Nemrégiben olvastam egy idézetet a XIX századi Artemus Wardtól: „Nem az fáj az embernek, ha nem tud valamit, hanem az, hogyha tudja valamiről, hogy nem úgy van, ahogy hitte.”
A produktivitás esetében ez különösen találó, hiszen mindannyiunknak van egy saját értékrendje és mindannyiunkban élnek különböző tévhitek és előítéletek a produktivitással, a munkával kapcsolatban.
A gond ezekkel az, hogy ezek a tévhitek vagy előítéletek rendre féligazságoknak, esetleg a fantázia szüleményének tekinthetőek. Mindezek ellenére a legtöbben szó nélkül követjük őket, aminek eredménye a még több munka vagy a nullával egyenlő teljesítmény.
Na ezeket kell elfelejteni.

1. Amilyen a munka, olyan a jutalma

Az eredmény egyenesen arányos azzal, amilyen keményen megdolgozol érte.
Ez az egyik legelterjedtebb tévhit. Azt sugallja, hogy az eredmény a befektetett munka mennyiségével arányos.
Ha esetleg valaki azt mondja neked, hogy a sikerhez kemény munka vezet. Kérdez meg majd tőle, hogy ugyan kié?
Sokszor hivatkoznak a kemény munkát megkoronázó sikerre, de biztos, hogy ugyanilyen gyakori a megfeszített munkát követő kudarc is.
Sokan keményen dolgoznak a munkahelyükön, mégis elbocsátásra kerülnek… No komment.
Pont a megfeszített munka az, ami megkülönbözteti a sikert a kudarctól. Különösen nagy baj, hogy hajlamos vagyunk eltúlozni a befektetett energiamennyiséget és nem veszünk tudomást a siker további fontos kritériumairól. Nagy szerencse, hogy a siker ritkán vagy egyáltalán nem mérhető munkánk verítékével.
Ha beleszakadunk a munkába, akkor rámegy az életünk és a munka se készül el.

2. Aktivitás = produktivitás

Az eredményességet szinte mindenki rendre összetéveszti a buzgó ténykedéssel. A legtöbb munkahelyen megfigyelhető, hogy a munkaadók nem tudják megítélni alkalmazottjaik eredményességét így ekkor jobb híján, nekibuzdulásuk alapján ítélnek.
Az általános nyolcórás munkaidő esetében, bizony vannak olyan napok, amikor szinte semmit sem kell dolgozni. Azonban a vezetés felől elvárás, hogy a dolgozó megjelenjen a munkahelyén és az irodában töltse a napot, még akkor is, ha semmi munka nincs. Ez egy idő és energiapocsékoló magatartás. Ha nem tűnsz elfoglaltnak a főnököd még rájöhet, hogy nélkülözhető vagy.
A sztoriban legérdekesebb, hogy minél kevésbé tudjuk, hogy mit kellene tennünk, annál elfogultabbnak akarunk látszani. Hiszen milyen jó is az, amikor a célt ugyan alig látjuk, de azért teljes erőből megyünk az ismeretlenbe.
Ezt úgy kerülheted ki, hogy konkrét célokat tűzöl ki magad elé és azokra koncentrálsz. Sokan azon csúsznak el, hogy a kitűzott célra nem tudnak kellően koncentrálni és eltévednek a cél felé vezető úton. Ilyenkor bekövetkezhet az is, hogy a tevékenység válik céllá, ahelyett, hogy megmaradna a célhoz vezető eszköznek.

3. Hatékonyság = eredményesség

Sajnos a kettő nem egyenlő, mivel az eredményességnek meg kell előznie a hatékonyságot: hogyan találod meg a legmegfelelőbb utat célod eléréséhez, ha azt se tudod mi a célod. Nem igaz?
A hatékonyság és eredményesség közötti különbséget a következő mondat írja le a legjobban.
Az eredményesség azt jelenti, hogy a helyes dolgokat csinálod, míg a hatékonyság azt jelenti, hogy a dolgokat helyesen csinálod.
Ez azon a megállapításon alapszik, mely szerint egy folyamat céljainak helyes meghatározása ugyanolyan fontos, mint az adott folyamat minősége.

