figyelem

Digitális detox: Kapcsold ki az értesítéseket

Szerző:

A digitális detox az értesítések kikapcsolásával segít visszanyerni a figyelmet és csökkenteni a stresszt, lehetővé téve, hogy újra te irányítsd az idődet.

Szokáskezelés: Az alapok tudatos irányítása

Szerző:

Az automatikus viselkedésünk tudatos irányítása segít megszabadulni a rossz szokásoktól, javítja a produktivitást és csökkenti a stresszt a mindennapi életben.

Single tasking vs multitasking: A fókuszált munka a hatékonyság kulcsa

Szerző:
személyes produktivitás

Az utóbbi években a multitasking, vagyis több feladat egyidejű végzése, szinte a modern munkahelyek alapvető követelményévé vált. A valóság azonban az, hogy a multitasking nemhogy növeli a hatékonyságot, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenti azt. A figyelem megosztása több feladat között gyakran ahhoz vezet, hogy egyiket sem végezzük el igazán jól. Az agyunk nem képes egyszerre két összetett feladatra teljes figyelmet fordítani. Az eredmény? Több idő, több stressz, és több hiba.

Miért vált vonzóvá a multitasking?
A multitasking népszerűsége abból fakad, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni azt, hogy mennyi munkát tudnak elvégezni egy adott időszak alatt. Amikor rájövünk, hogy szorít az idő, gyakran a multitaskingot hívjuk segítségül, hogy behozzuk a lemaradást. Ez azonban csak illúzió. Az állandó feladatváltás nemcsak hogy csökkenti a hatékonyságot, de hosszú távon még káros is lehet. Az agyunk folyamatosan ki- és bekapcsol a különböző tevékenységek között, ami idővel kimerültséget és stresszt okozhat.

A single tasking előnyei: fókuszálj egy feladatra!
A single tasking, vagyis az egy feladatra való teljes összpontosítás, sokkal hatékonyabb módszer. Amikor minden figyelmünket egyetlen feladatra fordítjuk, mélyebbre tudunk merülni a munkában, és gyorsabban, kevesebb hibával tudjuk azt befejezni. A single tasking tehát nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem csökkenti a stresszt és javítja a munkánk minőségét is.

Lépések a single tasking megvalósításához: elfogadás és tudatosság
Az első lépés a single tasking felé az, hogy elfogadjuk a multitasking létezését és annak káros hatásait. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mikor multitaskingolunk, és tudatosan törekednünk kell arra, hogy egy feladatra összpontosítsunk. Ez a változás nem megy egyik napról a másikra, de az első lépés az, hogy felismerjük a problémát és elkötelezzük magunkat a változás mellett.

Hogyan mondj nemet és fókuszálj a fontosra?
Az egyik legnehezebb, de legfontosabb lépés az, hogy elfogadjuk: nem tudunk mindent elvégezni. Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, meg kell tanulnunk nemet mondani a kevésbé fontos feladatokra, és csak a legfontosabbakra koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy prioritásokat kell felállítanunk, és tudatosan kell döntenünk arról, mire fordítjuk az időnket és energiánkat.

A környezet szerepe: minimalizáld a zavaró tényezőket!
A hatékony single tasking egyik kulcsa a zavaró tényezők minimalizálása. Ez azt jelenti, hogy ki kell kapcsolnunk a felesleges értesítéseket, el kell pakolnunk az íróasztalunkat, és le kell némítanunk a telefonunkat. Azáltal, hogy egy nyugodt, zavaró tényezőktől mentes környezetet teremtünk, könnyebben tudunk egy feladatra koncentrálni, és így hatékonyabbak lehetünk.

Kommunikáció: használj aszinkron módszereket!
A megszakítások minimalizálása érdekében érdemes aszinkron kommunikációs módszereket használni, mint például az e-mail vagy az SMS. Ezek lehetővé teszik, hogy a másik fél akkor válaszoljon, amikor számára a legmegfelelőbb, így elkerülhetőek a valós idejű megszakítások, amelyek megzavarhatják a munkát.

Az időtervezés fontossága: jelölj ki fókuszidőket!
A single tasking megvalósításához elengedhetetlen az időnk tudatos tervezése. Jelöljünk ki konkrét időpontokat, amikor csak egy feladatra koncentrálunk, és tartsuk magunkat ehhez a tervhez. Ha szükséges, zárjuk be az e-mail fiókunkat, kapcsoljuk ki a telefonunkat, és vonuljunk el egy csendes helyre, ahol zavartalanul dolgozhatunk.

