngésződhöz is megkeresni az alkalmazáshoz fejlesztett bővítményeket, ezekkel weboldalakat tudsz eltenni későbbre. (Lejjebb belinkeltem.)
  • Több alkalmazáshoz elérhető már Gmail és Outlook integráció is, ezeket is erősen javaslom telepíteni, mivel az emaileket és be tudod pakolni a rendszeredbe. (Szintén belinkeltem lejjebb).
  • A legtöbb alkalmazásba már emailben is lehet küldeni feladatokat, ismerd meg ezeket a funkciókat is közelebbről. (Ahogy ezt is.)

Néhány hasznos link

A következő egy hónapban foglalkozz a Todoist-tal vagy a Trello-val és miközben rendezed dolgaid, tanuld ki használatát, összes trükkjét a webes felületen és a telefonon egyaránt.

Mert lesz ez jó neked?

  • A rögzítés szokásának kialakításával rengeteg szellemi kapacitásod szabadul fel, mivel a dolgokat már nem kell fejben tartanod. Ha automatizálsz néhány lépést, még egyszerűbb dolgod lesz.
  • Kevésbé fognak a teendők nyomasztani, lévén egy trükknek köszönhetően az agyad azt hiszi, hogy a leírt feladatok elkészültek.
  • Afelől sem kell már izgulnod, hogy valamit elfelejtesz, ez önmagában külön ok a nyugalomra.
  • A rád zúduló információt, feladatokat kézben és rendben tudod tartani.

Kapcsolódó videók

Todoist

Feladatok továbbítása emailben

IFTTT + Todoist

https://www.youtube.com/watch?v=VTCsXmuIUKs

Trello

Feladatok továbbítása emailben

Trello + Outlook

IFTTT + Trello

Automatizálj!

A fentiekben hivatkozott automatizálásra alkalmas megoldásokról pedig összegyűjtöttem néhány videót arra az esetre, ha valamelyik felkeltette volna az érdeklődésed.

Zapier

IFTTT

Butler for Trello

Pleexy

Produktivitás: Tényleg eszközök irányítják a figyelmem?

A mindennapi életben egyre inkább körülvesznek minket olyan eszközök és alkalmazások, amelyek versengenek a figyelmünkért. Minden technológiai vívmány célja, hogy megkönnyítse az életünket, de vajon valóban segítenek minket abban, hogy produktívabbak legyünk, vagy épp ellenkezőleg, elvonják a figyelmünket a fontos feladatokról?

Sokan például azt tapasztalják, hogy munkába menet előkapják a telefonjukat vagy tabletjüket, hogy elüssék az időt. Lehet, hogy épp egy könyvet olvasnak, vagy böngésznek valami hasznosat, ám gyakran előfordul, hogy valamilyen értesítés megzavarja őket, és végül a napjuk értékes percei vésznek el a közösségi média vagy a böngészés miatt.

Miért terelik el a figyelmünket ezek az eszközök?

Felmerül a kérdés: tényleg a technológia irányítja a figyelmünket, vagy mi irányítjuk a technológiát? Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki rutinból előveszi a telefonját, és teljesen céltalanul böngészni kezd. Ezt mindannyian megtapasztaltuk már. Végignézzük az egész napot, és úgy érezzük, nem haladtunk semmivel, mert az időnk egy jelentős része elpocsékolódott.

Gondoljunk csak bele: felugrik egy értesítés a telefonunkon, és azonnal kattintunk rá, hogy megnézzük, mi történt. Elolvasunk egy üzenetet, majd egy pillanattal később már a Facebook hírfolyamát pörgetjük, és percek alatt több cikket is átnézünk. Amikor pedig észbe kapunk, már el is telt egy félóra. Az eszközeink valójában irányítják a figyelmünket.

Technológia: segítő eszköz vagy figyelemelterelő tényező?

