Produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Szellemi dolgozóként rendszeresen találom magamat újabb és újabb, bonyolult feladattal, ami kezdetben hatalmasnak tűnik és néha fogalmam sincs, hogy mit fogok vele kezdeni. Produktivitás szempontjából számomra ezek a legnagyobb kihívások: az idő megy, a tökölés nem fér bele, így előbb-utóbb neki kell ugrani annak a nagy ismeretlen és szorongató feladatnak. Magától ritkán készül el valami.

Pedig milyen király lenne, ha csettintésre meglenne, nem?

Agyad egy lusta disznó

Ahhoz, hogy produktívan oldhass meg bonyolult feladatokat legelőször agyad működését érdemes megértened. Ebben könnyen tudok segíteni: agyad egy lusta disznó és semmi nem akar semmit se csinálni. Ez evolúciós kötelessége és ez így rendjén is van.

Annak érdekében, hogy készen álljon a nem várt eseményekre folyamatosan arra törekszik, hogy energiát takarítson meg. Gondolj egy, a bokorból előugró éhes kardfogú tigrisre (mostanában talán a barnamedve aktuálisabb): nem kis energia egy ilyen állattal megküzdeni.

Ha már agy és energiafelhasználás: az agyad a legenergiaigényesebb szerved. Nagy átlagban a testsúly 2%-át teszi ki, ezzel szemben a napi teljes energiafelhasználás 20%-áért felelős. Nyilván mind különbözőek vagyunk, de a lényeg ugyanaz: tömegéhez képest kb. 10-szer annyi energiát emészt fel.

Aztán meg csodálkozol, hogy spórolni próbál?

Óriási szerencse, hogy ma már nem kell mindenféle bokorból ugráló állattal megküzdeni.

Cserébe óriási pech, hogy agyunk még mindig az ősi módszer szerint működik: nagy ívben kerüli az összes olyan feladatot, ami mentális ráfordítást igényel:

  • gondolkodás,
  • összpontosítás,
  • olvasás,
  • elmélyült munka
  • döntések.

Amit tehetsz, hogy tényként kezeled és együtt élsz a tudattal, hogy az agyad egy lusta disznó!

Így a bonyolult feladatokkal csak úgy tudsz megbirkózni, ahogy az agyadnak a legkényelmesebb.

Személyes produktivitás: Igazodj agyad működéséhez

Ahhoz, hogy az agyad számára kényelmesen oldhass meg bonyolult feladatokat még egy dolgot érdemes tisztázni.

Az ember vizuális lény: az információk 90%-a vizuálisan érkezik az agyba.

Erre szintén adottságként kell tekinteni, amit egyébként ki is kell használnod, ha már a produktivitás a cél.

No, de nézzük röviden, hogy mik is azok a módszerek, amiket javaslok:

  • Használd a képzeleted!
  • Kezdd a végén!
  • Tedd szemmel láthatóvá!
  • Haladj kis lépésekben!
  • Hagyj időt a kreativitásnak!
  • Oldd meg több körben!
  • Vágj bele mihamarabb!

A fentiek listát igyekeztem logikailag sorrendben írni, de ezek tetszőleges módon variálhatóak, hiszen minden feladat, probléma más és más.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

1. Használd a képzeleted!

Szeretnék rögtön egy klasszikussal indítani: Stephen R. Covey. Az általa írt “A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása” című könyvének egyik alaptétele, hogy „Már a kezdetekkor lásd a célt!”.

Én ezen csavartam egyet és a következőre fogalmaztam át:

Már a kezdetekkor képzeld el a lehető legpontosabban a végeredményt.

Hogy mit értek ez alatt?