A szünetek szerepe: hagyj időt a regenerálódásra!
Nemcsak a munkára, hanem a pihenésre is figyelni kell. Az agyunknak szüksége van időre a regenerálódáshoz, hogy újra maximális hatékonysággal tudjon dolgozni. Ezért fontos, hogy tudatosan iktassunk be szüneteket a napunkba, amikor kikapcsolódunk, és nem foglalkozunk semmilyen feladattal.

Rendszerezd a feladataidat: listák és csoportosítás
A feladatok rendszerezése segít abban, hogy átláthatóbbá tegyük a teendőinket, és elkerüljük a felesleges kontextusváltásokat. Használjunk listákat, amelyekre felírhatjuk a feladatainkat, és csoportosítsuk őket típus vagy projekt szerint. Ez nemcsak megkönnyíti a munkát, hanem segít abban is, hogy koncentráltabbak legyünk.

A napirend kialakítása: kezdj a legfontosabbal!
Minden napot érdemes azzal kezdeni, hogy meghatározunk 2-3 olyan feladatot, amelyet mindenképpen el akarunk végezni. Ha ezekkel a feladatokkal kezdünk, az egész napunkat megkönnyítjük, mivel már a nap elején elértük a legfontosabb céljainkat.

A single tasking hatása: kevesebb hiba, több eredmény
A single tasking gyakorlása nemcsak a munkánk minőségét javítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a produktivitásunkra. Kevesebb hibát követünk el, kevesebb időt és energiát pazarolunk el, és összességében elégedettebbek leszünk az elért eredményekkel.

Összefoglalás
A single tasking, vagyis az egy feladatra való összpontosítás, a hatékony munka alapja. Bár a multitasking látszólag vonzó megoldás lehet, valójában csak rontja a teljesítményt és növeli a stresszt. A single tasking gyakorlásával azonban javíthatjuk a munkánk minőségét, csökkenthetjük a stresszt, és elérhetjük céljainkat. Figyeljünk arra, hogy tudatosan tervezzük meg napjainkat, minimalizáljuk a zavaró tényezőket, és adjunk időt magunknak a regenerálódásra. Az eredmény? Hatékonyabb és elégedettebb munka, kevesebb hiba, több eredmény.

Figyelem: Gazdálkodj vele okosan!

Szerző:
Produktivitás, figyelem, fókusz, multitasking

Figyelem!

A közösségi média és a technológia előretörése alapjaiban változtatta meg, azt ahogy élünk, dolgozunk, tanulunk, kommunikálunk.

Ami igazán megszenvedte ezt a technológiai előretörést az a figyelem.

Mára egyre többen küszködnek figyelemhiánnyal, sokan képtelenek koncentráltan dolgozni; azaz figyelmüket tartósan fókuszálni. Márpedig érdemi, hozzáadott értékkel rendelkező munkát csak is fókuszált, elmélyült állapotban lehet végezni.

Nagyon sok irodai dolgozó, érezheti úgy, bár sokat dolgozik mégis keveset halad előre, nem ér el konkrét eredményeket. Ennek oka rengeteg figyelemelterelő és az elmélyülést gátoló dologgal kell megbirkóznia. Ezek rendre az apró vagy nagyobb megszakítások felszeletelik a munkaidőt.

Ezt gondolom Te is többször tapasztaltad már.

A multitasking korában sokszor csak épp leglényegesebb dolgainkkal nem, vagy nem eleget foglalkozunk.

Azokra dolgokra gondolok, amelyektől kiegyensúlyozottak és boldogok lehetünk: nincs idő a családra, a barátokra, a hobbira és egyéb fontos dolgokra.

Vagy legalábbis sokszor ezt érezhetjük.

Cserébe mi sem számíthatunk túl sok jóra hiszen a többiek is hasonló viselkedést mutatnak: nem figyelnek teljesen arra, amit mondunk és alig jut el valami hozzájuk abból, amit mondani szeretnénk nekik. A kéréseink sokszor elfelejtődnek.

Mi újság veled?

Magadra jut elég időd? Oda tudsz figyelni azokra a dolgokra, amelyek számodra fontosak? Volt már arra alkalmad, hogy letisztázd magadban azt, hogy mik azok a dolgok, amelyek igazán számítanak neked? Mikor ültél le és foglalkoztál a hobbiddal egy teljes napot, teljes átéléssel?

Úgy sejtem saját válaszod sem tölt el teljes elégedettséggel.

Ennek az állapotnak az oka, hogy figyelmed a nap nagy részében ide-oda csapong, irányultságát többnyire külső tényezők határozzák meg: azok, amelyek magukra vonják figyelmed, amely kontroll nélkül, automatikusan és szűrés nélkül fordul a leghangosabb inger felé.

De tudtad-e, hogy életed annak megfelelően alakul ki, hogy mibe teszed bele az energiáid, mely területekre fókuszálod figyelmed?