Az okostelefonok, tabletek, alkalmazások, weboldalak mind úgy vannak tervezve, hogy folyamatosan fenntartsák a figyelmünket. A pszichológiai trükköket használó alkalmazások szándékosan hozzák létre azt az érzetet, hogy folyamatosan kapcsolódnunk kell hozzájuk. Nir Eyal, a “Hooked” című könyv szerzője, ebben a témában egy TED előadásban is felvetette, hogy ezek az eszközök azért vannak megtervezve, hogy rabjaikká tegyenek minket. Gondoljunk csak az értesítésekre, amelyek rendszeresen megszakítanak minket, és addig nem hagynak nyugodni, amíg nem nézünk rájuk.

A figyelem irányításának felismerése

Az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy mennyire befolyásolja őket a technológia. A nap minden percében elérhetőek vagyunk, és az értesítések folyamatosan megszakítanak minket. A Google korábbi alkalmazottja, Tristan Harris, design ethicist és product philosopher, egy TED előadásban mutatta be azokat a trükköket, amiket a tech cégek alkalmaznak, hogy elkapják a figyelmünket.

A kérdés tehát az, hogy vajon mi irányítjuk az életünket, vagy inkább az eszközeink veszik át az irányítást?

A figyelem visszavétele: tudatos döntések meghozatala

Az első lépés a figyelem visszaszerzése felé az, hogy felismerjük, milyen módon befolyásolják ezek az eszközök a mindennapi életünket. El kell döntenünk, hogy valóban szükségünk van-e arra, hogy minden értesítésre azonnal reagáljunk, vagy inkább mi határozzuk meg, hogy mikor és hogyan használjuk a technológiát.

Például érdemes lehet kikapcsolni a nem fontos értesítéseket, és csak azokra figyelni, amelyek valóban szükségesek. Rendszeresen tegyük fel magunknak a kérdést: “Ez a tevékenység hozzátesz-e valamit a napom sikerességéhez?” Ha a válasz nem, akkor talán érdemes másra koncentrálni.

Hogyan védekezzünk az információs túlterhelés ellen?

Az információs túlterhelés az egyik legnagyobb kihívás a modern életben. Mivel az információáradat folyamatosan jelen van, fontos, hogy tudatosan szűrjük, mi az, ami valóban fontos és mi az, ami csak időpazarlás. Íme néhány tipp, hogyan kezelhetjük ezt hatékonyan:

  1. Kapcsoljuk ki az értesítéseket – csak a legfontosabb üzenetekről értesüljünk.
  2. Hozzunk létre időkorlátokat – szabjunk meg időkeretet a közösségi média használatára.
  3. Fókuszáljunk a prioritásokra – reggelente határozzuk meg, mely feladatok a legfontosabbak, és ne engedjük, hogy a technológia elterelje róluk a figyelmünket.
  4. Legyünk tudatosak a szokásainkban – vegyük észre, amikor a technológia túl nagy teret kap az életünkben.

Az irányítás visszavétele: tudatos szokások kialakítása

Az eszközeink tudatos használata nemcsak a figyelmünket segít visszaszerezni, hanem növeli a produktivitásunkat is. Az olyan szokások kialakítása, mint az értesítések szabályozása, a telefon zajmentesítése vagy a prioritások felállítása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresebbek legyünk a mindennapokban.

Például, ha azt tapasztaljuk, hogy a telefonunk értesítései folyamatosan megszakítanak minket, érdemes lehet beállítani egy szabályt: csak bizonyos időpontokban ellenőrizzük az üzeneteket. Így kevesebb megszakítással, hatékonyabban tudunk dolgozni, és több időt fordíthatunk a valóban fontos feladatokra.

Következtetés: tegyünk tudatos lépéseket a figyelmünk megőrzése érdekében

A technológia fontos szerepet játszik az életünkben, de fontos, hogy mi irányítsuk az eszközeinket, ne pedig ők minket. A figyelem visszaszerzése és a tudatos technológiahasználat segít abban, hogy jobban kihasználjuk az időnket, produktívabbak legyünk, és a nap végén elégedetten zárjuk le a teendőinket. Ne feledjük: minden apró lépés számít, és minden egyes döntés, amit tudatosan hozunk meg, közelebb visz minket a céljaink eléréséhez.