  • Tudd előre, hová akarsz eljutni. Azaz próbáld meg, egy (jó féle összetett) mondatban megfogalmazni, hogy mi a célod vagy a feladat: Idén októberben le akarom futni a 30 km-t.
  • Definiáld a végeredményt és fogalmazd meg, hogy honnét tudod, hogy elérted. A fenti példánál, a célvonalon átfutni, újra oxigénhez jutni és kipattintani a sörödet egészen konkrét bizonyítéka annak, hogy elérted a célod.
  • Képzeld el előre az eredményt. Ezt akkor csináltad jól, ha színes, mozgó, 3D-s és hangja is van az általad elképzelteknek. Pont, mint egy jó mozifilmnek.
  • Vizsgáld meg közelebbről. Ha már nagyjából meg van a végeredmény, látod is magad előtt, akkor próbálj meg elmélyedni a részleteiben: Hogy néz ki? Mit látsz? Hogyan csinálod? (Ne restelld leírni, ha valami eszedbe jutott!)

Hogyan indulj neki? A válasz meglepő lehet.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

2. Kezdd a végén!

Mint egy jó rendező gondold át az egész jelenetet. Ülj le, kérdezz visszafelé és írd fel a válaszaid!

Keresd meg a választ a Kinek?-re!

Gondolkozz el azon, hogy végső soron ki fogja használni / olvasni / fogyasztani / élvezni a munkád gyümölcsét: Ügyfél? Főnök? Munkatárs? Cimbora? Családtag? Te magad?

Vegyünk az utolsó emailt, amit írtál valakinek. Ugyanazt a történetet biztosan másképpen adnád elő a főnöködnek, mint a legjobb barátodnak.

Ha átgondolod azt, hogy ki lesz a munkád “vevője”, akkor már sok formai és tartalmi kérdésre megkapod a választ.

Ezek feltárásában a következő kérdések segíthetnek.

  • Ki fogja használni a munkám eredményét? Ez megadhatja a stílust és a várható tartalmat.
  • Miért van rá szüksége? Milyen problémát vagy feladatot ez neki megoldani? Ha egy kicsit átgondolod, hogy a másik milyen kontextusban van, miért van szüksége az adott dologra, akkor valószínűleg jobban passzoló megoldást tudsz szállítani.
  • Mit akar látni benne? Milyen információra van szüksége? Minek lesz ez az inputja? Ha jól felméred, hogy információkra van szükség (esetleg az elején tisztázod a fogadó féllel), akkor sok felesleges emailezéstől kímélheted meg magad a későbbiekben. Juniorként egy idő után (vezetői javaslatra) átálltam arra, hogy egy emailt vagy egy emlékeztetőt már eleve úgy írtam meg, a főnököm egy az egyben átvehessen belőle bizonyos részeket, ha továbbítani kellett őket. Ennek a lépésnek köszönhetően neki már nem kellett szüttyögnie a szöveg átírásával. Yeah!
  • Mi a következő lépés? A következő lépés ismeretében szintén emelhetsz egyet az output minőségén. Maradjunk az előző példánál: Mivel tudtam, hogy a tartalom továbbításra kerül, ezért már eleve úgy írtam meg, hogy alkalmas legyen rá. Megspóroltuk az újraszövegezést.

Egyébként nem feltétlenül kell órákat törnöd a fejed ezeken a dolgokon: sokkal egyszerűbb, ha megbeszéled az érintettel, hogy ő mire számít. De erre még visszatérünk lejjebb.

Keresd meg a választ a Mit?-re!

Fentebb már pedzegettem, de inkább még egyszer, mint egyszer se: a lehető legpontosabban fogalmazd meg, hogy mi az, amit csinálsz.

Ha két-három mondatban meg tudod fogalmazni / körül tudod írni a problémát / feladatot, akkor már jó úton jársz.

Nekem részben erről szól a személyes produktivitás: a célok pontos megfogalmazásáról.

Nyugodt vízben könnyebben észreveszed a halat, mint a zavarosban.