Jó tudni azt is, hogy energiád és figyelmed véges erőforrás, melyet folyamatosan újra kell tölteni és biztosítanod kell rendelkezésre állását.

Azt, hogy pozitív vagy negatív dolgokkal töltöd már megint egy más kérdés. Én inkább a pozitívat javasolnám.

Miért gondolom mindezt?

Mert szerintem a tudatos figyelem- és fókuszmenedzsment lehet az a képesség vagy, ha úgy tetszik eszköz, ami hozzásegít ahhoz, hogy visszanyerd az irányítást figyelmed, az életed felett:

  • segít, hogy jelen legyél a nyüzsgésben;
  • támogat abban, hogy a számodra fontos dolgokkal foglalkozz;
  • nyugodtabb életet eredményez.

Képtalálat a következőre: „attention spotlight”Fókusz? Figyelem?

Két fogalmat emlegettem többször a fenti sorokban, amelyeket szeretnék egy kicsit most jobban megmagyarázni:

  • az egyik a fókusz,
  • a másik a figyelem.

A fókusz és a figyelem kapcsolatát talán egy mozgatható reflektorhoz tudnám hasonlítani: a fényt (a figyelmet) ráirányítjuk a bennünket érdeklő dolgokra (legyen az egy belső vagy külső dolog), kiemelve azt a környezetéből, amit pedig látunk, amit meg tudunk figyelni az a fókusz. A figyelem tárgya.

Képtalálat a következőre: „attention spotlight”

Ahogy a fókuszt, a figyelem tárgyát, szűkítjük úgy lesz a megvilágított terület egyre kisebb, élesebb és részletesebb.

Szélesebb fókusszal nagyobb terület láthatunk át ugyan, de nem olyan élesen.

A tudatosság, pedig ott jön be a képbe, hogy én döntöm el, hogy mire is irányítom a lámpa fényét.

Gazdálkodj okosan!

Az időgazdálkodás már a múlté; a kiegyensúlyozott, sikeresebb, eredményesebb élet kulcsa a fókusz és a figyelem tudatos irányítása, mind mentális, mind érzelmi szinten.

Röviden: Tudatosan kerülni kell minden olyan csatornát, ami nincs összhangban a számodra fontos dolgokkal, alapelvekkel.

És így jutunk el oda, hogy a produktivitás ma már nem multitasking és az időgazdálkodás szinonimája.

A produktív léthez elengedhetetlen környezet mára átalakult, így a személyes hatékonyság esetében is egy új felfogásra, megközelítésre van szükség. Ezt hívom én úgy fókusz- és figyelemmenedzsment.

Figyelmed véges: kezeld tudatosan és gazdálkodj vele okosan!

Produktivitás: Tényleg eszközök irányítják a figyelmem?

Szerző:

Ha már produktivitás, akkor használjuk értelmesen az időt jeligére reggelente munkába menet szeretem előkeresni a tabletemet és felcsapni az éppen aktuális könyvet, amit olvasok.

Hisz ilyenkor van 15 percem olvasni és hasznosan tölthetem el ezt az időt. A problémám, hogy még a mai napig előfordul, hogy inkább böngészéssel telik a munkára vagy fejlődésre szánt idő. Egész egyszerűen, mert valami jelzés, emlékeztető, email vagy Facebook értesítés eltereli a figyelmemet arról, amivel eredetileg szerettem volna foglalkozni.

Hogy értsd mire is gondolok, inkább megkérdezlek:

  • Előfordult-e már veled, hogy rutinból elővetted a telefonod és teljesen random elkezdtél nyomogatni, böngészni?
  • Érezted-e már úgy, hogy végigpörögted az egész napot és semmit sem teljesítettél?
  • Volt már úgy, hogy el Facebook-oztál egy egész délelőttöt mire észbe kaptál, hogy már mehetsz is enni, miközben alig haladtál?

Ismerős valamelyik? Vagy több minden esetleg? Nekem mindegyik.

Az a fránya technológia!

Úgy sejtem, egyetérthetünk abban, hogy napjainkban jóval több eszköz, alkalmazás és weboldal vesz körül minket, verseng a figyelmünkért, mint 5-10-15-20 évvel ezelőtt. Fejlődésüknek és terjedésüknek semmi korlátja és ez így rendjén is van.

Félreértés ne essék, jó magam is lelkes felhasználója vagyok az újabb és újabb technológiai megoldásoknak. Sőt mindenkit arra biztatok, hogy használja is ki a technológia nyújtotta előnyöket. De tudatosan!

Ki irányítja figyelmem?

Pár évvel ezelőtt meghatározó volt az a momentum, amikor valóban tudatosult, hogy ezek az eszközök (okostelefon, tablet), információs csatornák és információs felületek (Facebook és az összes alkalmazás) tudtomon kívül milyen komoly befolyással bírnak a produktivitásomra.

