Hétköznapi automatizálás – egyszerű tippek az idő- és energiatakarékossághoz

Emlékszem 2016-ban felrobbant az internet, amikor kiderült, hogy egy fejlesztő hat éven keresztül automatizáltan dolgozott, azaz nem csinált semmit. Be se járt dolgozni, mindent elvégeztek helyette a programok, a kódok, az automatizált folyamatok. Ezen én nagyon jót röhögtem. Szerencsére most már nem kell fejlesztőnek lenni ahhoz, hogy leautomatizálj bizonyos dolgokat, és ezáltal kivond őket az életedből.

Mi is az automatizáció?

Az automatizáció vagy ha úgy jobban tetszik az automatizálás egy olyan technológia, amely esetében a folyamatoknak, eljárásoknak minimális, vagy nulla emberi beavatkozásra van szükségük.

De ez mit jelent magyarul? 

Azt, hogy kivonhatunk az életünkből olyan felesleges dolgokat, amelyek értékes energiát és időt emésztenek fel. 

Ezeket a dolgokat ugyan meg kell csinálni, de a cél az, hogy a lehető legkevesebb energiát fektessük bele. 

Személyes szinten erről szól az automatizálás.

A Lean szemlélet szerint mindenki életében háromféle tevékenység létezik:

  • Rendelkezik hozzáadott értékkel, azaz meg akarom csinálni.
  • Nem rendelkezik hozzáadott értékkel, de meg kell csinálni, vagy végre kell hajtani.
  • Nem rendelkezik hozzáadott értékkel és igazából meg se kell csinálni. Ezeket nevezzük veszteségnek, pazarlásnak vagy felesleges tevékenységeknek.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi is a hozzáadott érték?

Nos, a Lean szemlélet, vagy másképp mondva az általános üzleti szemlélet szerint az, amiért a vevő fizet. 

Személyes szinten pedig az, amiért te fizetsz: a pénzeddel, az időddel, vagy az energiáddal. 

Valamilyen szempontból az a tevékenység, az a dolog, az az időtöltés, ami fontos számodra, és értéket jelent. 

Ez lehet minőségi idő, vagy lehet az, hogy nem nekem kell valamit megcsinálnod.

A befektetett energia jelentősége

Térjünk egy picit vissza a befektetett energiára. 

Minden tevékenység energiát igényel.

Attól függően, hogy mennyire új vagy ismert egy feladat, igényelhet sok kognitív ráfordítást, energiát, illetve nagyon keveset is, szinte zérót.

A sok kognitív vagy nagy mennyiségű energiát igénylő feladatok általában valamilyen új feladatot jelentenek. 

  • Általában nagyon meg kell velük küzdeni, 
  • és ennek során teljes mértékben kihasználjuk szellemi kapacitásainkat és képességeinket. 
  • Itt az elmélyült munkára, illetve a flow-ban töltött időre, munkára érdemes gondolni.

Amikor pedig a minimális energiát igénylő tevékenységekről beszélünk, akkor a szokásokra gondolunk. 

Azokra a tevékenységekre, amelyeket zéró, vagy majdnem zéró energiával, minimális odafigyeléssel végre tudunk hajtani.

Ez a különbség a kettő közt. 

Vagy nagyon sok energiát igényel tőlünk, vagy nagyon keveset.

Egy kicsit térjünk vissza a felesleges tevékenységekhez

Azokat a dolgokat, amelyeket feleslegesnek tekintünk, vagy nincs kedvünk megcsinálni, érdemes kiiktatni az életünkből, vagy minimalizálni ezeket.

Ezt teheted a felesleges tevékenységekkel:

  • felszámolhatod őket,
  • egyszerűsítheted magát a folyamatot,
  • szokást csinálhatsz belőlük, azaz szabványosíthatod a folyamatot,
  • esetleg delegálhatod.

Amit pedig szabványosítasz, jó eséllyel automatizálni is tudod. 

Miért? 

Azért, mert mindig ugyanúgy, lépésenként ugyanabban a sorrendben történik, szóval egy kiszámítható dolog lesz belőle. 

Itt ér össze a szokás és az automatizálás.

Egy megszokott tevékenység nem igényel sok energiát, odafigyelést, és mindig ugyanúgy történik. 

Az automatizálás is így működik: kevés odafigyelést igényel, és a lépések mindig ugyanúgy, ugyanabban a sorrendben zajlanak le.

Az automatizációt azért tartom jobbnak, mint a különböző szokások begyakorlását (manuális munkavégzést), mert az ember képletből való kivonásával csökkenhet a hibalehetőség, illetve jóval kevesebb energiát kell az adott problémára fordítani.

Miért fogod szeretni az automatizálást?

Elsősorban azért, mert rengeteg időd és energiád szabadul majd fel. Magyarán értelmesebb dolgokkal tudsz majd foglalkozni.

Költségcsökkentéssel is jár, hiszen sem időt, sem pénzt nem kell egy-egy automatizálásba belefektetni.

Gondolj csak arra például, hogy egy csekkbefizetés esetén két választási lehetőséged van: 

  • elmehetsz a postára feladni a csekket, és sorban állsz,
  • vagy pedig beállítasz egy rendszeres utalást ugyanarra a tételre.

Tehát ez a két véglet létezik. (Tudom a csoportos beszedés is opció)

Halogatás ellen is kiváló, hiszen ha leautomatizáltad, már csak akarnod sem kell, működik az magától.

Mikor érdemes automatizálni?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. 

Én úgy válaszolnék rá, hogy akkor, amikor egy adott folyamathoz nem feltétlenül szükséges emberi beavatkozás.

Nagyon fontos, hogy értsd az automatizálás lépéseinek folyamatát, mert csak így tudsz hatékonyan menedzselni, fejleszteni valamit.

Jellemzően felszínes tevékenységeket érdemes automatizálni, amelyek nem igényelnek elmélyülést.

Mondok egy példát. 

Volt egy időszaka az életemnek, amikor elég sokat tudtam videózni, és podcastokat hallgatni utazás közben. 

Úgyhogy elkezdtem gyűjteni az olyen videókat, amiket érdemes megnézni vagy meghallgatni.

Viszont volt egy problémám: a Youtube-hoz online kell lenni, ami fogyasztja az adatforgalmat. Én viszont menet közben nem biztos, hogy szeretném az adatforgalmamat erre felhasználni.

Szóval elkezdtem törni a fejemet, hogy mit lehet ezzel kezdeni.

Sikerült megoldanom azt, hogy egy kattintást követően a Youtube videók letöltődjenek a telefonomra. 

Kellett némi idő, míg összehoztam, körülbelül egy óra vagy másfél, de utána pöpecül működött.

Így csináltam:

  • Behelyeztem a Youtube videó hivatkozását a Pocket nevű alkalmazásba, és onnan kezdve minden automatizáltan történt.
  • Ez a hivatkozás átkerült egy TXT fájlba.
  • Amikor ez megjelent egy bizonyos mappában, akkor lefutott egy program, ami letöltötte ezeket a videókat a megfelelő helyre, vagy a Drive mappámba.
  • Utolsó lépésként minden szépen szinkronizálódott a telefonomra. 

Kész is voltam.

Egy darab kattintás elég volt ahelyett, hogy kézzel minden egyes videót letöltöttem volna.

Így érdemes elképzelni ezt a valóságban.

Megsúgom egyébként, hogy korábban Dolgozz Okosan Facebook oldalára kikerülő megosztások automatizáltan kerültek ki és több mint egy évig úgy is volt. 

A háttérben frissítettem a cikkgyűjteményt, de maga a posztolás automatikusan történik.

Sajnos nekem sincs végtelen mennyiségű időm és energiám arra, hogy ezzel a területtel foglalkozzak, de nagyon fontos nekem, nagyon szeretem. 

Miért csináltam?

Azért, hogy legyen mindig valamilyen friss tartalom neked, kedves olvasómnak, követőmnek. 

Ez is egy egyszerű hétköznapi példa az automatizálás egyszerűségére. Ha van üzleti Facebook oldalad, ezt te is meg tudod csinálni.

Rendszerben kell gondolkodni

Amikor automatizálásról beszélünk, akkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy mindig rendszerben, folyamatban, egymást követő lépésekben kell gondolkodni. Ennek az egyszerű oka az, hogy csak így tudsz jól automatizálni.

  • Minden folyamatlépésnek vannak bemenetei, input információi (pl: az a hivatkozás, amit én kimentettem a Pocket nevű alkalmazásba). 
  • Illetve ezt követően van egy lépéssorozat, ami megtörténik. Jelen esetben például lementődik a hivatkozás egy TXT fájlba. 
  • A folyamatnak van egy eredménye is. Most épp az, hogy egy következő folyamat föl tudja használni a TXT fájlban található hivatkozásokat és le tudja tölteni a videókat.

Tehát minden automatizálható dolognak kell, hogy legyen bemenete, (bizonyos tevékenységek, akciók, lépéssorozatok), illetve valamilyen kimenete, ami általában valamilyen következő lépésnek a bemenete. 

Ezért fontos, hogy rendszerben és folyamatokban gondolkozz, mert így szépen apránként össze tudod kapcsolni a sok pici apró lépést egy szabványos folyamattá.

Mit érdemes automatizálnod?

A válasz erre egyszerű: manuális odafigyelést nem igénylő repetitív, azaz ismétlődő tevékenységeket.

Ezek a feladatok úgy ismerhetőek fel, hogy egy alkalommal relatíve rövid időt vesznek el az életedből, viszont nagyon sokszor csinálod őket.

Címkézd fel a leveleket!

Mondok egy példát.

A levelezőmben meg van oldva az, hogy gyorsan felcímkézzek leveleket és egy bizonyos mappába el tudjam őket helyezni. 

Nem kell kézzel rárakni a címkét, illetve áthelyezni magát az e-mailt a megfelelő mappába.

Mondhatni a címkézés a fétisem, viszont nagyon nem volt kedvel egyesével végigkattintgatni: kerestem valamilyen rövidebb, egyszerűbb utat arra, hogy ezt elvégezze helyettem a számítógépem.

Ez is egyfajta automatizáció. Rendszeresen ismétlődik, repetitív.

A triggerek titka

Az ismétlődés történhet

  • egy bizonyos időpontban,
  • vagy valamilyen esemény hatására.

Ezek az úgynevezett triggerek, vagy más szóval eseményindítók, folyamatindító triggerek.

Beáll valamilyen időpont, vagy megtörténik valamilyen esemény.

  • Beállíthatom, hogy délben fusson le ez és ez.
  • Vagy amikor egy új hivatkozást másolok a Pocket nevű alkalmazásba, akkor beállíthatom, hogy fűzzön hozzá még egy sort ehhez a szöveges fájlhoz az automatizmus.

Tehát egy-egy automatizáció idő alapon, és esemény alapon is elindulhat.

Ezekre ügyelj!

Fontos, hogy ez a folyamat ne változzon, mindig ugyanúgy történjen, hiszen csak akkor lehet automatizálni. 

Ellenkező esetben variancia jelenik meg és nem történik meg mindig ugyanaz.

Lényeges, hogy az úgynevezett elágazások vagy döntési pontok pontosan megfogalmazhatóak legyenek és objektív szabályokon tudjanak alapulni: ne kelljen hozzá ember.

Oké, tegyük fel, hogy meggyőztelek, és elhiszed, hogy az automatizálás menő.

Így találd meg, hogy mit automatizálj!

Az a bizonyos tevékenység, amit automatizálni szeretnél, legyen egyszerű.

Álmodból felébresztve is végre tudod hajtani? 

Na, akkor az kezdésnek éppen jó lesz. 

Mondjuk az a feladat, hogy egy hivatkozást kimásolj a Youtube-ról egy alkalmazásba, nem igényel nagy figyelmet. 

Viszont időrabló, csak megy vele az időd.

Általában úgy lehet jól megtalálni ezeket az időrabló, felesleges tevékenységeket, hogy szívod a fogad miattuk, hogy már megint ezt kell csinálnom avagy cüccögsz:

  • Fontos jellemzője az ilyen dolognak, hogy nincs szükség hozzá kommunikációra, nem kell elmélyült gondolkodás hozzá.
  • Fontos még, hogy mindig ugyanúgy történjen, szabványosan, lépésről lépésre mindig ugyanaz.

Én legalábbis így szoktam dolgokat automatizálni, vagy szabványosítani a saját életemben.

„Ccc, már megint be kell fizetnem a postán a csekket.” 

Ha ezekkel a jellemzőkkel bír egy tevékenység vagy egy folyamat, akkor az bizony automatizálható. 

És megismétlem, nagyon fontos, hogy pontosan értsd a folyamatot, a lépéseket, a bemeneteit, a kimeneteit, értsd azt, amit csinálsz.

Hiába van egy fantasztikus futószalagod, nem mindegy hogy egy kocsiba trágyát dobálsz, vagy aranyat.

Oké, mivel kezdd az automatizálást?

Nézd, erre az a triviális válaszom, hogy azzal:

  • amit utálsz csinálni,
  • amit elfelejthetsz,
  • amibe nehezedre esik belekezdeni.

Ha megvan, akkor kezdj el gondolkodni rajta, hogyan iktathatnád ki az életedből.

Örök példa: utálok postára járni, kivárni a soromat, általában tudok jobb időtöltést találni. 

Így arra jutottam, hogy a postára járást, illetve a csekkfeladást próbálom minimalizálni az életemben. 

Ahol csak lehet, online átutalással vagy bankkártyával, egy online felületen fizetek. Ahol megoldható volt, ott az előre utalást választottam. Szuper, nem kell többé a postán várakoznom.

De nézzünk még példákat.

Online bankolás

Már feszegettem egy kicsit az online bankolás feladatát, első lépésnek tökéletes.

Rengeteg időt tudsz magadnak megspórolni, hogyha a pénzügyeidet (rendszeres utalások, beszedési megbízások) automatizáltan kezeled.

Emailjeid rendben tartása

Ez az a terület, ahol szabályokkal, gyors műveletekkel rengeteg tevékenységet meg lehet spórolni, be lehet állítani. 

