Mi a kognitív könnyedség és hogyan befolyásolja az információk feldolgozását?

A kognitív könnyedség (cognitive ease) az agyunk azon állapotát jelenti, amikor az információkat könnyen és minimális erőfeszítéssel dolgozzuk fel. Ez a mentális kényelmetlenség csökkentésével nyugalmat és magabiztosságot eredményez, ami segíti a gyors megértést. Az egyszerű, jól ismert információk kedvelése és a bonyolultabb adatok elkerülése gyakori jelenség, azonban a kognitív könnyedség téves ítéletekhez is vezethet, mivel hajlamosak vagyunk a könnyen érthető információkat megbízhatónak és pontosnak tartani, függetlenül azok valóságtartalmától. A tudatos információfeldolgozás és a források ellenőrzése segíthet elkerülni a félreértéseket.

Figyelem és mentális erőfeszítés: Hogyan befolyásolják a mindennapi döntéseinket?

A figyelem és a mentális erőfeszítés kulcsszerepet játszik a döntéshozatalban és a problémamegoldásban. A figyelem lehetővé teszi számunkra, hogy szelektáljunk az ingerek között, míg a kognitív erőfeszítés a gondolkodásra fordított energiát jelenti. A hatékony gondolkodás érdekében fontos, hogy felismerjük, mikor van szükségünk fokozott figyelemre, és kerüljük a multitaskingot, amely csökkenti a hatékonyságot. Az egyszerű feladatokhoz gyors, ösztönös gondolkodásra támaszkodunk, de a bonyolultabb helyzetek megoldása alaposabb, tudatosabb megközelítést igényel. Optimalizálja figyelmét és erőfeszítéseit a prioritások felállításával, a zavaró tényezők minimalizálásával és rendszeres szünetek beiktatásával.

Elmetérkép: Mind map – Hogy micsoda?

Számos vizsgálat bizonyította már, hogy agyunk kapacitásának csak törekedékét használjuk ki, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy nem tudjuk, hogyan tudnánk hatékonyabban tanulni és gondolkodni. Nagyon érdekes, hogy az agyról és annak működéséről szerzett ismereteink több mint 95%-hoz az elmúlt 100 éveben jutottunk hozzá és hiába sok új felismerés, eredmény, még mindig csak töredékét ismerjük agyunk működésének, lehetőségeinek.

De elkeseredni sem érdemes, hiszen már így is rengeteg olyan új módszer került kidolgozásra, amelyek segítségével agyunk hatékonyabban használható. Íme kettő: a brainstorming (ötletbörze) és a mindmap (elmetérkép).

Az elmetérkép módszert is évtizedek óta használják. Az már más kérdés, hogy itthon miért nem terjedt el.  Az elmetérkép lényegében valamely témakörrel kapcsolatos ismereteinknek és gondolatainknak vizuális, könnyen feldolgozható megjelenítése.

A módszer kidolgozása a tanulási és jegyzetelési módszerek hatékonyabbá tételével foglalkozó Tony Buzan nevéhez fűződik.

Agyunk és gondolkodásunk

Az agyadban több milliárt idegsejt áll rendelkezésedre a gondolkodáshoz. Ezeket az idegsejteket nyúlványaik, a dendritek és axonok kapcsolják össze és így alkotnak egy komplex sűr hálózatot. Azt pontot, ahol ezek az elemek találkoznak szinapszisnak hívják.

Egy-egy sejt másodpercenként impulzusok százait kaphatja meg, az átvitelt pedig különböző kémiai anyagok segítik.

Ahogy fentebb is írtam, nincs olyan olyan ember, aki ezt a mennyiségű összeköttetést ki tudná használni. Ha hatékonyabban szeretnénk használni fontos tudnunk, hogy hogyan is működik.

Abban a pillanatban, amikor új gondolatunk támad, a biokémiai elektromágneses ellenállás jelentősen csökken és az impulzus egész egyszerűen keresztül száguld a sejteken. Ha újból elő kerül a gondolat, akkor legközelebb már jóval könnyebb lesz áthatolnia és minél többször hajt keresztül az úton, az út annál járhatóbb lesz.

Minden ismétlés növeli a következő ismétlések lehetőségét.

Az elmetérkép esetében felütésként rögtön egy idézettel kezdeném:

“Clarity affords focus” – Thomas Leonard.