Azaz mekkora hatással vannak arra a figyelemre, amivel megélem a hétköznapokat, arra aminek segítségével akár épp ezt a bejegyzést is írom.

Játszottam egy kicsit a gondolattal, érleltem azt és végül arra jutottam, tulajdonképpen nem csak a figyelmemre vannak hatással, hanem saját döntéseimre és végső soron akár szabad akaratomra is.

Hiszen jelentősen befolyásolják azt, hogy abból amit az adott napra terveztem, mit is sikerül megvalósítanom. Ráadásul rögtön két területen:

  • feleslegesen emészti ezáltal csökkenti az értelmes feladatokra fordítható kognitív kapacitásom;
  • nettó időrabló tevékenység.

Rá kellett ébrednem, hogy sajnos senki nem verte a fejembe, hogy ezek a dolgok nagyon hasznosak ugyan, de ha nem figyelek oda, egy idő után nem én fogom használni az eszközt, hanem épp fordítva.

Gondolj bele a következőkbe:

  • Felugrik az értesítő a telefonodon.
  • Ó, ha már felugrott az értesítő a friss Facebook üzenetről, akkor már el is kell olvasni az üzenetet.
  • Üzenet elolvasva. Egy kis görgetés lefelé hírfolyamon.
  • Hopp egy jó megosztás, irány a weboldalra elolvasni a cikket.
  • Ja, hogy a cikk végén van egy másik ajánlott cikk is, hát akkor azt is el kell olvasni.
  • Elfogyott az olvasnivaló az adott oldalon, sebaj vannak kedvenc hírportálok azokat is át kell futni. Nehogy lemaradj valamiről.
  • Ha már hírportálon is végigmentél, még akkor is ott az emailed, hátha jött valami. Semmi? Sebaj.
  • A Facebook-on csak jött valami értesítés vagy válasz azóta.
  • Semmi? Sebaj, megcsinálod azt ami, legelőször az eszedbe jut.
  • Inkább ránézel az emailemre hátha jött valami sürgős, amit el kell intézni.
  • Na végre valami érkezett, egy új email, egy új sürgős feladat.
  • Végre megnyugodhatsz: egy újabb falat az információéhséged csillapításához.
  • Ezt még gyorsan megcsinálod.

Veled is előfordult már hasonló?

Érdekes kérdésnek tűnt és úgy gondoltam érdemes lehet mélyebbre ásni.

Észre sem vesszük és már az életünk része a figyelmünket irányító technológia.

Vajon miért?

A kérdésre van egy nagyon egyszerű válasz: az általunk használt eszközöket arra tervezték, hogy lekössék figyelmünket. Nir Eyal, a téma egyik guruja és egyben a Hooked című könyv szerzője, az alábbi TED előadásban osztja meg, hogy miért szokunk hozzá olyan könnyen egyes dolgokhoz. Ha kíváncsi vagy a könyv rövid angol nyelvű összefoglalójára lejjebb megtekintheted az ominózus videót.

Akarom én ezt?

Egy idő után adta magát a következő kérdés:

Tényleg azt akarom, hogy egy telefon, egy alkalmazás vagy egy weboldal irányítsa a figyelmemet?

Nyilván nem.

Ez volt az a pont, amikor tudatosult, hogy saját eszközeim és információéhségem irányítják a figyelmem, terelik el azt a fontos dolgokról úgy, hogy szinte észre sem veszem.

Hogyan is működik?

Azt értem, hogy gőzhajó, de mi hajtja? Honnan ismerem fel ezeket a manipulációkat?

Az egyik legjobb választ szerint Tristan Harris a Google korábbi alkalmazottja tudja adni. Ki ő? Design ethicist és product philosopher jelentsen is bármit.

Az alábbi TED előadásban ő ismerteti azokat a trükköket, amiket a tech cégek alkalmaznak azért, hogy megkaparintsák figyelmünk lehető legnagyobb szeletét.

Így már mindent értek, jöhet a következő lépés.

Az irányítás visszavétele

Ez után nem volt nehéz meghozni a döntést: Változtatok.

Eltelt pár év és a döntésnek, valamint az odafigyelésnek köszönhetően ma már tudatosan figyelem, hogy éppen mivel foglalkozom és többnyire észreveszem, ha valami felesleges dolog elterelné a figyelmemet arról, amit reggel megterveztem.

Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a fenti döntés meghozta a várt változást: a nap végén eredményesnek érzem magam.

Pont úgy, ahogy most is, mert sikerült befejeznem ezt a bejegyzést.