Instant Coelho

Kérdések, amik segíthetnek a Mit? tisztázásában:

  • Konkrétan mi is az, amit csinálok? Honnét tudom, hogy készen van? Vegyük ezt a blog bejegyzést: ez akkor tekinthető késznek, ha megírtam a tartalmat, megformáztam, raktam bele képeket, átnéztem a helyesírást, beállítottam minden apróságot és publikáltam a blogon és a Dolgozz okosan! Facebook oldalán. Ekkor van készen.
  • Ki mondja meg, hogy készen van? A fogadó fél szerint mikor van kész? Ha más ember számára készítesz valamit, érdemes lehet egyet diskurálnod vele erről a kérdésről: Szerinte mikor van kész? Mondja el ő, a saját szavaival.
  • Hogyan írható le, ha készen van? A blog bejegyzés: fel van töltve képekkel, magamhoz képest minimális helyesírási hiba van benne és publikált státuszra van állítva a keretrendszerben.

Most már nagyjából tudod, hogy kinek és mit kell csinálnod. Itt az ideje, hogy egy újabb és szintén nagyon fontos kérdést tegyél tisztába. Ez pedig a Hogyan?

Keresd meg a választ a Hogyan?-ra!

A Hogyan?-ra vonatkozó kérdések már közelebb visznek a megvalósítás szintjéhez, hiszen már a célodhoz vezető konkrét lépéseken kezded el törni a fejed.

A kérdések, amiket ilyenkor feltehetsz magadnak:

  • Más hogyan csinálná? Kérdezz meg egy nálad tapasztaltabb embert, hogy ő mit kezdene egy adott feladattal, hogyan állna neki? Szinte biztos, hogy tud mondani egy jó megoldást, vagy ötletet. Vagy egy olyan rossz megoldást, amiről eszedbe jut egy szerinted jó. Kérdezni nem ciki!
  • Hogyan csinálnám, ha rendszeresen kéne csinálnom? Szeretem ezt a kérdést és szinte mindig elsők között merül fel, ha valamivel nekiállok foglalkozni. Ha ezt a kérdést feszegeted, akkor jó eséllyel találsz egy olyan megoldást (például egy programot vagy egy sablont), ami egyszerűbbé teszi a dolgod és ha kidolgozol egy jó megoldást a problémádra, akkor legközelebb már pikk-pakk le tudod a dolgot. Nemrég például írtam egy egyszerű kis szkriptet, ami rendszeresen és automatikusan lefut és kipucolja az ideiglenes fájlok tárolására használt könyvtárakat a gépemen. Mindez egyébként arról jutott eszembe, hogy megtelt a meghajtóm és ki kellett törölnöm néhány gigabájtnyi felesleget.
  • Van-e bármilyen eszköz, ami segíthet? Például nem véletlenül találták fel dokumentum sablonokat, mentés másként gombot és a checklisteket sem. Nem kell újból is újból kitalálni dolgokat.
  • Mit mond a Google? Indulj ki abból, hogy a probléma, amivel szemben találtad magad jó eséllyel nem először merült fel a világuniverzumban, így valószínűleg már más is szívott ilyennel vagy hasonlóval szóval biztosan van valami megoldás a neten. Már csak az a kérdés, hogy megtalálod-e azt az ötletet vagy megoldást, amiből kiindulhatsz. Ne szívasd magad feleslegesen, inkább dolgozz okosan: valaki már biztos megoldotta egyszer azt a problémát (vagy valami hasonlót), keress rá. Konkrét megoldást nem biztos, hogy találsz, de a guglizás arra biztosan jó, beinduljon a kreativitásod. Ne feledd: Google a barátod, Wiki a barátnőd! Az interneten körülnézni nem ciki!

Mire van szükség hozzá?

Tapasztalatom szerint tipikusan ezek azok a dolgok, amikre várnod kell és alaposan visszavetik a produktivitásod. Ha elég korán kezded el átgondolni, hogy mire van szükséged, akkor megspórolhatod magadnak azt, hogy menetközben jusson eszedbe valami és várnod kelljen rá.