Az eredmény: nem neked kell címkézni, áthelyezni, archiválni, csillagozni. Sok időt tudsz megspórolni és még a levelezésed is rendben lesz.

Jelszókezelés

Egy jó jelszókezelő alkalmazással növeled a biztonságot és leegyszerűsíted a jelszavak tárolását, és az egyes felületekre való beírását. 

Biztos veled is előfordult már, hogy elfelejtetted a jelszavadat, aztán elkezdted keresgélni, hová írtad fel és miközben cüccögsz megtalálod.

Rosszabb esetben nem, és csak nézel ki a fejedből, hogy na, ide se sikerült belépnem.

Gyorsbillentyűk

Én automatizmusnak tekintem a gyors billentyűket is: érdemes megtanulni a leggyakrabban használt eszközeidnek a gyors billentyűit.

Text Expander

Van még egy nagyon hasznos alkalmazás típus, melyet Text Expander-nek hívnak, a magyar nevét viszont nem tőlem fogod megtudni 🙂

Gyakorlatilag arról szól a történet, hogy beütsz néhány karaktert, mondjuk „KST” és kiírja helyette, hogy „köszönettel”. 

Tehát beütsz négy betűt, és kapsz helyette tízet. 

De ez akár lehet 100 is. 

Az a lényeg, hogy egy rövidebb karaktersort követően egy hosszú szöveget ír ki.

Megint spóroltál magadnak egy csomó időt.

Én most kezdtem el játszani vele: A levelezőben már nem azt írom ki, hogy „Köszönettel, Józsi” hanem beírom, „Köszönettel,” a többit rábízom a gépre.

Ez egy nagyon béna példa, de legalább szemléletes.

Dokumentumok, körlevél

Szerintem automatizmusnak tekinthető a dokumentum sablon és a körlevél funkciók párosa.

Miért? 

Azért, mert nem kell újból és újból beírnod ugyanazt a szöveget, hanem a körlevél segítségével a gép megteszi helyetted.

Könyvjelző sáv

Ha valamilyen weboldalt gyakran látogatsz, akkor tedd ki a könyvjelző sávodba, 1 Ft-os trükk, mégsincs kiaknázva.

Megint nem kell ugyanazt begépelgetned, hanem egyszerűen rákattintasz, és már ott is van.

Számítógéped karbantartása

Ugyanígy rengeteg dolgot tudsz automatizálni a számítógéped karbantartásával kapcsolatban. 

Bár nem reklámnak szántam, de pont van egy ilyen kurzusom a Webunin.

Butler for Trello

Szintén hatalmas potenciál van a Trello alkalmazás Butler for Trello nevű kiegészítőjében.

Itt gyakorlatilag komplett munkafolyamatokat tudsz leautomatizálni. Érdemes kipróbálni és időt szánni rá.

Windows feladatütemező

Majdnem végül, de biztosan nem utolsó sorban, szintén haladó felhasználóknak tud nagyon hasznos lenni a Windows beépített feladat ütemezője

A feladata az, hogyha elindul egy program, akkor indítson el egy másikat is. Például be tudod állítani, hogy minden reggel hatkor induljon el egy bizonyos program. 

Vagy, hogy minden reggel 8-kor indítsa el a leveleződet.

Fekete öv: alkalmazások integrálása

Mindezeken túl van egy teljesen másik világ, ez pedig az alkalmazások integrálása, összekötése.

Rengeteg ilyen szoftver vagy megoldás létezik. 

Ezek közül én a Zapiert szeretem a legjobban: már az ingyenes verziójával is sok mindent össze lehet hozni, de ha a legolcsóbb fizetési csomagot választod, akkor tiéd a világ.

Például, ahogy mondtam, a Facebook oldalam posztolása automatikusan történt.

Ez így nézet ki:

  • amikor a Trello-ban egy kártya egy bizonyos oszlopba vagy listára kerül,
  • akkor a Zapier ezt észreveszi és átpöccinti a Buffer nevű alkalmazásba,
  • ami pedig posztolja a megfelelő időben azt a bizonyos bejegyzést.

Tehát ebben az esetben a Zapier köti össze a Trellót a Bufferrel, a Buffer pedig kapcsolódik a Facebookhoz. Ezt jelenti az alkalmazások összekötése. 

Zseniális, érdemes kipróbálni.

Ugyanilyen alkalmazás egyébként még az IFTTT, ami inkább kezdő felhasználóknak való alkalmazás, de haladók is el tudnak velük szórakozni.

Összefoglalva

Összefoglalva gyorsan az egészet, olyan dolgokat érdemes automatizálni, amiket utálsz, amiket elfelejthetsz, vagy amelyek elvégzését halogatod. Tudod: cücccögsz, három cével.

  • 1. Fontos, hogy ezek objektív, egyszerű feladatok legyenek. Erősen manuális, repetitív folyamatokról van szó, amelyek relatíve rövid időt vesznek el tőled, de rendszeresen ismétlődnek.
  • 2. Ez az ismétlődés történhet valamilyen rendszeresen bekövetkező esemény hatására, vagy pedig valamilyen bizonyos időpontban történhet.
  • 3. Az is nagyon fontos, hogy ez a valami, ez a folyamat mindig ugyanúgy történjen.
  • 4. Az elágazások, a döntési pontok legyenek pontosan megfogalmazhatóak, objektív szabályokon alapuljanak, és fontos jellemző, hogy ne kelljen hozzá ember.

Köszönöm szépen, hogy elolvastad ezt a cikket. Remélem, már beindult a fantáziád, és van rá ötleted, hogy mit lehet automatizálni, mit lehet kiiktatni az életedből. Írd is meg kommentben!

Növeld produktivitásod a diktálás segítségével

Azt gondolom, hogy túlzottan hatásvadász volna, ha azt írnám, hogy minden akkor kezdődött, amikor pár hónapja karate edzésen sikeresen eltörtem a balkezem kisujjához tartozó kézközépcsontot és emiatt 5 hétre gipszbe került a domináns kezem… Nem volna igaz.

A diktálással valójában ennél korábban kezdtem el kísérletezni, mivel a gépeléssel szemben két fontos előnyét láttam:

  • kényelmesebb, 
  • és gyorsabb.

Ezt a katalizálta az a bizonyos kéztörés, ami miatt 5 hétig nem tudtam érdemben gépelni.

Ebben a bejegyzésben röviden összefoglalom, hogy mik a tapasztalataim, hátha meg jön a kedved hozzá.

1. A diktálás kényelmesebb, mint a gépelés 

A gépelés során az agy kétféle üzemmód között váltogat.

Feszít, majd lazít

Gépel, majd gondolkodik.

A feladatok közötti váltásról már régóta tudjuk, hogy erőforrásigényes és egyben energiapazarló.

Tapasztalatom szerint a diktálás esetében kvázi kihagyjuk az írás és gondolkodás közötti kontextusváltást.

  • A diktálás számomra jóval kényelmesebbnek bizonyul. Elmém szabadabban tud járni és nem terheli annyira figyelmem.
  • A teljes szöveg, a nagy egész látványa triggerként tud működik, így könnyebben jönnek a gondolatok, a nagy ahák.
  • Ebből fakadt az a triviális felismerés, hogy gondolataimat sokkal könnyebben fogalmazom meg szóban, mint írásban.
  • Ráadásul azt vettem észre, hogy ha diktálok akkor egy picivel olvasmányosabb is a végeredmény, de ez tényleg teljesen szubjektív.
  • Segítségével akár a „fel-le mászkálós” agyalást is tudod alkalmazni, bár a dolgozóm 6 m2-én inkább ülök, mint fel alá mászkálok.

A diktálás további előnye, hogy – szemben a gépeléssel – jóval hozzáférhetőbb: bárhol használható, főleg az okostelefonodon:

  • tele van a kezed és nem tudsz gépelni,
  • gyorsan kell válaszolnod valamire,
  • vagy valamit gyorsan fel kell írnod kell.

Van még kérdés?

2. A diktálás gyorsabb, mint a gépelés

Ötleteink jóval gyorsabban jönnek, mint ahogy írunk, így számomra egyértelmű, hogy bizony értékes gondolatok is elvesz(het)nek a gépelés során.

  • Egy átlagos felhasználó egy sima billentyűzeten egy perc alatt 20-30 szót, egy profi 55-60 szót tud begépelni egy perc alatt. Az érintőképernyőn való gépelést hagyjuk.
  • Ezekkel szemben diktálással akár 100-140 szót is rögzíteni lehet.

Itt sem a konkrét számok a lényegesek, hanem a nagyságrend.

Diktálás során a lényegre, a tartalomra tudsz koncentrálni, nem kell annyira az elgépelésekkel sem foglalkozni.

Fun fact: A Wikipedia szerint Churchill kb. 8-10 millió szót diktált le: 40 könyv és rengeteg cikk.

3. A diktálás először fura

A diktálás kezdetben fura érzés, mivel egy géphez beszélünk és mindezt magunkban tesszük. 

Korábban volt olyan, akit emiatt diliházba zártak.

Ma szerencsére csak furán néznek rád, ha nem egyedül vagy az irodában.

A diktáláshoz nem kell sok minden

Tényleg. Nagyjából három dologra van szükséged:

  • relatíve csendes környezetre, alacsony zajszintre;
  • egy mikrofonra vagy headsetre;
  • és arra, hogy megszokd azt, hogy az írásjeleket is be kell mondani.

A következőkben megírom, hogy én hogyan szoktam diktálni.

Ahogy én szoktam

A kezdetekben különböző felületeken diktáltam és onnan másolgattam a szövegeket a megfelelő helyre, de szerencsére mára már rengeteg javult a helyzet. 

A nosztalgia érzésével hívom fel a figyelmet a következő oldalakra, mert tényleg használhatóak:

Most pedig jöjjön a titkos csodafegyver!

VoiceIn Chrome plugin – a titkos csodafegyver

A Windows környezet alapvetően nem támogatja a diktálást, ezért dobtam el a hajam amikor a VoiceIn kijött, részben amiatt, hogy végre a központozást is támogatta: https://dictanote.co/voicein/

A plugin telepítését követően egy új világ nyílik meg: a böngészőben szinte bármilyen felületen tudsz diktálni.

Érdemes elkezdeni az ingyenes verziót használni és ha megtetszik, akkor átállni a fizetős verzióra. 

Előfordul, hogy előállnak egy lifetime deallel: befizetsz mondjuk 100 dollárt és élethosszig tartó licencet kapsz. Ha használod érdemes lecsapni rá.

Néhány felület, ahol tudod használni:

  • Gmail,
  • Google Sheets,
  • Google Docs (igen, jobb a gyári megoldásnál),
  • Word online,
  • Outlook online,
  • Microsoft Teams online
  • és legtöbb weboldal (többek között feladatkezelők és elmetérképek is).

Nem fizetnek, úgyhogy ennyi dícséret legyen elég.

Feladatok felírása, kisöprése a fejből diktálással

Az egész Dolgozz okosan a személyes produktivitással foglalkozik, így szánnék néhány sort a feladatok kezelésére.

Aki ismer tudja, hogy GTD fan vagyok.

Amikor a heti áttekintést csinálom, akkor jön jól igazán a diktálás: nézem a naptáramat, a korábbi vagy a tervezett feladatokat és egész egyszerűen csak feldiktálom a következő lépéseket az egyes témákhoz.

Írtam, hogy kényelmes.

Azt vettem észre, hogy diktálással sokkal precízebben fogalmazom meg a feladatokat, mint írásban. Egész egyszerűen azért, mert kényelmesebb az agyamnak.

Így kétszer spórolok energiát:

  • amikor felírom a feladatot
  • és akkor, amikor újra előveszem.

Ugyanis nem kell gondolkodnom azon, hogy mire is gondolt a költő.

Diktálás asztali Microsoft Office 365 termékekben

Igen, ma már ez is lehetséges, központozva magyarul, de figyelem, csak az Office 365 termékek esetében!

Szövegszerkesztés

Elsősorban a Word-ben szeretem használni a diktálás funkciót a következők szerint: 

  • Felírom a legfontosabb témákat, fejezeteket, üzeneteket a dokumentumba.
  • Egy adott téma esetében lediktálok minden gondolatot, amibe eszembe jut vele kapcsolatban.
  • Ahol szükséges logikailag sorbarendezem az egyes „mondásokat”.
  • Ezután kerek értelmes mondatokká formálom őket, ha kell diktálással, ha kell gépeléssel.
  • Ezzel párhuzamosan jöhet a címsorosítás, félkövéresítés és az egyéb kiemelések.
  • Megnézem a nagy egészet, ahol szükséges finomhangolok még a szövegen és a struktúrán.

Levelezés

A Gmail-t és a webes Outlook-ot a VoiceIn-nel kipipáltuk, így maradt az Outlook asztali verziója, mint elterjedt levelező.

Nagy szerencsénk van, mivel az Outlook asztali verziója is támogatja a diktálást.

Erre nem is pazarolnék több karaktert.

Diktálás menetközben

Az iPhone-ok és az Android telefonok is támogatják a diktálás, egy nagy különbséggel: az iPhone-ok támogatják a központozást, az Android készülékek nem.

Ettől függetlenül mindkét rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy gyorsan feldiktáld a lényeget, később javítod, amit javítani kell.

Novellákat többnyire nem okostelefonon ír az ember.

Egy ultramenő alkalmazás iPhone-ra

Viszont egy pillanatra elidőznék egy iPhone alkalmazásnál: Just Press Record

Elképesztő, mert olyat tud, amit máshol nem láttam, bár ez lehet, hogy az én szegénységi bizonyítványom: hangrögzítés + leiratozás.

Ez a gyakorlatban azt jeleni, hogy hangfelvételt készítesz a diktálás során, utána ő meg szépen leiratozza. 

Megmarad a hang és a szöveg is.

Amíg meg volt az öreg iPhone-om, addig én a kocsiban használtam ötletelésre, zseniális.

Diktálás Apple számítógépen

A MacBook-ok gyárilag tudják, így ott még varázsolni sem kell, semmilyen bővítménnyel.