Információs túlterhelés: Lehetséges válaszok a Lean szemlélet eszközeivel

produktivitás, személyes produktivitás

A lean alapelvek alkalmazása csökkenti az információs túlterhelést, növeli a munkahelyi hatékonyságot és elégedettséget.

Információs túlterhelés: Információfüggőség

Az információfüggőség hatással van mindennapjainkra, eltereli figyelmünket és stresszt okoz. Tudatos használat segíthet a problémán.

Multitasking: az információs túlterhelés hátulütője

Információs túlterhelés Multitasking

Az elmúlt másfél hétben nem hagyott nyugodni az információs túlterhelés kapcsán írt bejegyzésem, így hát tovább rendezgettem jegyzeteim, hogy egy kicsit részletesebben tudjam ismertetni, hogy hányféle jelenség kíséri valójában az információs túlterhelést.

Azért is tartom fontosnak az előzőeket kiegészíteni, mert a konkrét tünetek folyamatosan jelen vannak (nálam biztosan) és ezek tudatosításával talán könnyebben csökkenthető az információs túlterhelés okozta a hibák száma és a stressz.

Úgy gondolom a felsorolást érdemes rögtön a leghétköznapibb dologgal a multitasking fedőnevű aljassággal kezdeni, így rögtön bele is lehet csapni a lecsóba, ha már eldöntötted, hogy ellenállsz a napi információs rohamnak.

Multitasking

Olvass tovább

Információs túlterhelés: Stressz és rohanás

Információs túlterhelés

Az információs túlterhelés hatásai: folyamatos online állapot, stressz, koncentrációs problémák. Hogyan kezeljük ezt a modern kihívást?

Információs túlterhelés: Értelmezési szintek és hatások

Az információs túlterhelés hatással van mentális egészségünkre, kreativitásunkra és döntéshozatalunkra. Fontos a prioritások és szűrés!

Információs túlterhelés: Az agy kapacitásának határán

Információs túlterhelés

Az információs túlterhelés egy olyan probléma, amellyel a modern világban szinte mindenki szembesül. Ahogy az információ mennyisége és elérhetősége folyamatosan növekszik, egyre nehezebb megkülönböztetni a releváns és hasznos adatokat a felesleges zajtól. Ez a helyzet komoly kihívást jelent, mivel az emberi agy nem képes lépést tartani a számítógépek és az informatika gyors fejlődésével, így az emberek a digitális korszakban könnyen túlterheltté válhatnak.

TL;DR: Az információs túlterhelés veszélyei és kihívásai

  • Az információs túlterhelés a modern világ egyik legnagyobb kihívása.
  • Az emberi agy nem képes feldolgozni a növekvő mennyiségű információt.
  • Az információk közötti szűrés és a fókusz megtartása kulcsfontosságú.
  • Az információs túlterhelés nem érzékelési túlterhelés, de komoly hatással van a mentális egészségre.

Információs túlterhelés: Modern kihívás a digitális világban

Ma már szinte mindenki kapcsolatban van az internettel és a digitális eszközökkel. Legyen szó emailről, telefonról, közösségi médiáról vagy blogokról, naponta több irányból zúdul ránk az információ. Az emailek, az okostelefonok és a közösségi média elterjedése következtében egyre több információval kell szembenéznünk, amelyet feldolgozni, szűrni és használni kell. Az információs túlterhelés az az állapot, amikor már képtelenek vagyunk lépést tartani ezzel a folyamatos áradattal. Az információ hatékony feldolgozását és felhasználását tovább nehezíti az a tény, hogy nem minden elérhető információ releváns vagy hasznos.

A kognitív túlterhelés hatása

Az információs túlterhelést gyakran nevezik kognitív túlterhelésnek is, mivel az információ formája és mennyisége nagyban befolyásolja, hogy az agyunk mennyit képes feldolgozni. Az adatszmog (data smog) és az információs fáradtság (information fatigue) is hasonló fogalmak, amelyek mind arra utalnak, hogy az agyunk túlterheltsége egyre komolyabb probléma. Az interneten böngészve, a közösségi médiát használva vagy a híreket olvasva gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyszerűen már nem tudjuk követni a rengeteg információt. Az agyunknak nehéz feladata van, amikor megpróbálja megkülönböztetni a fontos és a felesleges adatokat.