  • Eszköz: Lehet, hogy szükséged van egy speciális eszközre. Nekem például szükségem lesz lassan egy új futócipőre és egy edzéstervre is az új(ból) meghódítandó 30 km-es távhoz. Az edzéstervet már kiraktam a falra.
  • Információ: Lehet, hogy meg kell tudnod valamit ahhoz, hogy egyáltalán hozzá tudj kezdeni az adott feladathoz. Ha futásnál maradunk nem árt tudni például, hogy pontosan mikor van a rajt, hol vannak a frissítő állomások, milyen időjárás lesz. Ezek például alapjaiban befolyásolják majd a futásom. De tipikusam ilyen információ a nyitva tartás.
  • Dokumentum: Lehet, hogy valamit el kell olvasnod, mielőtt belevágsz. Ha van ilyen szerezd be már az elején.
  • Email: Lehet, hogy még küldened kell egy emailt valakinek, hogy megkérdezz valamit. Ne légy rest, írd meg azt az emailt!
  • Valakinek a segítsége / rendelkezésre állása: Biztos előfordult már olyan veled, hogy valamivel nem tudtál haladni, mert a másik szabadságon volt. Ennek mindig érdemes utánajárni!
  • Helyszín: Lehet, hogy fizikailag ott kell lenned valahol.
  • Állapot: Sőt még az is lehet, hogy egy adott feladat elvégzéséhez bizonyos állapotban kell lenned. Elmélyült munkát, nem lehet másnaposan végezni ez empirikus tény. Ahhoz bizony fejben frissnek kell lenni. De a 30 km-t sem lehet lefutni egy hét fesztiválozás után.

Ebben a lépésben arra keresed a választ, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy megold a feladatot. Magyarul mik azok a dolgok, amelyeknek a hiánya akadályoztathat a feladat elvégzésében, a célod elérése érdekében.

Tárd fel időben ezeket és rengeteg felesleges várakozástól kíméled meg magad.

Kitől? Mitől?

Ahogy tisztázod, hogy mikre van szükséged érdemes már az elején felderíteni azt is, hogy kitől, mitől vagy honnan szerezheted ezeket:

  • Ügyfél? Főnök? Kolléga? Szállító?
  • Családtag? Cimbora?
  • Bolt? Webshop? Iroda?

Legyen szó bármelyikről is a lényeg, hogy már azelőtt tisztázd le ezeket a kérdéseket, mielőtt nekiállsz a feladatnak.

Ez azért fontos, mert már a legelején elkezdheted beggyűjteni azokat a dolgokat, amelyekre a később szükséged lesz.

Most, hogy már ennyi mindent tisztáztál, nagyjából képben is vagy itt az ideje, hogy gondoskodj arról, hogy ne is felejtsd el őket!

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

4. Tedd szemmel láthatóvá!

Ebben a bejegyzésben is többször céloztam már rá: rögzíts mindent, ami csak eszedbe jut. Magyarul írd ki a fejedből, így láthatóvá válik.

Egyrészt nem kell terhelned magad azzal, hogy mindenre emlékezz másrészt egyébként is vizuális lények vagyunk.

A tudás átka című bejegyzésemben is kiemeltem a vizualitás fontosságát, így itt is megteszem:

  • Az információk 90%-a vizuálisan érkezik az agyba.
  • Az agy nagyjából 60 ezerszer gyorsabban dolgozza fel a vizuális információt a szövegnél.
  • Az agy fele a vizuális feldolgozásra van belőve.
  • Állítólag az emberek 60-65%-a vizuálisan tud a legkönnyebben tanulni – információt feldolgozni.