Legközelebb, ha esetleg rutinból előrántod a telefonod, felugrasz a Facebook-ra, belépsz a Gmail-be megnézni, hogy mi újság; jusson eszedbe a következő kérdés:

Hozzátesz-e ez bármit ahhoz, hogy ma eredményesnek érezzem a napomat, előrébb visz ez bármiben?

Erősen javaslom még, hogy halkítsd le a telefonod és kapcsolj ki minden olyan értesítést, amire biztosan nincs szükséged.

Egy kis csemege a végére

Ebben a videóban Tristan Harris tervező elgondolkoztató új technikai ötleteket ajánl tartalmas kapcsolódásokhoz. Felteszi a kérdést: Milyen az a technológia, amit mélyebb emberi értékekre terveznek?

Nir Eyal: Hooked

Az ígért összefoglaló videó Nir Eyal Hooked című könyvéről:

Ezt a videót pedig érdemes megnézni.

Singletasking: Egyszerre csak egy dologgal foglalkozz!

Szerző:
Személyes hatékonyság, időgazdálkodás, produktivitás, singletasking, multitasking, összpontosítás, koncentráció, fókusz, figyelem

Hogyan tudsz meglepően produktív lenni egy csapásra? Nos, a világmegváltó trükköt még nem fedezték fel, de az biztos, hogy ha ügyelsz arra, hogy egyszerre csak egy feladattal foglalkozz (singletasking), akkor egész jó eredményeket érhetsz el.

Ennek persze látszólag semmi értelme sincs: Most akkor nem arról szól a produktivitás, hogy minél többet, minél gyorsabban?

Erről megoszlanak a vélemények.

Az egy dolog, hogy divat lett párhuzamosan több feladaton dolgozni (multitasking), az viszont egy másik dolog, hogy ez mindösszesen annyit jelent, hogy jóval kevesebb feladatot fejezel be. Gond az is, hogy ez az egész állapot jóval élvezetesebb.

Miért?

A multitasking stimulálja az agyadat és hozzájárul a dopamin felszabadulásához, amiről köztudott, hogy a jutalmazás szakterülete. Egyre több tanulmány igazolja azonban, hogy bár a multitasking élvezetesnek tűnhet és a produktivitás érzését is megadja, valójában rontja produktivitásodat.

Figyelem

Sajnálatos módon  az odafigyelésre való képességünk korlátos, ráadásul figyelmünk folyamatos információs áramnak van kitéve: hangok, szavak, gondolatok teendők és még ki tudja milyen egyéb dolgok szívják le energiánkat. Érdekesség , hogy egy tanulmány szerint  másodpercenként 11 milliárd bit információt fogad agyunk, amelyből körülbelül 40 bitet képes feldolgozni.

A fentiek fényében mindenképp érdemes megfontolni, hogy hogyan osztod be figyelmedet.

Különösen azért, mert ez az amivel a mindennapi feladatokkal bírkózol meg.

Személyes hatékonyság, időgazdálkodás, produktivitás, singletasking, multitasking, összpontosítás, koncentráció, fókusz, figyelem

Rengeteg tanulmány mutat rá arra is, hogy amit mi multitasking-nak hiszünk, igazából nem is az.

Szóval rossz hírem nem: nem tudsz multitasking-olni, az agyad képtelen rá. Ami valójában történik az az, hogy az elméd iszonyatos kapcsolgat oda-vissza a feladatok közt.

Sokunkra jellemző lehet, hogy ahelyett, hogy inkább elmélyednénk egy adott feladatban, vagyis minden figyelmünket és energiánkat egy dologra összpontosítanánk, inkább feldaraboljuk, szétaprózzuk azt.

Ennek mindig csak középszerű eredménye lehet.

Ahogy feljebb is jeleztem, multitasking közben remekül érzi magát az ember és pont ez az ok, amiért csináljuk.

De hogyan tesz munkát kevéssé produktívabbá a multitasking?

  • A feladatok jóval tovább tartanak,
  • rosszabbul szűröd meg az információkat,
  • jóval nehezebben tárolod el és rendszerezed az információkat
  • a memóriára is rossz hatással van: autopilóta üzemmódra váltasz és már is alig bírsz vissza emlékezni némelyik feladatodra.

Singletasking

Singletasking a multitasking tökéletes ellentéte és minden területen eredményesebb, hatékonyabb is.

Ha elkezdesz odafigyelni arra, hogy egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, akkor kezdetben megeshet, hogy agyad tiltakozni fog a singletasking ellen, mivel nem okoz annyi örömöt. De érdemes emlékezned arra is, hogy így jobban el tudsz mélyedni az adott feladatban, ezáltal minőségibb eredményt tudsz elérni. Ha a singletasking-ra váltasz, akkor biztosan nem aprózod el a produktivitás három összetevőjét: a figyelmedet, az energiád és az időd.