Az információs túlterhelés történelmi előzményei

Az információs túlterhelés jelensége nem új keletű, bár az elmúlt évtizedekben vált igazán meghatározóvá. Már a viktoriánus korban is érzékelték a túl sok információ problémáját. A távíró feltalálása például lehetővé tette, hogy az üzletemberek azonnal reagáljanak az új hírekre, ami állandó nyomás alá helyezte őket. Ez a folyamatos megszakításokkal járó helyzet egy korai formája volt annak a problémának, amellyel ma szembesülünk.

Az információs túlterhelés különbsége az érzékelési túlterheléstől

Fontos megérteni, hogy az információs túlterhelés nem ugyanaz, mint az érzékelési túlterhelés. Az érzékelési túlterhelés az a jelenség, amikor az elménket túl sok vizuális, auditív vagy más típusú inger éri egyszerre. Az agyunk képes több millió jelet kezelni a környezetünkből másodpercenként, és ezt a képességét az evolúció során fejlesztette ki. Az emberi agy évezredek alatt alakult ki úgy, hogy megbirkózzon a fizikai környezet ingereivel, de az információs túlterhelés problémája egészen új keletű. Az agyunk jelenleg is próbál alkalmazkodni az információáradathoz, de ez a folyamat még nem teljes.

Az információs túlterhelés kezelése: Megoldási lehetőségek

Az információs túlterhelés kezelése nem egyszerű, de néhány stratégia segíthet abban, hogy hatékonyabban tudjunk megbirkózni vele:

  • Prioritások meghatározása: Fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a fontos és kevésbé fontos információkat. Az időnk véges, így érdemes a legfontosabb feladatokra és adatokra összpontosítani.
  • Szűrés és fókuszálás: A szűrés képessége kulcsfontosságú az információs túlterhelés elkerülésében. A közösségi médiában és az interneten töltött idő korlátozása, valamint a célzott információkeresés segíthet abban, hogy kevesebb felesleges adattal találkozzunk.
  • Digitális detox: Az időszakos digitális detox segíthet abban, hogy az agyunk pihenjen és feltöltődjön. A digitális eszközök nélküli idő eltöltése csökkentheti a stresszt és javíthatja a mentális egészséget.

Következtetés

Az információs túlterhelés a digitális korszak egyik legnagyobb kihívása, amellyel mindenkinek szembe kell néznie. Az emberi agy korlátozott kapacitással rendelkezik, és nem tud lépést tartani a növekvő információmennyiséggel. Fontos, hogy felismerjük ezt a problémát, és megtanuljuk hatékonyan kezelni az információkat. A prioritások meghatározása, a fókuszálás és a digitális detox mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek abban, hogy megbirkózzunk az információs túlterheléssel, és megőrizzük mentális egészségünket.

Időgazdálkodás: A 80/20-as Pareto-elv

80/20, pareto, időgazdálkodás, személyes hatékonyság, produktivitás, személyes produktivitás

Az időgazdálkodás nem egy mai találmány, hiszen a történelem folyamán az emberek mindig is arra törekedtek, hogy az idő előrehaladását valamilyen új módon kövessék nyomon, és idejüket egyre jobban tudják felhasználni. Ennek oka, hogy mára mind a munkában, mind a magánéletben egyre fontosabbá vált, hogy milyen célokat, eredményeket érnek el.