Bekapcsolod és kész, ráadásul a központozással is kiválóan elbír.

Összefoglalva

Ma már rengeteg helyen használható a diktálás és a technológia is kezd megérni arra, hogy hétköznapi használatra is alkalmas legyen.

Én meg találtam helyét az életemben, remélem Te is találtál valami hasznosat a fentiekben!

A produktivitáshoz a saját ütemezésedhez kell igazodnod

Több könyv alapvetően befolyásolta azt, hogy hogyan tekintek ma saját produktivitásomra.

Az egyik ilyen Dr. Michael Breus A mikor hatalma című könyve volt, melynek felvetése szerint nem azt kell átgondolnunk, hogy mit és hogyan csinálunk, hanem elsősorban azt, hogy mikor is végezzük az adott tevékenységet.

Ha már tudjuk, hogy mikor érdemes valamit csinálni, akkor leszünk képesek a lehető legjobban meghatározni a „hogyant” és a „mit” is.

A saját ritmusodhoz igazodó napirend az egyik kulcs a produktivitáshoz

Mindannyiunknak van egy saját ritmusa, melyet a napi tervezésnél figyelembe kell venni.

A produktivitáshoz szinkronban kell lenned önmagaddal saját ritmusoddal. Mielőtt mélyebben belemennék engedj meg néhány alapvetést:

Tökéletes nap nem létezik, de ha tisztában vagy azzal, hogy hogyan is nézne ki, jóval könnyebben tudsz ahhoz igazodva tervezni.

A tervezés és a nap során rugalmasnak kell maradnod és ha valami nem terv szerint alakul, akkor azt el kell fogadni.

Az alábbiak segítségével egy rövid útmutatást szeretnék adni ahhoz, hogy elindulj a saját ritmusod megtalálásához vezető úton.

Gondold át, hogy mit mikor érdemes csinálnod

Az első lépés, hogy átgondolod mikor, milyen típusú tevékenységet érdemes elvégezned a nap folyamán, és eszerint tervezz.

Most azt is elárulom, hogy miért.

Cirkadián ritmus – szervezetünk időmérője

Minden embernek saját ritmusa van: a cirkadián ritmus.

Leginkább szervezeted belső órájáként érdemes elképzelned.

Ezt, az agyalapi mirigy felett elhelyezkedő idegcsoportot reggelente a napfény aktiválja, aminek hatására ez a bizonyos szerkezet beindul. Megváltozik a testhőmérsékleted, a vérnyomásod, a gondolkodásod, a hormonháztartásod, az éberséged, a kreativitásod, az emésztésed, a szociális készségeid vagy képességeid, a mozgásra való hajlamod, a gyógyulási képességed.

A szervezetedben szinte mindent a cirkadián ritmus irányít. Időközben azonban sajnos ez megborult.

A ritmus megborult

Őseink a kezdetektől fogva a nap járásához igazították saját napirendjüket.

Fölkelt a nap, elmentek vadászni vagy gyűjtögetni, amikor pedig besötétedett, nyugovóra tértek.

Ez a mesterséges fényfeltalálása óta némileg megborult: Mi szabályozzuk, hogy mikor van világosság, így mi döntjük el, hogy mikor megyünk aludni.

Mivel jóval több időt tudunk ébren tölteni a munkaórák vége és a vacsoraidő is későbbre tolódott.

Ez a bónusz ébrenlét viszont megbolondítja a cirkadián ritmust: a világításnak köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy ne a nap járása szerint működjünk.

Természetesen nem csak ez boríthatja fel a bioritmusunkat.

Az úgynevezett jetlag, vagy időzónaváltás-szindróma többnyire a hosszú repülőutak következménye. Ilyenkor a nap járásához képest gyorsabban utazunk:

  • Előre repülünk az éjszakába,
  • vagy épp a hajnalba és a szervezetünk ehhez nem tud alkalmazkodni.

A modern technológiának köszönhetően pedig már bármikor elérhetőek vagyunk, akár éjszaka is kommunikálunk, csatlakozunk.

Ezek mind olyan tényezők, amely felboríthatják ritmusunkat.

Szervezetünk nem tudta lekövetni a gyors változást

Nagyjából 125 év alatt számoltuk fel 50 ezer év szinte tökéletes időzítését, azonban szervezetünk nem fejlődött olyan gyorsan, hogy ehhez igazodni is tudjon.

A különböző hangulatzavarok, a szív- és cukorbetegség és még számos más egészségügyi probléma is, a stressz és az összezavarodott vagy nem létező napirend következményei.

„Tudatosan figyelmen kívül hagyjuk a saját bioritmusunkat, saját belső óránkat, belenyomorítjuk a cirkadián ritmusunkat a társadalmi elvárások keretei közé. Gyakran pont az ellentétét cselekedve annak, amit egyébként a testünk szeretne csinálni.” – (Dr. Michael Breus: A mikor hatalma)

Persze nem kell minden társadalmi elvárást felrúgni, de a napunk tervezése során érdemes figyelembe venni, hogy szervezetünk mire képes.

Meg kell találni ezt az optimumot és hozzá igazítani a napunkat.

Kronotípusok és a belső óra

Mindenkinek saját belső órája van, de mindenkinek más ritmusra jár:

  • egyesek korábban kelnek, mások későn fekszenek;
  • különböző napszakokban vagyunk teljesítőképességünk csúcsán és
  • más-más időpontokban éhezünk meg.

Szervezetünk belső ritmusának sajátosságai alapján a „klasszikus” kronobiológia tudománya három kronotípust különböztet meg.

  • A „pacsirták” korán kelnek.
  • A „kolibrik” nem korai, de nem is késői kelők.
  • A „baglyok” típusába tartozó személyek pedig későn kelők.

Dr. Breus egy másik iskolát képvisel.

Dr. Breus kronotípusai

Véleménye szerint nem biztos, hogy ez a legjobb megközelítés, ezért kutatásai alapján saját kronotípusokat alkotott, melyek a következők.

  • Oroszlánok: Az oroszlánok kora reggel aktívak, közepes alvásigénnyel rendelkeznek.
  • Delfinek: A delfineknek mindig csak az egyik agyféltekéje alszik, a másik inkább ügyel és úszik. Ezért a delfin típusú emberek alvási igénye is alacsony.
  • Medvék: A medvék bármikor képesek vadászni, gyakorlatilag bármikor képesek aktívak lenni. Nagyon jó alvók és magas az alvásigényük.
  • Farkasok: A farkasok jellemzően inkább éjszaka aktívak, ők a könyv szerint a kreatív extrovertáltak (jelentsen ez bármit), de az biztos, hogy közepes alvásigénnyel rendelkeznek.

A különböző kronotípusok kialakulásának ősi oka a túlélés volt.

Ha a csapat minden tagja ugyanolyan napirend szerint élte volna mindennapjait, mindig lett volna olyan időszak, amikor a barlang védtelen marad. 

Mindegyiknek típusnak megvolt tehát a maga funkciója, és ez a diverzitás biztosította őseinknél a csoport védelmét.

  • A könyv szerint az oroszlánok jellemzően korán kelnek, reggel a legaktívabbak, ezért reggel tudnak őrködni. Ilyen típusú az emberek körülbelül 15-20 százaléka.
  • A delfinek a legkisebb zajra is felébrednek, ők a társadalom kb. 10 százalékát teszik ki.
  • A medvék pedig a napkeltéhez és az alkonyathoz igazodnak, vadásznak, gyűjtögetnek. Ez a leggyakoribb típus, ide tartozik a népesség 50 százaléka.
  • A maradék 15-20% a farkasok kronotípusa. Ők későn fáradnak el, sokáig aktívak, így éjszaka is tudnak őrködni.

Akkor én milyen típusba tartozom?

A könyvben megtalálható (de egyébként online is elérhető) az úgynevezett bioidő kvíz, ami iránymutatást ad ahhoz, hogy melyik kategóriába tartozol.

Egy medve napja általában

Mivel a társadalom kb. 50 %-a a medvék típusába tartozik, mindenképp érdemes megnézni egy medve átlagos napját.

  • 07:00 – A medvék szeretnek 7 óra körül fölkelni, ilyenkor a legideálisabb némi testmozgást is végezni.
  • 07:30 – A reggeli elfogyasztására a fél 8 körüli időpont a legalkalmasabb.
  • 09:00-10:00 – Kilenc és tíz között megtervezhetik a napjukat – külön tipp a medvéknek: egy kávészünet 10 órakor.
  • 10:00-12:00 – Délelőtt 10 és 12 óra között foglalkozzanak a bonyolultabb feladatokkal, amelyek odafigyelést, koncentrációt igényelnek.
  • 12:00 – Délben jöhet az ebéd, némi sétával megfűszerezve.
  • 14:30-15:00 – Ha van rá lehetőség (bár általában nincs) 14.30 és 15 óra között jöhet egy jó kis szundi, ami felfrissíti az agyat.
  • 15:00-18:00 – A könyv szerint a medvék számára a 15 és 18 óra közötti időszak a legmegfelelőbb a telefonálásra, az e-mailek küldésére.
  • 18:00-20:00 – A 18-19 óra közötti időszak alkalmas a sportolásra, és este fél nyolc körül következhet a vacsora.
  • 20:00-22:00: Az időszak kedvez a gondolkodó, brainstorming jellegű tevékenységeknek.
  • 22:00 – A összes kronotípus esetében ajánlott kikapcsolni az elektromos eszközöket (de jobban jársz egyébként, ha már 20-21 óra magasságában leteszed a telefont.)
  • 23:00 – Visszatérve a medvékre, 23 órakor véget ér a nap, indulhatnak aludni.

Gondoskodni kell az agy újratöltéséről

Ha pedig már „Dolgozz okosan!”, akkor ejtsünk néhány szót az emberi agyról:

  • Testünk súlyának két százalékát teszi ki, viszont a felhasznált energia mintegy 20 százalékáért felelős.
  • Energiaigényes szerkezet,
  • ugyanakkor folyamatosan az energiaminimumra törekszik, azaz lusta.

A mai világban sajnos elvárásnak tekinthető, hogy folyamatosan teljesítsünk.

Mivel azonban nem vagyunk gépek, nem tudunk folyamatosan egyenletes teljesítményt nyújtani, előbb-utóbb elfáradunk: gondoskodni kell az után töltésről. 

Kezeld kiemelten az alvást és délutáni pihenést is.

Találd el a megfelelő arányt!

Hogyan is érdemes összerakni egy napot?

A bioidő kvíz kitöltése után kapsz egy képet arról, hogy milyen kronotípusba tartozol, ez kiindulásnak kiváló.

A napi tervezés esetén azonban fontos megtalálni a jó arányt

  • a tervezett munkára fordítandó idő,
  • a nem tervezett munkára fordítandó idő
  • és a munka tervezésére fordítandó idő között.

Tapasztalatom szerint a tervezett feladatokra nagyjából a rendelkezésre álló idő felét érdemes allokálni. Tehát ha azt látod, hogy van 6 szabad órád, akkor praktikusan 3 óra beütemezése az ideális.

Fél órát kell számolni arra, hogy feldolgozd a levelezésed és megtervezd a következő napodat, a maradék körülbelül 2,5 órában foglalkozhatsz a nem tervezett dolgokkal, illetve, ha nem esik be új feladat, akkor tovább tudsz haladni a feladatlistáddal.

Miért így? Mondom.

  • 1. Ha a saját terveid szerint haladsz, megadja számodra az elégedettség érzését.
  • 2. Ha esetleg valami váratlan feladat érkezik, akkor is tudod azt kezelni.
  • 3. Marad időd arra, hogy megtervezd a következő napodat, feldolgozd az előzőt, vagyis a napod lezárására.

Fontos megjegyeznem, hogy ez csak egy iránymutatás, ezt folyamatos finomhangolással személyre kell szabnod!

Könnyen előfordulhat, hogy olyan típusú munkát végzel, aminél a nem tervezett munka 90 százalékot tesz ki és csak 10 százalék jut a tervezett munkára.

Kezdésnek azonban érdemes a fenti arányt belőni.

Egy másik ritmus – az ultradián

A cirkadián ritmuson kívül további ritmusok is szabályozzák életünket, az egyik ilyen az ultradián.

Ez egy napon belüli ritmus, fázisai nagyjából 90 perc hosszúak, ehhez illeszkedve érdemes a napot 90 perces tevékenységi szakaszokra is felbontani.

Én a következő felbontást javaslom:

  • Reggel,
  • kora délelőtt,
  • délelőtt
  • kora délután (ez a kajakóma időszaka),
  • délután (amikor már nagyjából kint vagy a kómából),
  • illetve az esti időszak.

A saját példámon keresztül mutatom meg, hogy ezekben az időszakokban én milyen jellegű tevékenységeket szeretek végezni.

Nyilván ez egy ideális állapot, de mindig igyekszem ezt lekövetni.

Egy lehetséges napirend, de inkább találd meg a sajátod!

1. Edd meg már reggel a békát

Reggelre érdemes tervezni az úgynevezett békákat, azokat a feladatokat, amelyeket nem nagyon akarunk elvégezni, amik nagy akaraterőt igényelnek.

Azt is szokták mondani, és én is ezt vallom: kezdd a napod egy olyan feladattal, amit nagyon nem akarsz megcsinálni. Ha le tudod, akkor gyakorlatilag sikerrel veszed az első kanyart, ezáltal kialakul benned egy jó érzés.

Ez egyébként kiváló taktika a halogatás ellen is.

Én általában egyi ilyen békával kezdem a napomat.

2. Délelőtt kommunikálj és koncentrálj

Ez egy éber szakasz.

A mély koncentrációt, az odafigyelést igénylő feladatokat délelőttre érdemes beütemezni.

Ezek tipikusan azok a feladatok, amelyek esetében összpontosítanod kell, vagy analitikus gondolkodást igényelnek feladatok.

A délelőtti tevékenységeknél egy pillanatra álljunk meg és tegyünk egy kis kitérőt

Ennek megfelelően igyekszem a napomat is felépíteni.