A singletasking az, ami lehetővé teszi, hogy átadd magad annak, amivel foglalkozol; kreatívabban dolgozhass.

A korábbi évekkel szemben, amikor is sokkal nagyobb eséllyel lehetett dolgozni egy dolgon, ma már kihívás időt és energiát fordítani arra, hogy kevésbé zavarjanak meg a dolgok. Mindenesetre megéri.

A singletasking nem mellesleg arra is nagyon alkalmas, hogy figyelmi képességeden, “izomzatodon” fejlessz. Ez azt jelenti röviden, hogy egyre inkább ura leszel annak, hogy mire irányítod a figyelmedet. Egy tanulmány kimutatta ugyanis, hogy ébren töltött időnk 47%-ban nem az előttünk lévő dologra fordítjuk figyelmünket. Milyen hatása van ennek a produktivitásra?

Egész érdekes: Ha megtanulsz a korábbi 10 perc helyett, 15 percig odafigyelni valamire, az 50%-os fejlődés.

[embedyt] [sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]

Hogyan csináld?

  • Tervezd tudatosan a napodat, keress időt az egyedül létre és keress hozzá egy olyan helyet, ahol biztosan nem zavarnak. Kapcsolj ki mindent magad körül: telefont, emailt és minden egyebet, ami elterelheti a figyelmedet.
  • Szerezz egy időzítőt, állítsd be 10 vagy 15 perce (vagy ameddig oda tudsz figyelni egyhuzamban) és ez idő alatt dolgozz csak egy valamin. Először az elméd ellen fog állni, mert hozzá vagy szokva ahhoz, hogy figyelmed össze-vissza vándorol és megszakítások zavarnak meg, de a gyakorlás meg fogja hozni a gyümölcsét.
  • Ha lejárt az idő, amit beállítottál, akkor pedig eljött az öröm ideje: Gondold át, mennyi mindent lehet ilyen rövid idő alatt elérni!

Tehát még egyszer: A produktivitás nem arról szól, hogy mennyi mindent tudsz egyszerre csinálni vagy épp, hogy mennyire vagy elfoglalt; hanem arról, hogy milyen eredményeket tudsz felmutatni a nap végén.

Úgy tudsz kevesebb energiával több eredményt elérni, ha egyszerre csak egy dologgal foglalkozol és kizárólag arra fókuszálsz az adott idő alatt!

Eredmény?

Kevesebb stressz, több eredmény és minőségibb munka.

 

Multitasking: az információs túlterhelés hátulütője

Szerző:
Információs túlterhelés Multitasking

Az elmúlt másfél hétben nem hagyott nyugodni az információs túlterhelés kapcsán írt bejegyzésem, így hát tovább rendezgettem jegyzeteim, hogy egy kicsit részletesebben tudjam ismertetni, hogy hányféle jelenség kíséri valójában az információs túlterhelést.

Azért is tartom fontosnak az előzőeket kiegészíteni, mert a konkrét tünetek folyamatosan jelen vannak (nálam biztosan) és ezek tudatosításával talán könnyebben csökkenthető az információs túlterhelés okozta a hibák száma és a stressz.

Úgy gondolom a felsorolást érdemes rögtön a leghétköznapibb dologgal a multitasking fedőnevű aljassággal kezdeni, így rögtön bele is lehet csapni a lecsóba, ha már eldöntötted, hogy ellenállsz a napi információs rohamnak.

Olvass tovább

Információs túlterhelés: Az agy kapacitásának határán

Szerző:
Információs túlterhelés

Az információs túlterhelés egy olyan probléma, amellyel a modern világban szinte mindenki szembesül. Ahogy az információ mennyisége és elérhetősége folyamatosan növekszik, egyre nehezebb megkülönböztetni a releváns és hasznos adatokat a felesleges zajtól. Ez a helyzet komoly kihívást jelent, mivel az emberi agy nem képes lépést tartani a számítógépek és az informatika gyors fejlődésével, így az emberek a digitális korszakban könnyen túlterheltté válhatnak.

TL;DR: Az információs túlterhelés veszélyei és kihívásai

  • Az információs túlterhelés a modern világ egyik legnagyobb kihívása.
  • Az emberi agy nem képes feldolgozni a növekvő mennyiségű információt.
  • Az információk közötti szűrés és a fókusz megtartása kulcsfontosságú.
  • Az információs túlterhelés nem érzékelési túlterhelés, de komoly hatással van a mentális egészségre.