Pontosan emiatt javaslom, hogy amikor valamit kiírsz a fejedből azt tedd a lehető legvizuálisabb módon. Használd ki, hogy az agyad vizuálisan működik.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

  • Elmetérkép: Sokszor hivatkoztam már az elmetérképre is, mint az egyik legjobb információ-feldolgozó eszközre, most is ezzel kezdem a listát. Egy jó elmetérkép segítségével struktúrát adhatsz gondolataidnak, mindezt vizualizálisan és az agyadnak kényelmes módon. Ha valamilyen szoftvert (Xmind, Freemind, Mindmeister) használsz az elmetérkép készítéséhez, akkor azt megspékelheted színes szövegekkel, videókkal, képekkel, hangfelvételekkel, linkekkel és rengeteg egyéb dologgal. Szerintem ez a legjobb megoldás.
  • Jegyzet ábrákkal: Az sem feltétlen baj, ha nem vagy oda az elmetérkép használatáért. Fogj egy papírt és készíts ábrákat, annotáld őket. Vagy használj fehértáblát és firkáld tele. Nekem az egyik legnagyobb kihívás a blog bejegyzések megírása, általában először egy füzetben írok össze-vissza és mostanában már átviszem egy fehértáblára is a vázlatot, gépen már csak ezután kezdek el rajta dolgozni.
  • Szöveges vázlat: Ha csak a kulcsszavak vannak meg a fejedben, akkor pedig fogj egy egyszerű Word-öt és írj ki mindent a fejedből és rendezd össze őket logikai sorrendben. De nem kell feltétlenül ezt sem túlgondolni: használhatsz Todoist-et vagy Trello-t. A lényeg ugyanaz: írd ki a fejedből.
  • Diktáld fel: Ha nincs lehetőséged gép elé ülni, vagy papírt venni magadhoz, akkor egész egyszerűen vedd elő a telefonod és diktálj fel mindent, ami eszedbe jut. Később majd leírod: a Todoist és az Evernote ezt is támogatja. Volt már egy-két blog bejegyzés, ami konkrétan egy ilyen diktálásból indult.

A legfontosabb, hogy minél pontosabban próbáld meg vizuálisan rögzíteni azt, ami a fejedben van.

Így később már nem kell újból kitalálnod, valamint az elméd is elkezdheti a háttérmunkát, hiszen már van valami konkrétum, amihez nyúlhat.

Az elme nem arra való, hogy dolgokat tároljunk benne, hanem arra hogy kreatívak legyünk, problémákat oldjunk meg vele.

David Allen

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

5. Haladj kis lépésekben: Szállíts konkrét részeredményeket, prototípusokat és szerezz visszajelzéseket!

Szerintem neked is panaszkodott már arról egy ismerősöd (vagy te panaszkodtál egy ismerősödnek), hogy több napnyi munkát kell kidobni az ablakon, mert a főnök / ügyfél visszadobta, hogy ez úgy sz*r, ahogy van.

Bonyolult, összetettebb feladatok esetében biztos lehetsz benne, hogy elsőre nem lesz jó, amit csinálsz.

Viszont sok mindent tudsz tenni azért, hogy ne kelljen feleslegesen dolgoznod.

Az egyik ilyen dolog, hogy igyekszel olyan kis lépésekben haladni, amelyek már konkrét részeredményekhez vezetnek és visszajelzést szerezhetsz a részeredmények jóságáról.

A Lean Startup azt mondaná, hogy készíts prototípusokat!

Ennek érdekében a következőket kérdezheted meg magadtól:

  • Mi a célom? Fentiek alapján konkrétan megfogalmazott célodat már tudod.
  • Mi az, amit itt és most meg, együltő helyemben tudok tenni a célom elérése érdekében? Ilyenkor általában kiesik egy jó pár teendő, amiket már írhatsz is fel a listádra, hogy később megvalósítsd.
  • Meddig tudok eljutni a hét végéig? Ha minden héten tisztázod a részcélokat, akkor egyrészt van egy terved a hétre, másrészt pontosítani tudod, hogy hol tartasz. Harmadrészt pedig, ha a hét közepén átnézed a céljaid és valami kimaradt, akkor még mindig tudsz valamit tenni elérésük érdekében. Így a hét végét már egy konkrét részeredménnyel a zsebedben várhatod.

Vegyük példának egy riport vagy dokumentumot, amit el kell készítened a nulláról, mert főnök elejtett egyet ilyet neked: „kéne egy riport a 2018 Q1-es eladásokról”.