Kommunikáció

Amikor kommunikálok, szeretem háromfelé bontani a kommunikációs tevékenységeimet, legyen az e-mail telefon vagy bármi egyéb.

  • Blokkolók felszámolása: Szeretem azokkal az e-mailekkel kezdeni a napot, amik valamilyen továbblépést blokkolnak: valaki az én válaszomra vár, vagy nekem kell valamit megküldeni ahhoz, hogy az adott folyamat vagy tevékenység továbbmenjen. Első körben a blokkolókkal kezdem, és ezt is javaslom neked is: tudd le azokat a leveleket, telefonhívásokat, vagy SMS-eket, amik valamit blokkolnak. Tehát oldjuk fel az akadályoztatást, ezáltal folytatódhat az adott tevékenység.
  • Beindítás: Ezután következnek azok az e-mailek vagy telefonok, amik valamit elindítanak. Ekkor nem valaki más vár rád, hanem a feladat vár arra, hogy elindítsd.
  • Ha ezek is megvannak és marad még idő és energia, akkor jöhet az összes többi e-mail megválaszolása. Ezek már olyan levelek, amik nem generálnak semmilyen továbblépést.

Megbeszélések

Ha van ráhatásunk meetingeket érdemes szintén délelőttre szervezni

Ha te vezeted a megbeszélést, vagy aktívan részt veszel benne, a megbeszélések után viszont mindig szakíts időt a feltöltődésre. Ez lehet egy séta vagy egy kis relaxáció. 

Mindig pihenj. 

Napjainkban ráadásul az online meetingek egyre elterjedtebbek, és tapasztalatom szerint még kimerítőbbek, mint a személyes találkozók.

Délután

Eltelt a délelőttünk, ideje áttérni a délutánra.

Délutáni tevékenység lehet az olvasás. Ebben az esetben azonban nem az analitikus odafigyelést igénylő olvasásra kell gondolni, hanem inkább a klasszikusra.

Van még egy – általam robotmunkának hívott – kategória, amibe azokat a feladatokat sorolom, melyekhez nem kell különösebb figyelem. Ezeket érdemes a kajakóma idejére, vagyis körülbelül délután 1 és 3 óra közé beütemezni.

Tervezz előre

Nagyon fontos időt szánni a tervezésre. Azonban a tervezést véleményem szerint érdemes szétválasztani – éljünk nagy szavakkal –

  • Operatív tervezésre és
  • stratégiai tervezésre.

Ezek az én saját definícióim, úgyhogy nagyon utánakeresni nem tudsz.

Az operatív tervezésnél összerakod a napodat: átgondolod, hogy rövid távon milyen gyakorlati lépéseket, teendőket kell megfogalmazni előre haladásod érdekében.

A stratégiai tervezés alatt én inkább az „űrhajó megálmodását” értem. Ekkor hosszabb távon gondolkodunk: az élet nagy dolgairól vagy hosszabb távú projektjeinkről filozofálunk, tehát nagyobb léptékben tervezünk.

Mindkét tervezési formának tapasztalatom szerint van egy optimális időpontja.

Én az operatív tervezést vagy kora reggel végzem, vagy pedig körülbelül két órával a munka lezárása előtt. Általában 15 és 16 óra között zárom a napomat és rakom össze a következőt.

Így biztos lehetek abban, hogy úgy állok fel nap végén, hogy mindenemet rendbe tettem, megterveztem a következő napomat.

Ezzel egyben azt is biztosítom, hogy ha tűzoltásra van szükség, vagy valamit elfelejtettem megcsinálni napközben, esetleg valami új beesett és azonnali akciót igényel, még mindig lesz egy órám arra, hogy elintézzem.

A stratégiai tervezésre inkább a délutánt vagy az estét javaslom. Hosszabb távon, stratégiai szinten ekkor tudsz jól gondolkodni, de természetesen itt is előtérbe kell helyezni, hogy neked mikor megy a legjobban.

Dolgozz előre!

Délután 16 és 17 óra, vagy 18 és 19 óra között – ha van rá idő és energia – érdemes egy kis időt arra szánni, hogy kicsit előre dolgozz. Foglalkozhatsz néhány levél előkészítésével, vagy szükség esetén tovább lehet dolgozni egy dokumentumon, esetleg agyalni egy Excel táblán.

Ekkorra lenyugszik az elméd és újból tudod használni. Legalábbis nálam így működik, de te is nyugodtan kipróbálhatod.

Néhány további tanács

Néhány alapelvet szeretnék veled megosztani, remélve azt, hogy találsz közötte egy-két számodra hasznosíthatót.

1. Azonosítsd főbb tevékenységtípusaid és rögzítsd, hogy milyen körülmények fennállása esetén tudod optimumon végezni

Szedd össze azokat a tevékenységtípusokat, melyeket gyakran végzel. Nagyjából 5-8 féle tevékenységtípust érdemes megkülönböztetni aszerint, hogy milyen rendszerességgel ismétlődik, fontos, hogy alkalmazd a Pareto elvet itt is: a tevékenységeid 80%-a az összes típus 20%-át fedik le.

  • Én például rendszeresen e-mailezek, tehát nálam van egy e-mailezés típusú tevékenység.
  • Rendszeresen foglalkozom pénzügyi tervezéssel.
  • Gyakran kell dokumentumokat írnom, vagy foglalkoznom összpontosítást, elmélyült munkát igénylő feladattal.
  • Szükséges persze pihennem.
  • illetve szeretek sportolni is.

2. Derítsd ki, hogy mit, mikor érdemes csinálnod

Kísérletezd ki azt is, hogy melyik típusú tevékenységet mikor érdemes végezned.

Először mindenképpen az odafigyelést igénylő feladatokkal foglalkozz, utána jöhet az összes többi.

3. Ügyelj az arányra, amiről sokan megfeledkeznek

Szintén fontos alapelv, hogy legyen arányban a munka és a feltöltődés

Ha elfáradsz, tartsd szünetet, menj el sétálni, keress valami olyan tevékenységet, kikapcsolja agyadat, így lesz ideje feltöltődni.

4. Ne becsülj inkább, hasonlíts!

Az ember borzasztóan becsül.

Ezt nem én találtam ki, a jelenségnek már konkrét megnevezése is van: planning fallacy, magyarul téves tervezésnek szokták hívni.

Röviden a lényeg: 

Az emberek hajlamosak egy feladat megvalósításához szükséges időt, költséget és a felmerülő kockázatok valószínűségét alábecsülni. 

Ennek oka többnyire az, hogy optimistán terveznek és túlbecsülik a képességeiket.

Most már ezt is tudod. De miért volt mindez fontos?

Ha be akarod lőni egy feladat nagyságát érdemes inkább a viszonyítást használnod: 

Azt jobban meg tudod ítélni, hogy az a bizonyos tevékenység több időt vesz-e igénybe, vagy több energiát igényel-e, mint egy másik.

Magyarul inkább a feladatokat egymáshoz viszonyítva nézd és ehhez mérten ütemezz úgy, hogy az ütemezésben némi tartalékkal is számolsz

A feladatok méretezéséhez a szokásos kétperces feladatokon túl, én három kategóriát szoktam alkalmazni: 

  • Az első, ami 15 percnél rövidebbnek tűnik. 
  • A második kategória, ha 15 és 30 perc közöttinek ítélem meg. 
  • Ha pedig ennél is hosszabb időt vehet igénybe, akkor megkapja a 60 perces címkét, annyi megjegyzéssel, hogy ezeket a feladatokat érdemes előtte konkretizálni és részfeladatokra bontani.

5. Szánj időt a tervezésre

Sokan élnek azzal a kifogással, hogy „nincs időm a feladatok tervezésére, mert annyi dolgom van”. 

A legalaposabb átgondolásra akkor van szükséged, amikor nagyon kevés időd van. 

Ekkor kell csak igazán időt szánni arra, hogy feldolgozz minden bejövő postát, e-mailt, telefont, SMS-t. Miért? 

Mert minél több feldolgozatlan feladatod van, annál nagyobb lesz a káosz.

Ekkor a legszükségesebb a napod megtervezése, így tudod optimálisan beosztani a rendelkezésre álló időt és energiádat, így tudod a legnagyobb értéket teremteni.

6. Az elmélyülést tervezd először

Ügyelj arra, hogy mikor tudsz mély koncentrációt igénylő feladatokkal foglalkozni, és e köré szervezd a napodat.

Ezek azok a típusú feladatok, amik valódi hozzáadott értékkel rendelkeznek, hiszen ez vagy te. Ez különböztet meg másoktól, mert ebbe a saját tudásodat teszed.

7. Légy rugalmas

Találd meg azt, hogy mikor mit érdemes csinálnod, és folyamatosan próbáld meg ehhez igazítani, és természetesen finomhangolni az ütemezést. Délben, ha szükséges, tervezz újra! 

Legyél rugalmas: bármi beeshet, de ha rugalmasan állsz hozzá és megfelelően osztod be a napodat, akkor képes vagy alkalmazkodni. 

Ami esetleg ma kimaradt, azt pedig holnapra át tudod tenni.

Találd meg a saját ívedet!

Összességében tehát nagyon fontos, hogy találd meg a saját ívedet: mikor, milyen típusú tevékenységgel érdemes foglalkoznod.

Ehhez az ideális ívhez próbáld ütemezni a feladataidat úgy, hogy prioritást élvezzenek az elmélyülést igénylő feladatok, mert ezek azok, amelyek a legnagyobb értékkel rendelkeznek.

Ha pedig már ismered és tudsz is a saját ritmusodhoz alkalmazkodni, jóval eredményesebben, jóval produktívabban haladhatsz előre a hétköznapok során.

Produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Szellemi dolgozóként rendszeresen találom magamat újabb és újabb, bonyolult feladattal, ami kezdetben hatalmasnak tűnik és néha fogalmam sincs, hogy mit fogok vele kezdeni. Produktivitás szempontjából számomra ezek a legnagyobb kihívások: az idő megy, a tökölés nem fér bele, így előbb-utóbb neki kell ugrani annak a nagy ismeretlen és szorongató feladatnak. Magától ritkán készül el valami.

Pedig milyen király lenne, ha csettintésre meglenne, nem?

Agyad egy lusta disznó

Ahhoz, hogy produktívan oldhass meg bonyolult feladatokat legelőször agyad működését érdemes megértened. Ebben könnyen tudok segíteni: agyad egy lusta disznó és semmi nem akar semmit se csinálni. Ez evolúciós kötelessége és ez így rendjén is van.

Annak érdekében, hogy készen álljon a nem várt eseményekre folyamatosan arra törekszik, hogy energiát takarítson meg. Gondolj egy, a bokorból előugró éhes kardfogú tigrisre (mostanában talán a barnamedve aktuálisabb): nem kis energia egy ilyen állattal megküzdeni.

Ha már agy és energiafelhasználás: az agyad a legenergiaigényesebb szerved. Nagy átlagban a testsúly 2%-át teszi ki, ezzel szemben a napi teljes energiafelhasználás 20%-áért felelős. Nyilván mind különbözőek vagyunk, de a lényeg ugyanaz: tömegéhez képest kb. 10-szer annyi energiát emészt fel.

Aztán meg csodálkozol, hogy spórolni próbál?

Óriási szerencse, hogy ma már nem kell mindenféle bokorból ugráló állattal megküzdeni.

Cserébe óriási pech, hogy agyunk még mindig az ősi módszer szerint működik: nagy ívben kerüli az összes olyan feladatot, ami mentális ráfordítást igényel:

  • gondolkodás,
  • összpontosítás,
  • olvasás,
  • elmélyült munka
  • döntések.

Amit tehetsz, hogy tényként kezeled és együtt élsz a tudattal, hogy az agyad egy lusta disznó!

Így a bonyolult feladatokkal csak úgy tudsz megbirkózni, ahogy az agyadnak a legkényelmesebb.

Személyes produktivitás: Igazodj agyad működéséhez

Ahhoz, hogy az agyad számára kényelmesen oldhass meg bonyolult feladatokat még egy dolgot érdemes tisztázni.

Az ember vizuális lény: az információk 90%-a vizuálisan érkezik az agyba.

Erre szintén adottságként kell tekinteni, amit egyébként ki is kell használnod, ha már a produktivitás a cél.

No, de nézzük röviden, hogy mik is azok a módszerek, amiket javaslok:

  • Használd a képzeleted!
  • Kezdd a végén!
  • Tedd szemmel láthatóvá!
  • Haladj kis lépésekben!
  • Hagyj időt a kreativitásnak!
  • Oldd meg több körben!
  • Vágj bele mihamarabb!

A fentiek listát igyekeztem logikailag sorrendben írni, de ezek tetszőleges módon variálhatóak, hiszen minden feladat, probléma más és más.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

1. Használd a képzeleted!

Szeretnék rögtön egy klasszikussal indítani: Stephen R. Covey. Az általa írt „A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása” című könyvének egyik alaptétele, hogy „Már a kezdetekkor lásd a célt!”.

Én ezen csavartam egyet és a következőre fogalmaztam át:

Már a kezdetekkor képzeld el a lehető legpontosabban a végeredményt.

Hogy mit értek ez alatt?

  • Tudd előre, hová akarsz eljutni. Azaz próbáld meg, egy (jó féle összetett) mondatban megfogalmazni, hogy mi a célod vagy a feladat: Idén októberben le akarom futni a 30 km-t.
  • Definiáld a végeredményt és fogalmazd meg, hogy honnét tudod, hogy elérted. A fenti példánál, a célvonalon átfutni, újra oxigénhez jutni és kipattintani a sörödet egészen konkrét bizonyítéka annak, hogy elérted a célod.
  • Képzeld el előre az eredményt. Ezt akkor csináltad jól, ha színes, mozgó, 3D-s és hangja is van az általad elképzelteknek. Pont, mint egy jó mozifilmnek.
  • Vizsgáld meg közelebbről. Ha már nagyjából meg van a végeredmény, látod is magad előtt, akkor próbálj meg elmélyedni a részleteiben: Hogy néz ki? Mit látsz? Hogyan csinálod? (Ne restelld leírni, ha valami eszedbe jutott!)

