Az információs túlterhelés hatással van a döntéshozatalra és a mentális egészségre. Tanuljuk meg kezelni e kihívást gyakorlati stratégiákkal.
Email stressz. Ismerős? Tudtad, hogy akár Te is felelős lehetsz érte?
Este 9 óra van, hirtelen eszedbe jut valami az aktuális projektedről és már írod is az emailt a beosztottadnak vagy kollégádnak, megírod, kész, klikk és már landol is a postafiókjában.
Talán észrevehető, hogy elég sokat töprengek mostanság az információs túlterhelés, az információ áramlás és a személyes hatékonyság, eredményesség, produktivitás kapcsolatán, nem hagy nyugodni.
Mint gyakorló GTD-s teljesen egyetértek azzal, hogy ma az információs túlterhelés és a személyes hatékonyság kéz a kézben járnak. A baj csak az, hogy két különböző irányba akarnak elindulni.
Mielőtt részletesebben belemennénk a témába érdemesnek tartom megvizsgálni, hogy mi is az információ és milyen kapcsolatban állhat a produktivitással, a személyes hatékonysággal és azok kérdéseivel.
A mindennapi életben egyre inkább körülvesznek minket olyan eszközök és alkalmazások, amelyek versengenek a figyelmünkért. Minden technológiai vívmány célja, hogy megkönnyítse az életünket, de vajon valóban segítenek minket abban, hogy produktívabbak legyünk, vagy épp ellenkezőleg, elvonják a figyelmünket a fontos feladatokról?
Sokan például azt tapasztalják, hogy munkába menet előkapják a telefonjukat vagy tabletjüket, hogy elüssék az időt. Lehet, hogy épp egy könyvet olvasnak, vagy böngésznek valami hasznosat, ám gyakran előfordul, hogy valamilyen értesítés megzavarja őket, és végül a napjuk értékes percei vésznek el a közösségi média vagy a böngészés miatt.
Miért terelik el a figyelmünket ezek az eszközök?
Felmerül a kérdés: tényleg a technológia irányítja a figyelmünket, vagy mi irányítjuk a technológiát? Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki rutinból előveszi a telefonját, és teljesen céltalanul böngészni kezd. Ezt mindannyian megtapasztaltuk már. Végignézzük az egész napot, és úgy érezzük, nem haladtunk semmivel, mert az időnk egy jelentős része elpocsékolódott.
Gondoljunk csak bele: felugrik egy értesítés a telefonunkon, és azonnal kattintunk rá, hogy megnézzük, mi történt. Elolvasunk egy üzenetet, majd egy pillanattal később már a Facebook hírfolyamát pörgetjük, és percek alatt több cikket is átnézünk. Amikor pedig észbe kapunk, már el is telt egy félóra. Az eszközeink valójában irányítják a figyelmünket.
Technológia: segítő eszköz vagy figyelemelterelő tényező?
Az okostelefonok, tabletek, alkalmazások, weboldalak mind úgy vannak tervezve, hogy folyamatosan fenntartsák a figyelmünket. A pszichológiai trükköket használó alkalmazások szándékosan hozzák létre azt az érzetet, hogy folyamatosan kapcsolódnunk kell hozzájuk. Nir Eyal, a “Hooked” című könyv szerzője, ebben a témában egy TED előadásban is felvetette, hogy ezek az eszközök azért vannak megtervezve, hogy rabjaikká tegyenek minket. Gondoljunk csak az értesítésekre, amelyek rendszeresen megszakítanak minket, és addig nem hagynak nyugodni, amíg nem nézünk rájuk.
A figyelem irányításának felismerése
Az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy mennyire befolyásolja őket a technológia. A nap minden percében elérhetőek vagyunk, és az értesítések folyamatosan megszakítanak minket. A Google korábbi alkalmazottja, Tristan Harris, design ethicist és product philosopher, egy TED előadásban mutatta be azokat a trükköket, amiket a tech cégek alkalmaznak, hogy elkapják a figyelmünket.