Információs túlterhelés: Modern kihívás a digitális világban

Ma már szinte mindenki kapcsolatban van az internettel és a digitális eszközökkel. Legyen szó emailről, telefonról, közösségi médiáról vagy blogokról, naponta több irányból zúdul ránk az információ. Az emailek, az okostelefonok és a közösségi média elterjedése következtében egyre több információval kell szembenéznünk, amelyet feldolgozni, szűrni és használni kell. Az információs túlterhelés az az állapot, amikor már képtelenek vagyunk lépést tartani ezzel a folyamatos áradattal. Az információ hatékony feldolgozását és felhasználását tovább nehezíti az a tény, hogy nem minden elérhető információ releváns vagy hasznos.

A kognitív túlterhelés hatása

Az információs túlterhelést gyakran nevezik kognitív túlterhelésnek is, mivel az információ formája és mennyisége nagyban befolyásolja, hogy az agyunk mennyit képes feldolgozni. Az adatszmog (data smog) és az információs fáradtság (information fatigue) is hasonló fogalmak, amelyek mind arra utalnak, hogy az agyunk túlterheltsége egyre komolyabb probléma. Az interneten böngészve, a közösségi médiát használva vagy a híreket olvasva gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyszerűen már nem tudjuk követni a rengeteg információt. Az agyunknak nehéz feladata van, amikor megpróbálja megkülönböztetni a fontos és a felesleges adatokat.

Az információs túlterhelés történelmi előzményei

Az információs túlterhelés jelensége nem új keletű, bár az elmúlt évtizedekben vált igazán meghatározóvá. Már a viktoriánus korban is érzékelték a túl sok információ problémáját. A távíró feltalálása például lehetővé tette, hogy az üzletemberek azonnal reagáljanak az új hírekre, ami állandó nyomás alá helyezte őket. Ez a folyamatos megszakításokkal járó helyzet egy korai formája volt annak a problémának, amellyel ma szembesülünk.

Az információs túlterhelés különbsége az érzékelési túlterheléstől

Fontos megérteni, hogy az információs túlterhelés nem ugyanaz, mint az érzékelési túlterhelés. Az érzékelési túlterhelés az a jelenség, amikor az elménket túl sok vizuális, auditív vagy más típusú inger éri egyszerre. Az agyunk képes több millió jelet kezelni a környezetünkből másodpercenként, és ezt a képességét az evolúció során fejlesztette ki. Az emberi agy évezredek alatt alakult ki úgy, hogy megbirkózzon a fizikai környezet ingereivel, de az információs túlterhelés problémája egészen új keletű. Az agyunk jelenleg is próbál alkalmazkodni az információáradathoz, de ez a folyamat még nem teljes.

Az információs túlterhelés kezelése: Megoldási lehetőségek

Az információs túlterhelés kezelése nem egyszerű, de néhány stratégia segíthet abban, hogy hatékonyabban tudjunk megbirkózni vele:

  • Prioritások meghatározása: Fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a fontos és kevésbé fontos információkat. Az időnk véges, így érdemes a legfontosabb feladatokra és adatokra összpontosítani.
  • Szűrés és fókuszálás: A szűrés képessége kulcsfontosságú az információs túlterhelés elkerülésében. A közösségi médiában és az interneten töltött idő korlátozása, valamint a célzott információkeresés segíthet abban, hogy kevesebb felesleges adattal találkozzunk.
  • Digitális detox: Az időszakos digitális detox segíthet abban, hogy az agyunk pihenjen és feltöltődjön. A digitális eszközök nélküli idő eltöltése csökkentheti a stresszt és javíthatja a mentális egészséget.

Következtetés

Az információs túlterhelés a digitális korszak egyik legnagyobb kihívása, amellyel mindenkinek szembe kell néznie. Az emberi agy korlátozott kapacitással rendelkezik, és nem tud lépést tartani a növekvő információmennyiséggel. Fontos, hogy felismerjük ezt a problémát, és megtanuljuk hatékonyan kezelni az információkat. A prioritások meghatározása, a fókuszálás és a digitális detox mind olyan eszközök, amelyek segíthetnek abban, hogy megbirkózzunk az információs túlterheléssel, és megőrizzük mentális egészségünket.

Személyes produktivitás: Hogyan legyünk hatékonyak kevesebb erőfeszítéssel

Szerző:
Produktivitás, személyes produktivitás, személyes hatékonyság, időgazdálkodás

A hatékony időgazdálkodás titka nem az, hogy rengeteg feladatot végzünk el, hanem az, hogy a lényeges dolgokat végezzük el jól, kevesebb energiával. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nem csak az időbeosztásunkat kell optimalizálnunk, hanem a figyelmünket, az energiánkat és a szokásainkat is megfelelően kell kezelni. Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogyan lehet mindezt elérni, és hogyan tehetjük hatékonyabbá életünk minden területét.