Hogyan indulj neki? A válasz meglepő lehet.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

2. Kezdd a végén!

Mint egy jó rendező gondold át az egész jelenetet. Ülj le, kérdezz visszafelé és írd fel a válaszaid!

Keresd meg a választ a Kinek?-re!

Gondolkozz el azon, hogy végső soron ki fogja használni / olvasni / fogyasztani / élvezni a munkád gyümölcsét: Ügyfél? Főnök? Munkatárs? Cimbora? Családtag? Te magad?

Vegyünk az utolsó emailt, amit írtál valakinek. Ugyanazt a történetet biztosan másképpen adnád elő a főnöködnek, mint a legjobb barátodnak.

Ha átgondolod azt, hogy ki lesz a munkád „vevője”, akkor már sok formai és tartalmi kérdésre megkapod a választ.

Ezek feltárásában a következő kérdések segíthetnek.

  • Ki fogja használni a munkám eredményét? Ez megadhatja a stílust és a várható tartalmat.
  • Miért van rá szüksége? Milyen problémát vagy feladatot ez neki megoldani? Ha egy kicsit átgondolod, hogy a másik milyen kontextusban van, miért van szüksége az adott dologra, akkor valószínűleg jobban passzoló megoldást tudsz szállítani.
  • Mit akar látni benne? Milyen információra van szüksége? Minek lesz ez az inputja? Ha jól felméred, hogy információkra van szükség (esetleg az elején tisztázod a fogadó féllel), akkor sok felesleges emailezéstől kímélheted meg magad a későbbiekben. Juniorként egy idő után (vezetői javaslatra) átálltam arra, hogy egy emailt vagy egy emlékeztetőt már eleve úgy írtam meg, a főnököm egy az egyben átvehessen belőle bizonyos részeket, ha továbbítani kellett őket. Ennek a lépésnek köszönhetően neki már nem kellett szüttyögnie a szöveg átírásával. Yeah!
  • Mi a következő lépés? A következő lépés ismeretében szintén emelhetsz egyet az output minőségén. Maradjunk az előző példánál: Mivel tudtam, hogy a tartalom továbbításra kerül, ezért már eleve úgy írtam meg, hogy alkalmas legyen rá. Megspóroltuk az újraszövegezést.

Egyébként nem feltétlenül kell órákat törnöd a fejed ezeken a dolgokon: sokkal egyszerűbb, ha megbeszéled az érintettel, hogy ő mire számít. De erre még visszatérünk lejjebb.

Keresd meg a választ a Mit?-re!

Fentebb már pedzegettem, de inkább még egyszer, mint egyszer se: a lehető legpontosabban fogalmazd meg, hogy mi az, amit csinálsz.

Ha két-három mondatban meg tudod fogalmazni / körül tudod írni a problémát / feladatot, akkor már jó úton jársz.

Nekem részben erről szól a személyes produktivitás: a célok pontos megfogalmazásáról.

Nyugodt vízben könnyebben észreveszed a halat, mint a zavarosban.

Instant Coelho

Kérdések, amik segíthetnek a Mit? tisztázásában:

  • Konkrétan mi is az, amit csinálok? Honnét tudom, hogy készen van? Vegyük ezt a blog bejegyzést: ez akkor tekinthető késznek, ha megírtam a tartalmat, megformáztam, raktam bele képeket, átnéztem a helyesírást, beállítottam minden apróságot és publikáltam a blogon és a Dolgozz okosan! Facebook oldalán. Ekkor van készen.
  • Ki mondja meg, hogy készen van? A fogadó fél szerint mikor van kész? Ha más ember számára készítesz valamit, érdemes lehet egyet diskurálnod vele erről a kérdésről: Szerinte mikor van kész? Mondja el ő, a saját szavaival.
  • Hogyan írható le, ha készen van? A blog bejegyzés: fel van töltve képekkel, magamhoz képest minimális helyesírási hiba van benne és publikált státuszra van állítva a keretrendszerben.

Most már nagyjából tudod, hogy kinek és mit kell csinálnod. Itt az ideje, hogy egy újabb és szintén nagyon fontos kérdést tegyél tisztába. Ez pedig a Hogyan?

Keresd meg a választ a Hogyan?-ra!

A Hogyan?-ra vonatkozó kérdések már közelebb visznek a megvalósítás szintjéhez, hiszen már a célodhoz vezető konkrét lépéseken kezded el törni a fejed.

A kérdések, amiket ilyenkor feltehetsz magadnak:

  • Más hogyan csinálná? Kérdezz meg egy nálad tapasztaltabb embert, hogy ő mit kezdene egy adott feladattal, hogyan állna neki? Szinte biztos, hogy tud mondani egy jó megoldást, vagy ötletet. Vagy egy olyan rossz megoldást, amiről eszedbe jut egy szerinted jó. Kérdezni nem ciki!
  • Hogyan csinálnám, ha rendszeresen kéne csinálnom? Szeretem ezt a kérdést és szinte mindig elsők között merül fel, ha valamivel nekiállok foglalkozni. Ha ezt a kérdést feszegeted, akkor jó eséllyel találsz egy olyan megoldást (például egy programot vagy egy sablont), ami egyszerűbbé teszi a dolgod és ha kidolgozol egy jó megoldást a problémádra, akkor legközelebb már pikk-pakk le tudod a dolgot. Nemrég például írtam egy egyszerű kis szkriptet, ami rendszeresen és automatikusan lefut és kipucolja az ideiglenes fájlok tárolására használt könyvtárakat a gépemen. Mindez egyébként arról jutott eszembe, hogy megtelt a meghajtóm és ki kellett törölnöm néhány gigabájtnyi felesleget.
  • Van-e bármilyen eszköz, ami segíthet? Például nem véletlenül találták fel dokumentum sablonokat, mentés másként gombot és a checklisteket sem. Nem kell újból is újból kitalálni dolgokat.
  • Mit mond a Google? Indulj ki abból, hogy a probléma, amivel szemben találtad magad jó eséllyel nem először merült fel a világuniverzumban, így valószínűleg már más is szívott ilyennel vagy hasonlóval szóval biztosan van valami megoldás a neten. Már csak az a kérdés, hogy megtalálod-e azt az ötletet vagy megoldást, amiből kiindulhatsz. Ne szívasd magad feleslegesen, inkább dolgozz okosan: valaki már biztos megoldotta egyszer azt a problémát (vagy valami hasonlót), keress rá. Konkrét megoldást nem biztos, hogy találsz, de a guglizás arra biztosan jó, beinduljon a kreativitásod. Ne feledd: Google a barátod, Wiki a barátnőd! Az interneten körülnézni nem ciki!

Mire van szükség hozzá?

Tapasztalatom szerint tipikusan ezek azok a dolgok, amikre várnod kell és alaposan visszavetik a produktivitásod. Ha elég korán kezded el átgondolni, hogy mire van szükséged, akkor megspórolhatod magadnak azt, hogy menetközben jusson eszedbe valami és várnod kelljen rá.

  • Eszköz: Lehet, hogy szükséged van egy speciális eszközre. Nekem például szükségem lesz lassan egy új futócipőre és egy edzéstervre is az új(ból) meghódítandó 30 km-es távhoz. Az edzéstervet már kiraktam a falra.
  • Információ: Lehet, hogy meg kell tudnod valamit ahhoz, hogy egyáltalán hozzá tudj kezdeni az adott feladathoz. Ha futásnál maradunk nem árt tudni például, hogy pontosan mikor van a rajt, hol vannak a frissítő állomások, milyen időjárás lesz. Ezek például alapjaiban befolyásolják majd a futásom. De tipikusam ilyen információ a nyitva tartás.
  • Dokumentum: Lehet, hogy valamit el kell olvasnod, mielőtt belevágsz. Ha van ilyen szerezd be már az elején.
  • Email: Lehet, hogy még küldened kell egy emailt valakinek, hogy megkérdezz valamit. Ne légy rest, írd meg azt az emailt!
  • Valakinek a segítsége / rendelkezésre állása: Biztos előfordult már olyan veled, hogy valamivel nem tudtál haladni, mert a másik szabadságon volt. Ennek mindig érdemes utánajárni!
  • Helyszín: Lehet, hogy fizikailag ott kell lenned valahol.
  • Állapot: Sőt még az is lehet, hogy egy adott feladat elvégzéséhez bizonyos állapotban kell lenned. Elmélyült munkát, nem lehet másnaposan végezni ez empirikus tény. Ahhoz bizony fejben frissnek kell lenni. De a 30 km-t sem lehet lefutni egy hét fesztiválozás után.

Ebben a lépésben arra keresed a választ, hogy mire van szükséged ahhoz, hogy megold a feladatot. Magyarul mik azok a dolgok, amelyeknek a hiánya akadályoztathat a feladat elvégzésében, a célod elérése érdekében.

Tárd fel időben ezeket és rengeteg felesleges várakozástól kíméled meg magad.

Kitől? Mitől?

Ahogy tisztázod, hogy mikre van szükséged érdemes már az elején felderíteni azt is, hogy kitől, mitől vagy honnan szerezheted ezeket:

  • Ügyfél? Főnök? Kolléga? Szállító?
  • Családtag? Cimbora?
  • Bolt? Webshop? Iroda?

Legyen szó bármelyikről is a lényeg, hogy már azelőtt tisztázd le ezeket a kérdéseket, mielőtt nekiállsz a feladatnak.

Ez azért fontos, mert már a legelején elkezdheted beggyűjteni azokat a dolgokat, amelyekre a később szükséged lesz.

Most, hogy már ennyi mindent tisztáztál, nagyjából képben is vagy itt az ideje, hogy gondoskodj arról, hogy ne is felejtsd el őket!

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

4. Tedd szemmel láthatóvá!

Ebben a bejegyzésben is többször céloztam már rá: rögzíts mindent, ami csak eszedbe jut. Magyarul írd ki a fejedből, így láthatóvá válik.

Egyrészt nem kell terhelned magad azzal, hogy mindenre emlékezz másrészt egyébként is vizuális lények vagyunk.

A tudás átka című bejegyzésemben is kiemeltem a vizualitás fontosságát, így itt is megteszem:

  • Az információk 90%-a vizuálisan érkezik az agyba.
  • Az agy nagyjából 60 ezerszer gyorsabban dolgozza fel a vizuális információt a szövegnél.
  • Az agy fele a vizuális feldolgozásra van belőve.
  • Állítólag az emberek 60-65%-a vizuálisan tud a legkönnyebben tanulni – információt feldolgozni.

Pontosan emiatt javaslom, hogy amikor valamit kiírsz a fejedből azt tedd a lehető legvizuálisabb módon. Használd ki, hogy az agyad vizuálisan működik.

7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

  • Elmetérkép: Sokszor hivatkoztam már az elmetérképre is, mint az egyik legjobb információ-feldolgozó eszközre, most is ezzel kezdem a listát. Egy jó elmetérkép segítségével struktúrát adhatsz gondolataidnak, mindezt vizualizálisan és az agyadnak kényelmes módon. Ha valamilyen szoftvert (Xmind, Freemind, Mindmeister) használsz az elmetérkép készítéséhez, akkor azt megspékelheted színes szövegekkel, videókkal, képekkel, hangfelvételekkel, linkekkel és rengeteg egyéb dologgal. Szerintem ez a legjobb megoldás.
  • Jegyzet ábrákkal: Az sem feltétlen baj, ha nem vagy oda az elmetérkép használatáért. Fogj egy papírt és készíts ábrákat, annotáld őket. Vagy használj fehértáblát és firkáld tele. Nekem az egyik legnagyobb kihívás a blog bejegyzések megírása, általában először egy füzetben írok össze-vissza és mostanában már átviszem egy fehértáblára is a vázlatot, gépen már csak ezután kezdek el rajta dolgozni.
  • Szöveges vázlat: Ha csak a kulcsszavak vannak meg a fejedben, akkor pedig fogj egy egyszerű Word-öt és írj ki mindent a fejedből és rendezd össze őket logikai sorrendben. De nem kell feltétlenül ezt sem túlgondolni: használhatsz Todoist-et vagy Trello-t. A lényeg ugyanaz: írd ki a fejedből.
  • Diktáld fel: Ha nincs lehetőséged gép elé ülni, vagy papírt venni magadhoz, akkor egész egyszerűen vedd elő a telefonod és diktálj fel mindent, ami eszedbe jut. Később majd leírod: a Todoist és az Evernote ezt is támogatja. Volt már egy-két blog bejegyzés, ami konkrétan egy ilyen diktálásból indult.

A legfontosabb, hogy minél pontosabban próbáld meg vizuálisan rögzíteni azt, ami a fejedben van.

Így később már nem kell újból kitalálnod, valamint az elméd is elkezdheti a háttérmunkát, hiszen már van valami konkrétum, amihez nyúlhat.

Az elme nem arra való, hogy dolgokat tároljunk benne, hanem arra hogy kreatívak legyünk, problémákat oldjunk meg vele.

David Allen

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

5. Haladj kis lépésekben: Szállíts konkrét részeredményeket, prototípusokat és szerezz visszajelzéseket!

Szerintem neked is panaszkodott már arról egy ismerősöd (vagy te panaszkodtál egy ismerősödnek), hogy több napnyi munkát kell kidobni az ablakon, mert a főnök / ügyfél visszadobta, hogy ez úgy sz*r, ahogy van.

Bonyolult, összetettebb feladatok esetében biztos lehetsz benne, hogy elsőre nem lesz jó, amit csinálsz.

Viszont sok mindent tudsz tenni azért, hogy ne kelljen feleslegesen dolgoznod.

Az egyik ilyen dolog, hogy igyekszel olyan kis lépésekben haladni, amelyek már konkrét részeredményekhez vezetnek és visszajelzést szerezhetsz a részeredmények jóságáról.

A Lean Startup azt mondaná, hogy készíts prototípusokat!