Bár lehet, hogy a riportba szánt konkrét információkat még be kell gyűjtened (ami nem kis meló), de addig is érdemes készíteni egy olyan vázlatot a szerkezetről, melyet a főnököd meg tud nézni.

Ezt jó eséllyel a fenti tisztázási folyamat szerint nagyjából meg is tudod tenni.

Így lesz egy vázlatod, amit már tudsz is villantani: odaadod neki és elkezdesz vele diskurálni.

Helló főnök, szeretnék a jó irányba elindulni a riport összeállításánál ezért megmutatnám, hogy milyennek gondolnám a végeredményt. Így és így fog kinézni, ez és ez less benne. Ilyennek képzelted? Nem? Kell bele még valami? Ki kell húzni belőle valamit?

Szerezz visszajelzést!

Ha kell, rajzoltasd olyannak, amilyennek képzelte, a lényeg, hogy szerezz visszajelzést.

Ez azért jó, mert már kvázi a történet elején kapsz egy képet arról, hogy mi lesz a végeredmény. Így már elég hamar a jó úton indulsz el.

További hozománya, hogy neki is idejében megindul a fantáziája azzal kapcsolatban, hogy mire gondolt, amikor azt dobta oda neked, hogy “kéne egy riport, a 2018 Q1-es eladásokról”.

Mi itt a részeredmény?

A főnök válaszából már megtudod, hogy nagyjából hogyan kell kinéznie a riportnak anélkül, hogy 5 napot elcsesztél volna az információk precíz beillesztésével a rossz szerkezetbe.

Ráadásul azt is megspórolhatod, hogy az esetleges újratervezés miatt kiderül, hogy tulajdonképpen tök más információkra van szükséged, mint ahogy eredetileg tervezted.

Megkaptad a visszajelzésed: milyen szerkezetbe, milyen információk kellenek. Tádám.

6. Használd a zuhany erejét: Hagyj időt a kreativitásnak!

Biztos veled is előfordult már, hogy a zuhany alatt, a bevásárlás közben vagy a legváratlanabb pillanatban jutott eszedbe a megoldása valaminek. Ha már úgy is, így működsz, akkor miért nem használod ki tudatosabban: hagyd, hogy az agyad magától szállítsa a megoldást.

Jól hangzik nem? Javaslom, hogy tedd a következőket:

  • Fókuszálj a feladatra. Kezdj el vele foglalkozni elmélyülten és dolgozz rajta amíg bírsz, hadd járjanak azok a kerekek. Többen azt mondják, hogy 52 percig kell foglalkozni egy feladattal, de én inkább azt mondom, hogy foglalkozz velük addig, amíg bírsz, de maximum 52 percig. Az összpontosítás és pihenés arányát inkább lődd be saját magadnak, ez a legfontosabb. Kezdésnek szerintem egyébként a Pomodoro-technika is megteszi. Lehetőség szerint próbálj itt is valamilyen részeredményt elérni.
  • Pihenj egyet, szellőztesd ki a fejed. Ha elfáradtál, pihenj egyet: igyál egy vizet, menj el sétálni vagy sportolni; menj ki a mosdóba és ne csinálj semmit két percig. Hadd töltődjön fel az az akkumulátor egy kicsit. Az agyad ilyenkor átvált automata üzemmódba és elkezd a háttérben dolgozni a probléma megoldásán. Mindeközben agyad azon része, amelyik a döntéshozatalért, összpontosításért felelős gyakorlatilag inaktív, pihen.
  • Kezdj bele valami egészen másba. Lehetőség szerint olyan dologba, ami eltereli a figyelmed, és nem igényel komolyabb erőfeszítést.

El fog telni egy kis idő (nálam általában 1-3 nap), és többnyire a legváratlanabb pillanatban be fog ugrani egy megoldás, mondjuk a zuhany alatt.

Tudod miért működik ez? Hát persze, hogy már megint a dopamin a válasz!