Ez az én értelmezésemben annyit tesz, hogy ha minden egyértelmű és letisztult a fejünkben, akkor tudunk jól fókuszálni, összpontosítani.

Pont emiatt a hétköznapok során sokszor hívom segítségül az elmetérképeket, lévén felépítésükből fakadóan segítenek hozzá a tisztánlátáshoz: feloldják a klasszikus, lineáris gondolkodás okozta korlátokat.

Elmetérkép: Mit is jelent a mind map és mi az a mind mapping?

Ne aggódj, ez nem egy olyan készülék, aminek elektródáit a fejedre rögzítik, majd lemérik az intelligencáid. Inkább gondolj rá úgy, mint egy feltuningolt fehértáblára.

A vizuális emberek számára az elmetérkép egy remek eszköz arra, hogy ötletbörzét tartsanak, ezeket az ötleket egységes formába hozzák, rendezzék és megosszák.

A ma legelterjedtebb elmetérkép készítő alkalmazások persze jóval túlmennek egy fehér táblán és a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően megfelelnek a digitális kor kihívásainak.

elmetérkép, mind map

Tegyünk gyorsan rendbe valamit:

mind mapping a módszer, amivel a mind map (az elmetérkép) készül.

A mind mapping fogalmát Tony Buzan véglegesítette, formalizálta:

A mind map a radiáns gondolkodás kifejeződése, leképezése, mely az emberi agy természetes működésének felel meg.

Egy jól használható vizuális, grafikus technika, amely segítségével az agyi potenciál nagyobb hatásfokkal használható. A mind map az élet bármely területén alkalmazható lévén hatékonyabbá teszi a tanulást, hozzá segít a tisztánlátáshoz és így végső soron növeli az ember teljesítményét.

Business directory defíniciója szerint a mind mapping egy olyan grafika alapú technika, amelynek célja, hogy a különböző ötletek, ideák és információ darabok közti kapcsolatokat vizualizálja. Minden leírt tény vagy ötlet görbék és vonalak segítségével kerül összekapcsolásra saját szülő vagy gyermek ötletével, ezáltal hozva létre az ötletek, ideák hálózatát.

Az elmetérkép alapvető jellemzői

  • A mind map tárgya egy központi képben tisztul ki.
  • A fő témák a  mind map központjából ágaznak ki.
  • A kiágazó ágak egy kulcsszót tartalmaznak, amely nyomtatott betűvel egy kapcsolódó vonalon helyezkedik el.
  • A főágakhoz kapcsolódnak a kevésbé fontos információk kisebb elágazásokon.
  • Az ágak egy csomópontokkal kapcsolódó szerkezetet alkotnak.

Ha egy mondatban kéne összefoglalni, akkor azt mondanám:

Az elmetérkép egy erősen vizuális eszköz, ami szavakat, színeket és képeket használni az információ az elme számára könnyen emészthető módon történő megjelenítésre úgy, hogy a központtól kifelé haladva ágak segítségével jeleníti meg a kapcsolódó információkat.

Magyarul az elmetérkép az információ megjelenítésének egy teljesen újfajta megközelítése, amely segítségével

  • jobban elmélyedhetünk egy adott témában,
  • hozzásegít a tisztánlátáshoz,
  • a megértéshez.

Elmeterkép: Az agy természetes nyelve

Az elmeterkép (mind map) nem csupán egy jegyzetelési módszer, hanem az agyunk természetes működésének tükröződése. Az elmeterképek segítségével hatékonyabban tudunk tanulni, emlékezni és alkotni, mivel ezek a vizuális eszközök pontosan úgy működnek, ahogyan az agyunk is: képekkel, asszociációkkal és kapcsolatokkal.

Agyunk szerkezete tükröződik az elmeterképekben

Az agyunk bonyolult hálózatokból, neuronokból áll, amelyek egymással folyamatosan kapcsolatot teremtenek. Az elmeterkép struktúrája hasonló ehhez a hálózathoz: középponti gondolatokból indulnak ki az ágak, amelyek további gondolatokat kapcsolnak össze. Ez a folyamat az agyunk természetes működésének felel meg, mivel az információkat is ilyen módon tároljuk és idézzük fel.

Az elmeterképek az agy természetes asszociációs és képalkotási képességeit használják ki.