A produktivitás alapja: Jót jól csinálni

A produktivitás lényege, hogy a jót jól végezzük el. Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységeket végzünk, amelyek összhangban vannak az értékrendünkkel és céljainkkal, mindezt a lehető legkevesebb energia felhasználásával. A produktivitás nem arról szól, hogy minél többet dolgozunk, hanem arról, hogy hatékonyan végezzük el a számunkra fontos feladatokat.

A mindennapi életben számos példát találhatunk erre. Egy diák, aki előre megtervezi a tanulási idejét és módszereit, sokkal többet tanulhat meg rövidebb idő alatt, mint az, aki rendszertelenül próbálkozik. Az előbbi diák hatékonyan használja fel az idejét, és a legjobbat hozza ki belőle, míg az utóbbi esetleg ugyanannyi idő alatt kevesebb eredményt ér el.

A tökéletes fókusz: Kitisztult elme

A fókusz alapja a kitisztult elme. Ez a koncepció központi eleme a GTD (Getting Things Done) módszernek is, amely hangsúlyozza, hogy a hatékony munkavégzéshez fontos, hogy megszabaduljunk a felesleges zavaró tényezőktől. Ha elménk mentes a felesleges gondolatoktól, képesek vagyunk teljes figyelmünket egy adott feladatra összpontosítani, ezáltal gyorsabban és hatékonyabban dolgozunk.

Egy olyan munkavállaló, aki képes kizárni a zavaró tényezőket – például a folyamatosan érkező e-maileket vagy telefonhívásokat – sokkal hatékonyabban és gyorsabban végezheti el a feladatait. A tiszta elme segít abban, hogy csak a lényeges dolgokra koncentráljunk, így elkerülhető a szellemi energiánk pazarlása.

Az energiagazdálkodás fontossága

A produktivitás nem csak a fókuszról szól, hanem az energiánk kezeléséről is. Fizikai, mentális, érzelmi és spirituális energiáink megfelelő kezelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy hosszú távon is eredményesek legyünk. Ha ezeket az energiákat nem töltjük fel rendszeresen, kimerülünk, ami rontja a teljesítményünket és csökkenti a hatékonyságunkat.

Ha valaki rendszeresen sportol, egészségesen táplálkozik, és elegendő időt szán a pihenésre, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudja fenntartani magas szintű teljesítményét hosszú távon is. Az energiagazdálkodás tehát kulcsfontosságú része a produktivitásnak, és nem hagyható figyelmen kívül.

Folyamatos fejlődés: A tanulás és alkalmazkodás fontossága

A személyes és szakmai fejlődés elengedhetetlen a hosszú távú hatékonysághoz. A produktivitás nem áll meg ott, hogy jól végzünk egy feladatot; folyamatosan keresnünk kell azokat a módszereket és technikákat, amelyekkel még jobbak lehetünk. A fejlődés igénye része annak a folyamatnak, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mindig a legjobb eredményt érjük el, kevesebb erőfeszítéssel.

Ha például egy szakember új technológiákat tanul meg, amelyek automatizálják a munkáját, több ideje marad a kreatív és stratégiai feladatokra, ami növeli a teljesítményét. A fejlődés tehát nem csak szükségszerű, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan növeljük produktivitásunkat.

Hatékony szokások kialakítása és fenntartása

A produktivitás nagyban függ a szokásainktól. Nem elegendő, hogy tudjuk, mit kell tennünk; fontos, hogy ezt következetesen, rendszeresen meg is tegyük. A hatékony szokások kialakítása segít abban, hogy a mindennapokban is eredményesek legyünk, és elkerüljük a halogatást vagy a felesleges időpazarlást.

Ha valaki rendszeresen megtervezi a napját, priorizálja a feladatait, és naponta áttekinti, mit ért el, akkor elkerülheti a káoszt és a zavarodottságot. Ezek a szokások segítenek abban, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsunk, és elérjük céljainkat anélkül, hogy feleslegesen pazarolnánk energiánkat.

Összegzés

A produktivitás nem csak arról szól, hogy minél többet dolgozzunk, hanem arról, hogy a legfontosabb dolgokat végezzük el a lehető leghatékonyabban. Ehhez szükséges a kitisztult elme, a megfelelő fókusz, az energiánk helyes kezelése, a folyamatos fejlődés és a hatékony szokások kialakítása. Ha sikerül ezeket a tényezőket összehangolnunk, akkor nem csak a munkánkban, hanem az élet más területein is eredményesebbek lehetünk.

Ne feledjük, hogy a produktivitás alapja az önismeret és az önfejlesztés. Az, hogy hogyan használjuk fel időnket és energiánkat, nagyban meghatározza a sikerességünket. A tudatosság és a folyamatos fejlődés révén jelentős előnyökre tehetünk szert minden téren.