Ez az a vegyület, ami (többek között) a kreativitáshoz (is) szükséges: minél több dopamin szabadul fel annál kreatívabb leszel. Egyszerű, mint a bot.

Hát ezzel csak kéne kezdeni valamit, nem igaz?

Szerencsénkre rengeteg olyan tevékenység van, ami segít a dopamin felszabadításában: edzés, zenehallgatás és igen, a zuhany is ilyen…

A közös ezekben a tevékenységekben, hogy ugyan valamennyi mentális aktivitást kívánnak, de csak pont annyit, hogy lefoglalják a tudatos gondolkodásodat, így engedve teret a csapongó gondolatoknak, a kreativitásnak.

Magyarul, ha eltereled a figyelmed az adott problémáról, feladatról agyad már pihenés közben elkezdi inkubálni, érlelni a dolgokat, azaz elkezd megoldást keresni.

A problémát úgy oldod meg, hogy teljesen máson jár közben az agyad. Zseniális nem?

Még egyszer röviden: Relaxált elme + rutin feladat + dopamin fröccs = Kreativitás.

Szerintem tapasztald ki Te is, hogy neked mennyi az átfutási ideje egy ilyen körnek, később már ezzel tudsz tervezni.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

7. Iterálj: Oldd meg több körben!

Többször céloztam már rá talán, de inkább konkrét leszek: Ha bonyolult feladatról van szó, tudatosan törekedj arra, hogy több körben oldd meg. Így mindig lesz időd egy kicsit érlelni és értékelni az aktuális helyzetet, állapotot.

Tervezz be időpontot, amikor a feladattal fogsz foglalkozni, akár naptárba is beírhatod.

Hiszen a félmaratont is kilométerről kilométerre futja az ember.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Ne cicózz: Vágj bele mihamarabb!

Én úgy vélem, hogy a fenti módszerek segítségével egy látszólag bonyolultnak tűnő feladatot is meg lehet oldani a hétköznapok során.

Noha a fenti lépések ízlés szerint variálhatóak, nem adnak gyors megoldást egy bonyolult feladatra:

  • ahhoz hogy átgondolva, több lépésben oldj meg egy feladatot biztosan nem elég egy óra,
  • az ötletnek érnie kell,
  • visszajelzést kell gyűjtened.

Tehát a legutolsó, de talán legfontosabb tanácsom, hogy dobd be magad és kezdj el dolgozni a feladaton:

  • keresztbe tehetsz a halogatásnak,
  • minél hamarabb tisztul a kép, annál könnyebb lesz vele később haladni.

Ha csak 5 percet, akkor 5 percet foglalkozz a feladattal: találd ki hogy mi a konkrét következő lépés amit megtehetsz a cél felé vagy gondold át és tervezd meg a megoldást a fenti kérdések segítségével.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Legyen ez egy eszköztár!

Sokszor előfordul, hogy egy feladatot csak azért halogatunk, mert az túl nagynak és bonyolultnak találjuk.

Helyette könnyebb egy kényelmesebb, kevesebb szellemi ráfordítást és instant jutalmat ígérő dologgal foglalkozni (igen, az indokolatlan Facebookozásra gondolok).

Azonban hosszú távon megtérülőbb, egy egyedi, értékteremtő, elmélyülést és odafigyelést feladatnak nekiugrani.

A fenti módszereket azért gyűjtöttem ide össze, hogy legyen egy eszköztárad arra az esetre, amikor egy megugrandó bonyolult feladatok jön szembe.

Ne feledd, 1969. július 20-án az ember a Holdra lépett! Az valóban bonyolult volt!

Ha észrevételed vagy kérdésed van, ne kímélj: csatlakozz a Dolgozz okosan! produktivitás klubhoz és írd meg ott: https://www.facebook.com/groups/dolgozzokosan/

Ha pedig szeretnél értesülni a Dolgozz okosan! újdonságairól, akkor iratkozz fel a hírlevélre.

Hozzászólások

hozzászólások

Back to Top