4. Jó munkához idő kell

Egy újabb közhely, mely szerint az eredmény minősége attól függ, hogy mennyi időt fordítottunk az adott cél elérésére.
Sokan ennek a tévhitnek az áldozatai, ők azok, akik gyakran az irodában töltött éjszakáikat és hétvégéiket és számukra csak másodlagos a család, az alvás és a kikapcsolódás.
Saját tapasztalatból is tudom, hogy késő estig dolgozni és túlórákkal terhelni magad komoly veszélyeket rejt magában. Csak hogy tudd:

  • Egy idő után mindenki eltompul, ha ugyanazt végezzük hosszú időn keresztül. Állj fel és frissítsd fel magad, ez jót tesz a lelkesedésnek és az alkotó kedvnek is.
  • Aztán, ha elfogadod, hogy a munkaidőd 16 óra, akkor bizony mindig lesz valami, amit még el kell végezni.
  • Parkinson törvénye: A munka mindig kitölti a rendelkezésre álló időt.
  • Sokan nagyon komolyan megfizetnek a túlhajszoltságért: kiégés, idegösszeomlás, betegségek, alkoholizmus, pánikbetegség és korai halál.

Hát kell ez neked?

5. Az a biztos amit, te csinálsz

Én nem mondom, hogy nincs úgy, hogy valamit tényleg neked kell megcsinálni.
De.
Mindenkinek, így neked is vannak korlátaid, hiába hiszed azt, hogy ez nem így van. Megeshet, hogy pont olyan dologba vágsz bele, amiről lövésed sincs nemhogy időd rá. Arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha a megfelelő eszköz nem is áll a rendelkezésedre. Ilyenkor teljesen feleslegesen múlik az időd és ráadásul eredményt sem tudsz felmutatni.
Ez bizony gyengíti az eredményességet. Ha mindenhol jelen vagy, akkor sem vagy jelen.
Egyébként pedig miért szórnád szét energiád, mint egy sörétes puska, ha koncentrálva akár olyan lehetnél, mint egy mesterlövész.

6. Válaszd a könnyebb megoldást!

Minden komoly és bonyolult probléma elől el lehet szaladni. Aki ezt vallja az a könnyebb megoldás elvében hisz. Ez a gondolkodásmód azonban nem célravezető.
Teljesen egyetértek azzal a kijelentéssel, hogy mindig azok választják a könnyebb utat, akik nem ismerik a munkabefektetés-elméletet és ráadásul, akik a rövid, toldozó-foltozó megoldás mellett döntenek. Szólok: sosincs ingyen ebéd.
Érdemes inkább egy kis energiát tenni dolgokba.

7 . A munka nemesít

Ez sem igaz, mivel a kemény munka egyesekből derék embert farag, másokat meg inkább maga alá temet. Minden az érintett személytől és az adott munkától függ.

8. A munka nem szórakozás

Hát sajnos manapság ez tényleg igaz, bár nem kéne annak lennie. De talán afelé tartunk, hogy kezdjük elfogadni, hogy ezen változtatni szükséges.
Egyébként jellemzően az egyéntől és a munkától függ, hogy egy az adott munka élvezetes vagy borzasztóan gyötrelmes. Azonban érdemes szem előtt tartani, hogy ha elfogadod, hogy a munka nem szórakozás, akkor egy idő után tényleg csak a munka árnyoldalát fogod észrevenni. Ez pedig nem jó.
Inkább mindig keresd, hogy mi lehet a jó az adott munkában.