Ennek érdekében a következőket kérdezheted meg magadtól:

  • Mi a célom? Fentiek alapján konkrétan megfogalmazott célodat már tudod.
  • Mi az, amit itt és most meg, együltő helyemben tudok tenni a célom elérése érdekében? Ilyenkor általában kiesik egy jó pár teendő, amiket már írhatsz is fel a listádra, hogy később megvalósítsd.
  • Meddig tudok eljutni a hét végéig? Ha minden héten tisztázod a részcélokat, akkor egyrészt van egy terved a hétre, másrészt pontosítani tudod, hogy hol tartasz. Harmadrészt pedig, ha a hét közepén átnézed a céljaid és valami kimaradt, akkor még mindig tudsz valamit tenni elérésük érdekében. Így a hét végét már egy konkrét részeredménnyel a zsebedben várhatod.

Vegyük példának egy riport vagy dokumentumot, amit el kell készítened a nulláról, mert főnök elejtett egyet ilyet neked: „kéne egy riport a 2018 Q1-es eladásokról”.

Bár lehet, hogy a riportba szánt konkrét információkat még be kell gyűjtened (ami nem kis meló), de addig is érdemes készíteni egy olyan vázlatot a szerkezetről, melyet a főnököd meg tud nézni.

Ezt jó eséllyel a fenti tisztázási folyamat szerint nagyjából meg is tudod tenni.

Így lesz egy vázlatod, amit már tudsz is villantani: odaadod neki és elkezdesz vele diskurálni.

Helló főnök, szeretnék a jó irányba elindulni a riport összeállításánál ezért megmutatnám, hogy milyennek gondolnám a végeredményt. Így és így fog kinézni, ez és ez less benne. Ilyennek képzelted? Nem? Kell bele még valami? Ki kell húzni belőle valamit?

Szerezz visszajelzést!

Ha kell, rajzoltasd olyannak, amilyennek képzelte, a lényeg, hogy szerezz visszajelzést.

Ez azért jó, mert már kvázi a történet elején kapsz egy képet arról, hogy mi lesz a végeredmény. Így már elég hamar a jó úton indulsz el.

További hozománya, hogy neki is idejében megindul a fantáziája azzal kapcsolatban, hogy mire gondolt, amikor azt dobta oda neked, hogy „kéne egy riport, a 2018 Q1-es eladásokról”.

Mi itt a részeredmény?

A főnök válaszából már megtudod, hogy nagyjából hogyan kell kinéznie a riportnak anélkül, hogy 5 napot elcsesztél volna az információk precíz beillesztésével a rossz szerkezetbe.

Ráadásul azt is megspórolhatod, hogy az esetleges újratervezés miatt kiderül, hogy tulajdonképpen tök más információkra van szükséged, mint ahogy eredetileg tervezted.

Megkaptad a visszajelzésed: milyen szerkezetbe, milyen információk kellenek. Tádám.

6. Használd a zuhany erejét: Hagyj időt a kreativitásnak!

Biztos veled is előfordult már, hogy a zuhany alatt, a bevásárlás közben vagy a legváratlanabb pillanatban jutott eszedbe a megoldása valaminek. Ha már úgy is, így működsz, akkor miért nem használod ki tudatosabban: hagyd, hogy az agyad magától szállítsa a megoldást.

Jól hangzik nem? Javaslom, hogy tedd a következőket:

  • Fókuszálj a feladatra. Kezdj el vele foglalkozni elmélyülten és dolgozz rajta amíg bírsz, hadd járjanak azok a kerekek. Többen azt mondják, hogy 52 percig kell foglalkozni egy feladattal, de én inkább azt mondom, hogy foglalkozz velük addig, amíg bírsz, de maximum 52 percig. Az összpontosítás és pihenés arányát inkább lődd be saját magadnak, ez a legfontosabb. Kezdésnek szerintem egyébként a Pomodoro-technika is megteszi. Lehetőség szerint próbálj itt is valamilyen részeredményt elérni.
  • Pihenj egyet, szellőztesd ki a fejed. Ha elfáradtál, pihenj egyet: igyál egy vizet, menj el sétálni vagy sportolni; menj ki a mosdóba és ne csinálj semmit két percig. Hadd töltődjön fel az az akkumulátor egy kicsit. Az agyad ilyenkor átvált automata üzemmódba és elkezd a háttérben dolgozni a probléma megoldásán. Mindeközben agyad azon része, amelyik a döntéshozatalért, összpontosításért felelős gyakorlatilag inaktív, pihen.
  • Kezdj bele valami egészen másba. Lehetőség szerint olyan dologba, ami eltereli a figyelmed, és nem igényel komolyabb erőfeszítést.

El fog telni egy kis idő (nálam általában 1-3 nap), és többnyire a legváratlanabb pillanatban be fog ugrani egy megoldás, mondjuk a zuhany alatt.

Tudod miért működik ez? Hát persze, hogy már megint a dopamin a válasz!

Ez az a vegyület, ami (többek között) a kreativitáshoz (is) szükséges: minél több dopamin szabadul fel annál kreatívabb leszel. Egyszerű, mint a bot.

Hát ezzel csak kéne kezdeni valamit, nem igaz?

Szerencsénkre rengeteg olyan tevékenység van, ami segít a dopamin felszabadításában: edzés, zenehallgatás és igen, a zuhany is ilyen…

A közös ezekben a tevékenységekben, hogy ugyan valamennyi mentális aktivitást kívánnak, de csak pont annyit, hogy lefoglalják a tudatos gondolkodásodat, így engedve teret a csapongó gondolatoknak, a kreativitásnak.

Magyarul, ha eltereled a figyelmed az adott problémáról, feladatról agyad már pihenés közben elkezdi inkubálni, érlelni a dolgokat, azaz elkezd megoldást keresni.

A problémát úgy oldod meg, hogy teljesen máson jár közben az agyad. Zseniális nem?

Még egyszer röviden: Relaxált elme + rutin feladat + dopamin fröccs = Kreativitás.

Szerintem tapasztald ki Te is, hogy neked mennyi az átfutási ideje egy ilyen körnek, később már ezzel tudsz tervezni.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

7. Iterálj: Oldd meg több körben!

Többször céloztam már rá talán, de inkább konkrét leszek: Ha bonyolult feladatról van szó, tudatosan törekedj arra, hogy több körben oldd meg. Így mindig lesz időd egy kicsit érlelni és értékelni az aktuális helyzetet, állapotot.

Tervezz be időpontot, amikor a feladattal fogsz foglalkozni, akár naptárba is beírhatod.

Hiszen a félmaratont is kilométerről kilométerre futja az ember.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Ne cicózz: Vágj bele mihamarabb!

Én úgy vélem, hogy a fenti módszerek segítségével egy látszólag bonyolultnak tűnő feladatot is meg lehet oldani a hétköznapok során.

Noha a fenti lépések ízlés szerint variálhatóak, nem adnak gyors megoldást egy bonyolult feladatra:

  • ahhoz hogy átgondolva, több lépésben oldj meg egy feladatot biztosan nem elég egy óra,
  • az ötletnek érnie kell,
  • visszajelzést kell gyűjtened.

Tehát a legutolsó, de talán legfontosabb tanácsom, hogy dobd be magad és kezdj el dolgozni a feladaton:

  • keresztbe tehetsz a halogatásnak,
  • minél hamarabb tisztul a kép, annál könnyebb lesz vele később haladni.

Ha csak 5 percet, akkor 5 percet foglalkozz a feladattal: találd ki hogy mi a konkrét következő lépés amit megtehetsz a cél felé vagy gondold át és tervezd meg a megoldást a fenti kérdések segítségével.

Személyes produktivitás: 7 egyszerű módszer, amivel lezúzhatod a bonyolult feladatokat

Legyen ez egy eszköztár!

Sokszor előfordul, hogy egy feladatot csak azért halogatunk, mert az túl nagynak és bonyolultnak találjuk.

Helyette könnyebb egy kényelmesebb, kevesebb szellemi ráfordítást és instant jutalmat ígérő dologgal foglalkozni (igen, az indokolatlan Facebookozásra gondolok).

Azonban hosszú távon megtérülőbb, egy egyedi, értékteremtő, elmélyülést és odafigyelést feladatnak nekiugrani.

A fenti módszereket azért gyűjtöttem ide össze, hogy legyen egy eszköztárad arra az esetre, amikor egy megugrandó bonyolult feladatok jön szembe.

Ne feledd, 1969. július 20-án az ember a Holdra lépett! Az valóban bonyolult volt!

Ha észrevételed vagy kérdésed van, ne kímélj: csatlakozz a Dolgozz okosan! produktivitás klubhoz és írd meg ott: https://www.facebook.com/groups/dolgozzokosan/

Ha pedig szeretnél értesülni a Dolgozz okosan! újdonságairól, akkor iratkozz fel a hírlevélre.

A tudás átka

Produktivitás - A tudás átka

Ez a bejegyzés az egyik „kedvenc” produktivitás gyilkos jelenségemmel fog foglalkozni, melyet úgy hívnak, hogy „a tudás átka„.

No, ne gondolj semmilyen vudu vagy Harry Potter-es varázslásra. A tudás átka esetében inkább egy gondolkodásbéli elfogultságról, tudományosabban kognitív torzításról (cognitive bias) van szó.

Tegyük helyre gyorsan ezt is. A kognitív torzítás nem más, mint egy szisztematikus eltérés a normáktól vagy az ésszerű dolgoktól. Jó mi?

Erre lehet példa az, hogy egyes embereket, azok reakcióját vagy egyes szituációkat nem logikusan ítélsz meg, vagy vonsz le rájuk vonatkozóan következtetéseket.

A kognitív torzítás által egy teljesen szubjektív valóságot hozol létre magadban és aszerint cselekszel, ami ahhoz vezethet, hogy

  • tévesen észlelsz dolgokat,
  • pontatlanul ítélsz meg dolgokat,
  • illogikusan értelmezel dolgokat.

A tudás átka esetében konkrétan arról van szó, hogy ha már valamit tudsz, ismersz, valamivel tisztában vagy; akkor szinte lehetetlen nehéz elképzelned vagy épp visszaemlékezned arra, hogy milyen is lehetett nem tudni azt.

Hiszen, hogyan is tudnál valamit elfelejteni, amit már tudsz?

Másképpen fogalmazva, a tudás átka az a jelenség, amikor képtelen vagy egy olyan ember szempontjából vizsgálni egy kérdést, egy feladatot, egy témát; akinek nincs meg az a kapcsolódó tudása, ami neked van meg van.

A tudás megátkozott és emiatt nehézséget okozhat elmagyarázni egy adott dolgot: nem emlékszel arra, hogy milyen kérdéseid voltak, akkor amikor Te sem értettél hozzá.

Így abba a hibába esel bele, hogy azt hiszed, hogy az ember értenek miközben fogalmuk sincs, arról amit beszélsz.

Leggyakrabban akkor találkozhatsz vele, amikor egy számodra még ismeretlen környezetbe, szituációba vagy kontextusba keveredsz és csak állsz értetlenül.

  • Többször voltam ilyen szituban. Jellemzően akkor, amikor belecsöpptem egy-egy új projektbe vagy szervezetbe: csak úgy röpködtek a keresztnevek és történetek: a Béla ezt mondta, a Gizi megküldte a doksit már emailben, de Evetke még nem válaszolt rá. Én meg csak nézek, hogy ezek most kikről beszélnek?
  • Ugyanebbe a kategóriába esnek még a szervezetre jellemző szavak, terminológia és HBR-ek (hárombetűs rövidítések).

Persze fordítva is igaz. Előbb-utóbb eljön az életünkben az pont, amikor a tudás és tapasztalat kontraproduktívvá válik. Többnyire kommunikáció és a tanulás terén:

  • Néha annyira elmerülünk valamiben, hogy képtelenek vagyunk egy kívülálló fejével gondolkodni.
  • Feltételezzük, hogy mindenkinek nyilvánvaló, hogy mit miért teszünk vagy mondunk; miközben sokuknak lövésük sincs róla.

A tudás átka – ez most átjött!

Korábbi munkahelyemen, a MiniCRM-nél egy számomra is meglepő feladatot kaptam: a frissen regisztrált felhasználóknak, úgynevezett onboarding workshopot kellett tartanom, amelynek két célja volt:

  • ismertetni, hogy miért jó nekik a rendszer (egyébként szerintem tényleg sokat tud segíteni KKV-knak);
  • átmenjen nekik, hogy milyen alapelvek mentén érdemes használni magát rendszer.

Látszólag egyszerűnek tűnt a feladat:

  • én nagyjából tisztában vagyok az alapelvekkel – hiszen én is nap, mint nap alkalmazom őket;
  • és az is triviális volt számomra, hogy miért jó egy ERP vagy CRM rendszer, lévén mérnök-informatikusként végeztem vállalati információs rendszerek szakirányon.

Sima ügynek gondoltam. Aha.

Feladatok helyes megfogalmazása, helyes leosztása

Tudás átka - személyes produktivitás
https://www.dailydot.com/upstream/queen-we-will-rock-you-fast-version/

Amikor elérkeztem a feladatokhoz mint témakörhöz, játék gyanánt mindenféle hangsúlyozás nélkül elkopogtam vagy eltapsoltam egy ritmust, amiről azt kell tudni, hogy gyakorlatilag bármilyen blues dalnak lehet az alapja.

Ezután aljas módon megkérdeztem, hogy ki ismeri fel a dalt, aminek a ritmusát eltapsoltam?

Nyilván senki sem ismerte fel, mert bármelyik blues dalnak lehet az alapja. Amiből relatíve sok van. (Ezt azért a részvevőknek is elmondtam, nehogy már az elején elveszítsem a szimpátiájukat.)

Ezután jött két jól hangsúlyozott ti ti tá, szándékosan hajazva a Queen We Will Rock You című slágerére.

Ez már ment pöccre szinte mindenkinek!

A trükk ott volt, hogy a hangsúlyoknak és az elméjükben lévő asszociációknak köszönhetően rögtön felismerték a dalt, mert az már ott volt a fejükben. A hangsúly azon van, hogy ismerték, birtokában voltak a tudásnak.