Például amikor egy új információt tanulunk, azt gyakran kapcsoljuk korábbi tapasztalatainkhoz, emlékeinkhez, vagy vizuális képekhez. Az elmeterképek lehetővé teszik, hogy ezeket az asszociációkat vizuálisan is megjelenítsük, így segítve az információ mélyebb megértését és hosszabb távú megjegyzését.

Miért hatékonyabbak a „rendetlen” jegyzetek?

A hagyományos, lineáris jegyzetelési módszerek gyakran kevésbé hatékonyak. Azok a diákok, akik a hagyományos módszereket alkalmazzák, gyakran frusztráltak lesznek a jegyzeteik rendezettsége ellenére is, és nehezebben emlékeznek vissza az információkra.

Ezzel szemben a sikeresebb diákok „rendetlenebb” jegyzeteket készítenek, amelyek tele vannak firkákkal, képekkel és szimbólumokkal. Ezek a jegyzetek első ránézésre kaotikusnak tűnhetnek, de valójában az agy számára sokkal könnyebben feldolgozhatóak. Az elmeterképben való jegyzetelés segít, hogy az információkat ne csak megjegyezzük, hanem meg is értsük, és kreatívan felhasználjuk.

Képek és asszociációk: az emlékezés kulcsa

Az emberek sokkal könnyebben emlékeznek képekre és élményekre, mint szavakra vagy mondatokra. A vizuális és asszociatív emlékezet az egyik legfontosabb képességünk, amelyet az elmeterképek kihasználnak.

Ha megpróbálunk visszaemlékezni egy mondatra, amit évekkel ezelőtt hallottunk, valószínűleg nehezen fog sikerülni. Azonban ha egy eseményre vagy egy képzeletbeli helyzetre kell visszaemlékeznünk, azt sokkal könnyebben felidézzük. Az elmeterkép segít az ilyen típusú emlékek rögzítésében, mivel a gondolatokat képek és szimbólumok segítségével jeleníti meg.

Az elmeterképek és a kreativitás

A kreativitás és a memória szorosan összefüggnek. Az elmeterképek nem csak az emlékezetünket segítik, hanem a kreatív gondolkodást is serkentik.

Például William Shakespeare műveiben a gazdag képi világ és az asszociációk használata teszi azokat emlékezetessé és univerzálissá. Az elmeterképek alkalmazásával hasonló módon mi is jobban tudjuk szervezni gondolatainkat és kreatív ötleteinket.

Az elmeterkép mint univerzális nyelv

Az elmeterképek azért is különlegesek, mert egy univerzális „nyelvet” képviselnek. Ez a nyelv a képzelet és az asszociációk nyelve, amely minden ember számára érthető, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszél.

Amikor elmeterképet készítünk, nem szavakat, hanem képeket, szimbólumokat és asszociációkat használunk, amelyek a világ bármely táján érthetőek. Az elmeterkép az emberi agy „metanyelve”, amely összeköti a gondolatokat, emlékeket és ötleteket.

Hogyan készítsünk elmeterképet?

Az elmeterkép készítése egyszerű, de hatékony módszer. Először válasszunk ki egy központi témát, majd az ahhoz kapcsolódó ötleteket ábrázoljuk ágakkal.

  1. Központi téma kiválasztása: Írjuk le vagy rajzoljuk le a központi gondolatot egy nagy körben a lap közepén.
  2. Ágak készítése: Rajzoljunk ágakat a központi gondolathoz, és ezekhez csatlakoztassuk az ahhoz kapcsolódó gondolatokat.
  3. Képek és szimbólumok használata: Minden ághoz adjunk képeket, szimbólumokat vagy színeket, hogy az információ könnyebben megjegyezhető legyen.
  4. Kapcsolatok létrehozása: Az ágak között további kapcsolódási pontokat hozhatunk létre, amelyek új összefüggéseket és asszociációkat mutatnak meg.

Az elmeterképek segítenek abban, hogy a gondolatainkat vizuálisan rendezzük és könnyebben megértsük.

Következtetés

Az elmeterkép az emberi agy természetes nyelvét tükrözi. Segítségével hatékonyabban tudunk tanulni, emlékezni és kreatívan gondolkodni.

Az elmeterképek alkalmazásával bármely témát könnyebben megérthetünk és mélyebben feldolgozhatunk, mivel ezek a jegyzetelési módszerek az agy természetes működését követik. Használjuk bátran ezt a vizuális eszközt a mindennapi életünkben!