9. Csak egy megoldás létezik

Az iskolában azt próbálták a fejünkbe verni, hogy minden feladatnak csak egy helyes megoldása van. Minden egyéb hibás.
Idővel berögzül mindenkibe az általa végzett rutin vagy nem rutin feladat és elfogadja, hogy az az egyetlen módja egy adott munkát elvégezni. Más megközelítés már fel sem merül. Sőt ha valaki másképp csinálja az már biztosan rosszul is csinálja.
Sajnos ez a tévhit akadályoz meg legtöbbünket abban, hogy új, egyszerűbb, jobb megoldásokat találjunk és alkalmazzunk. Felejtsd el te is!
Talán jobb, ha elfogadjuk azt, hogy mindig legalább két jó megoldás létezik.

10. Több fegyelem kevesebb szabadság

Gyermekkorunkban mindent csak engedéllyel csinálhattunk, felnőttkorban azonban már különböző normáknak és elvárásoknak kell megfelelni. Ennek okán nem csoda, hogy a fegyelem negatív fogalomként él bennünk és legbelül a szabadság elvesztésével párosítjuk össze. Azonban a fegyelem és a szabadság nem egymás ellentétpárja. Ezek a fogalmak párban léteznek, melyek közül egy párt szeretnék kiemelni
Az óriási szabadság nagyfokú fegyelemmel párosítva akkor adódik, amikor önfegyelmet gyakorolsz:
Céljaidat kitűzöd, kialakítod a megfelelő stratégiát, önszántadból fegyelmezed magad és saját szükségleteid kielégítésére rendezkedsz be. Azaz, megtanulod, hogy hozhatod ki a legtöbbet az idődből és az energiádból úgy, hogy jobb eredményt érsz el, kevesebb munkával.
Így már más, nem?

11. Igazságot mindenkinek

Az igazság az, hogy az igazságosság, mint olyan nem létezik.
Amikor rosszul mennek a dolgok rengeteg idő és energia megy el arra, hogy az ember háborgással üti el az idejét az őt ért igazságtalanságok miatt. Hab a tortán, ha valaki ezt ürügyként használja a kihátrálásra: Mi értelme próbálkozni, ha az élet nem más, mint balszerencsék sorozata?
Ez időpocsékolás.
Azonban rengeteg időt megspórolunk, ha elfogadjuk a fenti állítást, az az nincs igazságosság.
Az élet ugyan tele van igazságtalansággal és még csak garancia sincs, hogy ha nagyon igyekszel, sikeres leszel. Egy dolog azonban tuti: Ha meg sem próbálod, akkor biztosan nem sikerül.

12. Kényszer hatására jobban megy a munka

Valójában nagyon kevesen vannak azok, akik tényleg nyomás alatt teljesítenek a legjobban hiába is szeretnénk ezt magunkról is elhinni. Egyébként is az ilyen mondatokat rendre azok szajkózzák, akik folyamatosan halogatnak, és ezt ezzel kívánják palástolni. Nézzük, milyen következményei lehetnek az állandó halogatásnak.
Ha kapkodva dolgozol, nagyobb valószínűséggel hibázol. Ráadásul jó eséllyel időd se lesz a hiba kiküszöbölésére.
Kényszerhelyzetekben sebezhetővé válasz és ki vagy téve Murphy törvényeinek:

  • Semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik.
  • Minden több időt vesz igénybe, mint gondoltad.
  • Ha valami elromolhat, az el is romlik. A lehető legrosszabb pillanatban.

Felejtsd el!

Ha magatartásod kialakításakor a fenti vagy azokhoz hasonló különböző tévhitekre hagyatkozol, akkor egész egyszerűen idődet és energiádat pocsékolod el.
Amit most megtehetsz, hogy felméred melyek, azok a téves elképzelések, amelyek ott ülnek a fejedben.
Utána pedig cseréld le őket, új és jól működő gondolatokra, formulákra. Ez ugyan nem könnyű, de mindenképp megéri a fáradtságot. Úgyhogy hajrá.

Hozzászólások

hozzászólások