Az agyuk meg egész egyszerűen a hallottakat kiegészítette a fejükben lévő tudással és már vágták is rá: az az angol rockos, Queen, We Will Rock You.

Nem kell ide Uri Geller. Nekem is megy a gondolatátvitel: Én a We Will Rock You-ra gondoltam, ők meg azt a dalt ismerték fel. Mindkettőnk fejében ugyanaz volt a kontextus – a tudás, a háttértartalom. Zseniális!

Ekkor jött is a mantrám:

  1. Ha feladatokat írsz fel és delegálsz, úgy fogalmazd meg őket, hogy Te is és munkatársad is ugyanazt értse alatta! Még nem tudja olvasni a gondolataid.
  2. Úgy fogalmazd meg, hogy egy hét múlva még mindig ugyanazt értsétek az adott feladat alatt!
  3. Mindketten tudjátok, hogy mikor van kész!
  4. Ha nem akarod, hogy halogasson, akkor próbáld meg úgy megfogalmazni a feladatot, hogy egy ültő helyében meg tudja csinálni.

Ha ez meg van, akkor egy nagyjából jól megfogalmazott feladatról van szó. De később még visszatérek erre.

Az egész ötletet loptam!

Bevallom, a fenti játék ötletét konkrétan Elizabeth Newtontól nyúltam.

Erre való az internet, nem?

Tudás átka - személyes produktivitás
http://smilingpearls.blogspot.hu/2016/04/tappers-and-listeners.html

A hölgyemény 1990-ben a Stanford egyetemen egy roppant érdekes kísérletbe vágott bele, melyben két csoportra osztotta az embereket:

  • kopogókra“
  • és „hallgatókra“.

A „kopogónakfeladata az volt, hogy mindenki által ismert dalok ritmusát kopogják le egy asztalon (pl: Boldog születésnapot), miközben a „hallgatónak” pedig ki kellett kitalálnia, hogy melyik dalról is van szó.

A feladat előtt megkérdezték a „kopogókat”, hogy szerintük milyen arányban fogják a „hallgatók” eltalálni a dalokat.

A „kopogók” 50%-ot tippeltek: a dalok felét ki fogják találni.

Ezzel szemben a valóság 2,5% volt.

Honnan jött ez a hatalmas különbség?

Onnan, hogy a kopogó kopogás közben képtelen volt arra, hogy elnémítsa magában dallamot, miközben a szerencsétlen hallgatók meg csak morze jeleket hallottak. Belátható, hogy így azért elég nehéz kitalálni, hogy valójában milyen dalról is van szó.

A legérdekesebb dolog az egész kísérletben a kopogók hozzáállása volt.

Olyan magas elvárásokat (50%-os találati arány) támasztottak a hallgatók felé, hogy amikor azok nem találták ki a dalt, akkor azt mondták, hogy igazából nem ők (kopogók) a hibásak, hanem a hallgatók a hülyék. Valahogy így:

  1. Amikor a kopogó át akarja adni az üzenetet (dal), akkor teljesen biztos abban, hogy a hallgató meg is fogja érteni.
  2. Hallgató nem találja ki a dalt.
  3. A kopogó levonja a negatív következtetést: Ez hülye!

Ismerős?

Ékes példa arra, hogy a megszerzett tudástól képtelenek vagyunk magunkat függetleníteni.

Amikor saját tudásod átkától szenvedsz, akkor olyan vagy mint a kopogók: attól, hogy Te ismered annak dalnak a dallamát, amit kopogsz, attól még hibásan feltételezed azt, hogy a másik is ismeri.

Amikor magyarázol sose feltételezd, hogy a partnered birtokolja azt a tudást, amit te és megérti azt, amit mondani szeretnél. Ellenkező esetben hibás következtetés vonhatsz le: Mit nem lehet ezen érteni? Ez tiszta hülye!

Ha már könyvek

Chip Heath & Dan Heath: Megragad! - tudás átka - személyes produktivitásA tudás átka, mint fogalom vélhetően a Chip Heath és Dan Heath által írt Megragad! – Hogyan vigyük sikerre gondolatainkat? (Made To Stickcímű könyvnek köszönhetően kapott nagyobb reflektorfényt.

Ebben a könyvben a szerzők elég jól elmagyarázzák, hogy mi pontosan mi köze van a tudás átkának az ötletekhez és azok terjedéséhez.

A következő gondolatokat egy Guy Kawasakival készült interjúból emeltem ki, szabadfogású fordítással; az interjút a könyv szerzői készítették:

  • Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy egy kiváló ötlet elég; a kommunikáció magától fog menni. Tagadjuk tényt, hogy a saját gondolataink átadása másoknak mennyire nehéz feladat.
  • A tudás birtokában nehéz elképzelni azt, hogy milyen nem tudni az adott dolgot, ennek eredményeképpen borzasztóan kommunikálunk. Vegyünk például egy ügyvédet, aki nem tud egy épkézláb egyszerű választ adni az általunk feltett jogi kérdésre. Az ismeretei a szaktudása egész egyszerűen megakadályozza abban, hogy az egyszeri halandó polgár nyelvét beszélje. Olyan elvont dolgokat, amiket képtelenek vagyunk követni. A poén, hogy saját szakterületünkön (vagy munkahelyi szerepünkben) mindannyian ügyvédek vagyunk.
  • A tudás átkának kegyetlensége, hogy minél jobbak vagyunk új ötletek generálásában a saját szakterületünkön, annál nehezebb érthetően elmagyarázni kívülállók számára azokat. Ezért átok a megszerzett tudás.
  • John Fitzgerald Kennedy elegánsan kerülte meg az átkot egy híres beszédében: „Úgy döntöttünk, hogy még ebben az évtizedben eljuttatunk egy embert a Holdra„. Ha egy mai CEO lenni, akkor kábé így hangzana ugyanez a mondat: „Küldetésünk, hogy az űripar nemzetközi vezetői legyünk, erőforrásainkat technológai innovációkra fordítása által hidat építsünk az emberiség jövője felé.”

Tedd el és emészd ezeket a gondolatokat, egy kicsit!

Ha érdekel röviden a könyv, akkor a cikk aljában beillesztettem néhány videó összefoglalót.

A tudás átka – mintha barkóbáznál!

A gyakorlati szemléltetés kedvéért egy olyan játékra invitállak, amit már biztos Te is játszottál. Ez pedig a barkóba: a játék amelynek során egy (vagy több) játékosnak eldöntendő kérdéseket feltéve kell rájönni egy szóra vagy kifejezésre, amit egy (vagy több) másik játékos gondolt.

Játszunk egyet:

  • Te: Tárgy?
  • Én: Igen.
  • Te: Hétköznapi eszköz?
  • Én: Nem.
  • Te: Alkalmanként használják?
  • Én: Igen.
  • Te: Szórakoztatásra?
  • Én: Igen.
  • Te: Van köze a zenéhez?
  • Én: Igen?
  • Te: Ez egy hangszer?
  • Én: Igen.
  • Te: Ez egy húros hangszer?
  • Én: Igen.
  • Te: 6 húr van rajta?
  • Én: Igen.
  • Te: Akkor ez egy gitár! (És most örülsz, mert azt hitted, hogy kitaláltad!)
  • Én: Ez részben igaz is, de sajnos nem tudom elfogadni, mert én egy balkezes Gibson Les Paul Standard 1959 eredeti specifikáció alapján újragyártott gitárra gondoltam.

Mielőtt kiszaladnál bánatodban a világból, inkább nézzünk egy ábrát, ami szemlélteti, hogy mi is történt.

Tudás átka - személyes produktivitás
forrás: https://blog.kolboid.eu/miert-nem-tudsz-a-felhasznalok-fejevel/

Az én fejemben egy szép színes, balkezes elektromos gitár, a tiedben pedig egy fekete-fehér jobbkezes fémhúros akusztikus volt.

  1. Elkezdtél kérdezni és én válaszoltam, aminek következtében elkezdett kialakulni benned a kép.
  2. Úgy gondoltad, hogy már tudod miről van szó, ezért rákérdeztél: Gitár?
  3. Mivel én az ábrán látható gitárra gondoltam ezért, ha pontosan elakartad volna találni, hogy mire gondoltam tovább kellett volna kérdezned. Itt a hézag.

Ahhoz, hogy eltaláld, hogy mire gondoltam pontosan még a következőkkel minimum tisztában kellett volna, hogy legyél.

  • Nagyon szeretem a zenét.
  • Amatőr szinten gitározom.
  • Egy elektromos gitárra gondoltam.
  • Egy Les Paul formájú elektromos gitárra gondoltam.
  • A Gibson gyárt Les Paul formájú elektromos gitárt.
  • A Gibson által gyártott Les Paulból van egy Standardnak nevezett típus.
  • Balkezes vagyok.
  • Ebből a gitárból létezik balkezes.
  • Baromira szeretnék egy ilyet 🙂

Magyarul, ha valakivel kommunikálsz szinte biztos, hogy vagy neki, vagy neked lesz olyan tudás, információ a birtokában; ami a másiknak az adott döntés meghozatalához vagy az adott feladat megfelelő minőségben történő elvégzéséhez szükséges, de nem áll rendelkezésre.

A tudás hézag azt jelzi, ami kettőtök közti különbség, ezt a hézagot kell betömnöd.

Hogyan érint ez Téged a személyes produktivitásodban?

Sokféleképpen, de talán a legegyszerűbb, ha egy kicsit visszatérünk a kopogós játékhoz és a MiniCRM-es onboarding workshophoz.

Ott hagytam abba történetet, hogy az előadás elején megküldtem mindenkinek a pozitív energiát:

  1. Ha feladatokat írsz fel, úgy fogalmazd meg őket, hogy Te is és munkatársad is ugyanazt értse alatta!
  2. Úgy fogalmazd meg, hogy egy hét múlva még mindig ugyanazt értsétek az adott feladat alatt!
  3. Mindketten tudjátok, hogy mikor van kész!

Haladtam tovább a témákkal, azonban az előadás vége felé elérkeztünk még egy játékhoz, melyben arra kértem a résztvevőket, hogy írjanak fel egy-egy feladatot, amit mostanában meg kell oldani.

Miután mindenki leírta, megkértem, hogy olvassák fel szóról szóra leírtakat. Jöttek a klasszikusok:

  • „bankba menni”,
  • „kinyomtatni a megrendelőt”,
  • „számlázni”.

Akkor és ott még pontosan tudták, hogy mire gondolnak – hiszen a sztori, a kontextus ott volt a fejükben. De vajon a munkatársaiknak is ezt jelentenék:

  • Elmenni a Nyugati téri OTP bankba felrakni 1 000 000 Ft-ot a számlára, majd elutalni azt az XYZ Kft. részére.
  • Kinyomtatni a ZYX Bt. által küldött megrendelőt, összeállítani kiküldendő csomagot, becsomagolás után pedig felcímezni a dobozt, hogy a futár el tudja vinni.
  • Kiállítani a ZYX Bt. múlt pénteki (mert, hogy volt csütörtökön is) megrendelésére a számlát és megküldeni a ZYX Bt. utalásért felelős pénzügyi vezetőjének.

Ha a feladatot felíró résztveveő egy hét múlva ránéz arra, hogy „nyomtatni„, vajon tudja-e, hogy miről van szó? Mi a feladat? Mikor van kész?

  • Azzal, hogy kinyomtatta a megrendelőt?
  • Azzal, hogy összeállította a kiküldendő csomagot, amibe minden a megrendelőn szereplő tétel benne van?
  • Azzal, hogy a doboz úgy fel van címezve, hogy futár el tudja vinni?

Tapasztalatom szerint rengeteg energia és idő megy el a produktivitás rovására, amiatt mert sokan a tudás átkától szenvednek: ők tudják, hogy mire gondolnak (vagy legalábbis van róla elképzelésük), de nem írják le megfelelő részletességgel, akkor amikor kéne – mert „nincs rá idő” és egyébként is „tudnia kellene”.

Produktivitás a munkahelyen

Amikor egy vezető vagy egy kolléga egy feladatot delegál, a delegálás pillanatában pontosan tudja, hogy mi a feladat, ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy amit elmondtak a feladatokkal kapcsolatban az egyértelmű. Azonban ez nagyon nem így van.

Talán neked is ismerős az alábbi ábra (az egyik kedvencem).

Tudás átka - személyes produktivitásNagyjából le is ír mindent.

A szellemi munkavégzés esetében a tevékenység lényeg, hogy a külvilágból érkező információkat észleljük, megszűrjük feldolgozzuk és döntéseket hozunk vagy valamilyen produktumot hozunk létre belőle.

De mi van, ha nem megfelelően adják át vagy nem áll rendelkezésre, vagy elfelejtjük a bementként szolgáló információkat.

Senkit nem megbántva, de a fizikai munka azért jóval konkrétabb: ha 10 méter hosszú, 1 méter széles és 1 méter mély gödröt kell ásni, az relatíve egyértelmű.

Azonban megírni egy ajánlatot, egy 50 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt vagy egy projekttervet megálmodni nem olyan triviális.

Épp emiatt sok konfliktus jön elő két dolgozó vagy épp főnök és beosztott között a feladatok delegálására került sor. Vagy épp megrendelő és szállító között. Pedig ezt lehetne kezelni.

Akkor most hogyan legyek produktív?

Röviden? Tudatosan törekedj a tudás hézag csökkentésére!

Ha a következő gondolatok ismerősek, egy a Dolgozz okosan! Produktivitás klubban élőzött adásból, az biztos nem a véletlen műve.

Alakítsd ki a legteljesbb kontextust a másik fejében

Igyekezz minden olyan információt megadni, ami segítheti a másik felet abban, hogy kialakuljon benne egy színes, mozgó, 3D-s full HD film. Szinte lássa maga előtt, hogy miről beszélsz.

Ehhez először is fel kell mérned előzetesen, hogy mennyire ismerheti az adott témát: mindennap rajta pörög vagy csak most ült be a projektbe? Nem várhatod el mindenkitől, hogy teljesen képben legyen.