A folyamatos és gyorsuló fejlődésnek eredményeképp lett a Pareto-elv az időgazdálkodás és a személyes hatékonyság egyik legfontosabb alapelve, lévén különösen jól használható szabály gyakorlatilag bármilyen probléma megoldásánál. Legrövidebben talán így lehet megfogalmazni:

946834[1]Pareto-elv: A kevés lényeges elválasztása a lényegtelen sokaságtól

A történet 1906-ban kezdődött, amikor is Vilfredo Pareto olasz közgazdász egy érdekes dologra lett figyelmes: Olaszország földterületének 80%-át a lakosság 20%-a birtokolja. Később rájött arra, hogy ez nem olasz sajátosság, hanem egész Európára igaz. Még tovább kutakodott és felfedezte, hogy ez a szabály nem csak a tulajdonviszonyokra vonatkoztatható, hanem bármire. Állította, hogy a megtermelt javak 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során.

Ezt valahogy így képzeld el.

Időgazdálkodás Pareto-elv
forrás: http://stickfigureeconomics.blogspot.hu/2012/06/understanding-pareto-principle-aka-8020.html

Időgazdálkodás Pareto-elv
forrás: https://eppic.biz/2014/10/03/my-1st-friday-favorite-guru-series-joseph-juran/

Telt múlt az idő és újból felmerült kérdés, immáron Dr. Joseph Juranban: igaz-e, hogy az üzleti problémák 80%-át az okok 20%-ából fakad.

Nem fogod kitalálni a választ: Igaz!

Idővel ez az alapelv az üzletemberek egyik leghasznosabb eszközövé vált, ha bármilyen döntést kellett leküzdeni mivel tudták, hogy a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza. Avagy az inputok 20%-ából lesz az output 80%-a.

És akkor meg is érkeztünk.

Időgazdálkodás, személyes hatékonyság

Mind az időgazdálkodás, mind a személyes hatékonyság területén igaz, hogy az eredményeid 80%-a a befektetett energiád 20%-ának köszönheted. Az persze már más kérdés, hogy mennyi a befektetett energia.

Azonban fontos kiemelni, hogy itt nem a mérnöki precizitással kiszámított munkaterhelésről van szó, hanem arról, hogy a napi vagy heti áttekintés során, mindig azt figyeld, hogy az elvégzendő tevékenységek közül, melyiknek van a legnagyobb hatása, eredménye.

Időgazdálkodás a gyakorlatban

A 80/20-as szabály a hétköznapi időgazdálkodás során egészen egyszerűen gyakorolható.

Nézz meg 10 feladatot a feladatlistádon, priorizáld őket és a két legfontosabb feladat lesz az a helyes megfejtés. E két feladat elvégzésével vélhetően eléred az aznapra tervezett eredmények 80%-át: kevés befektetéssel már meg is van a nagyja.

Ha stressz nyelvére szeretnénk ezt esetleg lefordítani, akkor az életedben előforduló emberek, események, tevékenységek 20%-a felelős a stressz, 80%-áért és a tevékenységek mindőssze 20%-a felelős a boldogságod 80%-áért. Menő, nem?

Menjünk tovább és íme még néhány elgondolkodtató állítás a személyes hatékonyság, az időgazdálkodás világából:

  • A megszakítások 80%-áért, a források (kollégák, alkalmazások) 20%-a felelős. Én például pont ma lőttem ki az Outlook összes figyelmeztetését.
  • A döntések 80%-a a megbeszélés idejének 20%-ában kerülnek meghozatalra. Igen, egy megbeszélést, akár 15 perc alatt is le lehet tudni, ha mindenki felkészül rá.
  • A lecsúszott határidők 80%-áért a problémák 20%-a felelős. A problémák felgöngyölítéséhez használd az 5 miért módszerét!

A Pareto-elv nem csak az időgazdálkodás esetében hasznos!

Mint láthatod a Pareto-elv nem csak az időgazdálkodás esetében hasznos, hanem az élet bármely területén használhatod: problémák megoldására, döntések meghozatalára, megszakítások lecsökkentésére és még estig sorolhatnám.

Ezzel a szösszenettel az volt a célom, hogy elkezdj azon gondolkodni, hogy a Pareto-elvet hogyan tudod alkalmazni majd a hétköznapjaidban.

Ha hasznos találtad ezt a bejegyzést, iratkozz fel hírlevelünkre és nem maradsz le a Dolgozz okosan! híreiről, újdonságairól.

[sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]