  • Ha friss hús, akkor pár mondattal vezesd be, hogy miről is van szó tágabb értelemben. Fűzd bele a mondókádba, hogy miért kéred meg valamire vagy miért mondod neki azt amit – ez ad majd neki egy jelentést. Magyarul, meséld el a történetét az adott dolognak: így könnyebben megjegyzi, jobban látja a teljes képet és megérti a miért. Hidd el az 3-5 perc, akár órákat spórolhat meg később!
  • Gondold át, hogy milyen hibákat követhet és arra is adj megoldást: „ügyelj arra, hogy”.
  • Kérdezz vissza, hogy érthető-e, amit mondasz?
  • Biztasd a kérdezésre!
  • Mondasd vele vissza azt, amiről regéltél. Sőt mondja el, hogy most ezek alapján, hogyan csinálná.

Ne feledd a másik fél, nincs a birtokában annak tudásnak, aminek Te igen. A Te feladatod és felelősséged, hogy belegyömöszöld a fejébe!

Sajnos ezekről sok helyen elfeledkeznek. Sőt olyan kultúrát alakítanak ki, ahol valamit nem tudni vagy kérdezni a gyengeség jele. Pedig…

Na mindegy.

Miért kérdezed?

Szerencsére már rutinná vált (javaslom neked is, hogy alakítsd ki), hogy ha kérdeznek tőlem valamit, egyből visszakérdezek: Miért kérdezed?

Ezzel azt érem el, hogy mielőtt adnék egy valamilyen megoldást vagy választ, több információm lesz és jobban megértem a kérdés kontextusát és az esetleges motivációt. Ennek köszönhetően felesleges barkóbázás helyett, már konkrétabb válasszal tudok szolgálni.

Sőt, ha valamire megkérnek, feladatot osztanak rám vagy magyaráznak valamit, néha képes vagyok végletekig elmenni és addig kérdezgetni, amíg nem látom magam előtt, hogy szerintem pontosan mi is a feladat. (Te már tudod, hogy a másik ilyenkor azt gondolja, hogy én biztos hülye vagyok. Bár…)

Ezután, ha kell visszamondom, hogy szerintem mi a feladat vagy mit értettem meg. Ha még nagyjából egyet is értünk, na akkor járunk ott, hogy a végeredmény nagyjából az elvárt lesz.

Vigyázz: saját magadat is megszívathatod!

Bizony saját magaddal is kiszúrhatsz, ha tudás átkától szenvedsz. Ennek a legtipikusabb példája a feladatok fel (nem) írása:

Minek írjam fel? Úgy is emlékezni fogok rá!

Ezzel a klasszikussal már el is követted azt a hibát, hogy feltételezed azt, hogy emlékezni fogsz arra, ami éppen a fejedben van. Ez akár igaz is lehet azzal a kiegészítéssel, hogy „majd amikor eszembe jut vagy amikor hirtelen sürgőssé válik”.

Inkább írd fel a Todoist-be vagy a Trello-ba! Jobban jársz!

Mire is gondolt a költő?

A felírás már fél siker, de kérlek ne csak annyit írj fel, hogy csavar.

Inkább fogalmazd meg minél pontosabban a feladatot, mert semmi sem garantálja, hogy pontosan emlékezni fogsz egy hét múlva mire is gondoltál és ezt nem csak én mondom, hanem még sokan mások is.

Lépj hátra egyet!

Érdemes néha perspektívát is váltanod. Erre a legjobb példa – nálam biztosan – az a dokumentumok írása: nem elég Wordben megírni az okosságot és átnézni.

Szeretem néha kinyomtatni és átolvasni úgy is: mindig találok benne valami gyöngyszemet.

Sőt van néhány cimborám, akiknek sokszor előzetesen átküldöm ezeket a bejegyzéseket, mert mindig találnak valami fogást a tartalmon és néha a helyesírásban is. Egyszerűen képtelen vagyok elvonatkoztatni, ami le van írva, egyszerűen észre sem veszek bizonyos dolgokat, mert a fejemben helyesen van leírva.

  • Tehát néha érdemes kiküldés előtt kinyomtatni az arra méltó dokumentumot és úgy átnézni.
  • Vagy éppen megkérhetsz mást is, hogy fussa át. Több szem többet lát!

Gondolkodj úgy, mint egy kezdő!

Próbáld magad a másik fél helyébe (ez akár lehet a jövőbeni éned is) képzelni:

  • Mennyire ismeri a témát?
  • Milyen részletességgel kéne megismernie azt? (Nem biztos, hogy Háború és béke hosszúságú tartalmat kell átadnad ahhoz, hogy megértse a problémát.)
  • Milyen szakkifejezéseket használjak? Melyek azok, amiket esetleg meg kell magyaráznom előtte?
  • Milyen információkra van szüksége ahhoz, hogy elvégezze a feladatot?
  • Mire lehet szüksége meg? (Eszköz, dokumentum, kontaktok, időpontok)
  • Mi az ami megakadályozhatja, milyen aggályai lehetnek a feladat elvégzésben?
  • Milyen hibákat követhet el? Ezeket, hogyan tudunk semlegesíteni?

Ahhoz, hogy a helyes információkat (vagy épp eszközöket stb.) megfelelő minőségben és mennyiségben tudd prezentálni fontos, hogy tudd például, hogy az adott illető:

  • mennyire van tisztában például az Excel használatával,
  • mennyire ismeri az adott ügyfelet, projektet, iparágat, terméket, akármit.

Tudás átka - személyes produktivitásCsak vizuálisan!

Agyunk tömege testünk tömegének átlagosan 2 %-át teszik, ezzel szemben a napközbeni energia igénye a teljes energia szükségletünk 20%-a.

Így kijelenthető, hogy az agy a legenergiaigényesebb emberi szerv a tömegéhez viszonyítva.

Így nem csoda, hogy az agy energiát akar spórolni arra az esetre, ha meg kéne küzdeni egy kardfogú tigrissel.

Magyarul egy lusta disznó, így arra kell törekednünk, hogy a lehető legkevesebb energiát emésszen fel valaminek a megértése.

Tudás átka - személyes produktivitás
http://dolgozzokosan.hu/wp-content/uploads/2018/06/brain-images.png

További érdekes tények:

  • Az információk 90%-a vizuálisan érkezik az agyba.
  • Az agy fele a vizuális feldolgozásra van belőve.
  • Állítólag az emberek 60-65%-a vizuálisan tud a legkönnyebben tanulni.
  • Nagyjából 60 ezerszer gyorsabban dolgozza fel a vizuális információt a szövegnél.

Ha azt akarod, hogy valaki megértse a mondókád, törekedned kell a minél vizuálisabb leírásra és szemléltetésre: 

  • használj ábrákat,
  • képeket
  • elmetérképeket
  • vázlatokat,
  • minta tartalomjegyzékeket,
  • minta feladatokat.

Erre az egyik kedvenc példám a BKK az M3 felújítása kapcsán készített térképe. Hát, ha ezt valahol el kéne olvasnom…

Mi a tanulság számodra ebből?

Az, hogy legelőször tudatosítanod kell magadban, hogy a tudás átka egy létező jelenség és mindannyiunkat befolyásol.

Főleg a kommunikáció (magyarázás) és a delegálás tekintetében.

Ha nem veszel róla tudomást, saját magaddal is könnyen kiszúrhatsz.

Megoldás?

Folyamatosan törekedj az információ rögzítésére, egy helyre gyűjtésére tisztázására, ha saját feladataidról van szó.

Ha pedig másokkal dolgozol, legyél türelmes és empatikus. Jusson eszedbe a tudás hézag (pl. a gitáros) és próbáld megszüntetni!

Hozzászólnál? Csatlakozz a Dolgozz okosan! produktivitás klubhoz és írd meg véleményed!

Videók a cikkhez

A kísérlet elmagyarázva

https://www.youtube.com/watch?v=0wLAJ2DOo5o

Megragad! – Egyik videó összefoglaló

Megragad! – Másik videó összefoglaló

https://www.youtube.com/watch?v=V9Gv0mHpi8I

 

John F. Kennedy híres beszéde

Személyes produktivitás: Kifogások helyett tegyél bele energiát!

Produktivitás, GTD

Amikor a személyes produktivitás kerül terítékre, sokszor hallom, hogy valami milyen fontos volt, mégis elfelejtették elintézni, mert „annyi dolga volt és egyébként is azt sem tudta hol állt a feje”.

De mit gondolsz, ez tényleg csak a rohanás miatt van?

Kifogások helyett tettek

Nem. Kifogásokat gyártunk, ahelyett, hogy energiát tennénk a feladataink megoldásába. Ha valami fontos, akkor miért nem foglalkozunk vele? Itt az idő, hogy megértsd, a produktivitás nem csak az időről, hanem a prioritásokról és az elkötelezettségről is szól.

A következmények

  • Jó esetben nincs következménye annak, ha valamit elfelejtesz.
  • Kevésbé jó esetben kapkodás következik.
  • Rossz esetben pedig súlyos következményekkel jár, mint például késedelmi büntetés.

Hogyan kerüljük el ezeket a hibákat?

A lényeg, hogy megtaláld azt a módszert, amivel elkerülheted az említett problémákat. Az egyik ilyen módszer, amit személy szerint is használok és bátran ajánlok, a GTD, ami a személyes produktivitás csúcsa. Mutatom is, miért!

Az 5 lépés a hatékonyság felé

  1. Írd fel azokat a dolgokat, amik a figyelmedet igénylik! Például, ha beugrik egy ötlet egy projekt kapcsán, azonnal jegyezd le.
  2. Tisztázd le őket: Miért fontosak ezek? Mire van szükséged ahhoz, hogy elvégezd őket?
  3. Tedd őket a megfelelő helyre: Egy teendő listára, egy projekt listára vagy egy egyszerű jegyzetbe.
  4. Tekints át rendszeresen: Tervezd meg a hetedet, napodat.
  5. Csináld meg!

Ez az öt lépés egyszerűnek tűnik, de a hatékonyság titka bennük rejlik. A személyes produktivitás nem más, mint a fontos dolgokat jól csinálni. Ehhez azonban rendszert kell kialakítani.

Fejben tartani nem elég

Sokan azt gondolják, hogy ha fejben tartanak dolgokat, az elegendő. Pedig a fejben tartott feladatok könnyen elvesznek. Ha valóban fontos valami, akkor írd fel és gyűjtsd egy helyre. Így az esélye annak, hogy elfelejted, jóval kisebb.

Hatékony időbeosztás

Mindenki napja 24 órából áll. A kulcs, hogy hogyan használod fel ezt az időt. Tervezd meg napodat a rendelkezésedre álló energia és idő alapján. Ha jól tervezel, az eredmény a hatékony személyes produktivitás.

Ne állj meg a kifogásoknál

Végezetül, a legfontosabb üzenet: Ne állj meg a kifogásoknál. A személyes produktivitás nem valami elérhetetlen dolog. Az energiádat arra kell fordítanod, amire tényleg érdemes, és ami tényleg fontos neked.

Próbáld ki te is ezt a módszert és nézd meg, hogyan változik meg a napod!

Aludni kéne! Igen. Nyáron.

Produktivitás, nyár, alvás

Még nem döntöttem el, hogy a kőkemény telet vagy a kőkemény nyarat gyűlölöm-e jobban, de ez szerintem így is marad még egy ideig.

A nyár ugye tök jó dolog, mert szabadság, fesztivál, strand és vakáció. De hát nyárral együtt jönnek a problémák is. Ilyen például az eszetlen hőség éjszaka.

Az ember aludna ugyan, de halálhörgés és siralom, már ami a hőmérsékletet illeti.

Itt a kispesti panelban, meg főleg.

Így nyilván képtelenség aludni, ami aztán teljesen hazavágja ez ember napját.

Márpedig tudjuk:  

A jó alvás a produktivitás alapja.

Mazsolázz néhány tippet magadnak az alábbi infografikából!

Személyes kedvenceim:

  • kapcsolj le minél több árammal működő dolgot,
  • feküdj minél alacsonyabban,
  • egyél korábban a szokásosnál,
  • tegyél jeget a ventilátor alá,
  • kerüld az alkoholt (no way!)

Nyugi, maradt még az infografikán is néhány tipp!

Néha napján, szívesen kapnál hírlevelet? Tudod, személyes hatékonyság, produktivitás…

Nosza iratkozz fel, aztán tekerj lejjebb az infografikára!

[sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]

Pihenésképp pedig engedd meg, hogy néhány rövid tippel szórakoztassalak.

[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=lzDAdhypx_c[/embedyt]

 

Személyes produktivitás: Az ütemezés a lényeg!

Személyes produktivitás

Én személy szerint szeretek korán kelni, de vannak, akik képtelenek rá és ez így rendjén is van.

A személyes produktivitás témájában megjelenő cikkek nagy része is a korán kelés mellett teszi le a voksát. De azért ez nem ilyen egyszerű.

Az ütemezés a produktivitás kulcsa!

Annak ellenére, hogy szeretek korán kelni, inkább úgy vagyok vele,, hogy a produktivitás kulcsa az ütemezés. Az az, ütemezd dolgaid a napi ritmusodhoz.

Hiszen nem nyersz semmit azzal sem, ha korán kelsz azért, hogy eddz egyet, miközben hulla fáradt vagy. Semmi értelme nincs.

Ráadásul az esti készülődésnek is komoly hatása van arra, hogy mennyit és milyen minőségben fogsz aludni. Inkább ezzel legyél elfoglalva.

Íme néhány ötlet hozzá!

A Syracuse University által készített a témában egy infografikát, amelyben javaslatokat tesz arra, hogy hogyan optimalizáld a napodat, attól függően korán vagy későn kelő vagy-e.

Próbáld ki az infografikában foglaltakat és derítsd ki, hogy segítenek-e!

Személyes produktivitás: Az ütemezés a lényeg!

Kéne még tipp?

Nosza tekintsd meg Brian Tracy elmélkedését a reggeli szokásokról.