A kérdés tehát az, hogy vajon mi irányítjuk az életünket, vagy inkább az eszközeink veszik át az irányítást?
A figyelem visszavétele: tudatos döntések meghozatala
Az első lépés a figyelem visszaszerzése felé az, hogy felismerjük, milyen módon befolyásolják ezek az eszközök a mindennapi életünket. El kell döntenünk, hogy valóban szükségünk van-e arra, hogy minden értesítésre azonnal reagáljunk, vagy inkább mi határozzuk meg, hogy mikor és hogyan használjuk a technológiát.
Például érdemes lehet kikapcsolni a nem fontos értesítéseket, és csak azokra figyelni, amelyek valóban szükségesek. Rendszeresen tegyük fel magunknak a kérdést: “Ez a tevékenység hozzátesz-e valamit a napom sikerességéhez?” Ha a válasz nem, akkor talán érdemes másra koncentrálni.
Hogyan védekezzünk az információs túlterhelés ellen?
Az információs túlterhelés az egyik legnagyobb kihívás a modern életben. Mivel az információáradat folyamatosan jelen van, fontos, hogy tudatosan szűrjük, mi az, ami valóban fontos és mi az, ami csak időpazarlás. Íme néhány tipp, hogyan kezelhetjük ezt hatékonyan:
Az irányítás visszavétele: tudatos szokások kialakítása
Az eszközeink tudatos használata nemcsak a figyelmünket segít visszaszerezni, hanem növeli a produktivitásunkat is. Az olyan szokások kialakítása, mint az értesítések szabályozása, a telefon zajmentesítése vagy a prioritások felállítása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresebbek legyünk a mindennapokban.
Például, ha azt tapasztaljuk, hogy a telefonunk értesítései folyamatosan megszakítanak minket, érdemes lehet beállítani egy szabályt: csak bizonyos időpontokban ellenőrizzük az üzeneteket. Így kevesebb megszakítással, hatékonyabban tudunk dolgozni, és több időt fordíthatunk a valóban fontos feladatokra.
Következtetés: tegyünk tudatos lépéseket a figyelmünk megőrzése érdekében
A technológia fontos szerepet játszik az életünkben, de fontos, hogy mi irányítsuk az eszközeinket, ne pedig ők minket. A figyelem visszaszerzése és a tudatos technológiahasználat segít abban, hogy jobban kihasználjuk az időnket, produktívabbak legyünk, és a nap végén elégedetten zárjuk le a teendőinket. Ne feledjük: minden apró lépés számít, és minden egyes döntés, amit tudatosan hozunk meg, közelebb visz minket a céljaink eléréséhez.
A produktivitás kapcsán sokszor jut eszembe analógiaként a Super Mario nevű játék.
A játékos halad előre, menetközben pontokat gyűjthet, pontokat veszíthet vagy pedig különböző akadályokat ugor át.
A cél pedig egyszerű: minél több pontot összegyűjteni a játék végére.
Valahogy így vagyunk mi is a hétköznapokkal: rohanunk, elintézünk dolgokat, sokszor látszólag teljesen feleslegesnek tűnő vagy feleslegesen bonyolult feladatokat végzünk el és néha becsúszik egy-egy értékesnek mondható feladat is.
A produktivitás megértésében számomra sokat segített a lean szemlélet, mely keretet ad ahhoz, hogy kritikusan vizsgálhassam azt, hogy mire is fordítom az energiámat, az időmet.
Anélkül, hogy nagy megfejtésbe mennék bele a lean szemlélet szerint egy üzleti folyamat tevékenységeit három csoportba lehet osztani a vevő szempontjából:
Na most, ha ezekhez a kategóriákhoz értéket kéne rendelnem akkor a következőket mondanám:
Az előzőekből már sejtheted, hogy a produktivitás nem csak az üzleti életben vagy a munka világában értelmezhető, hanem személyes szinten is.
Visszatérve egy kicsit Super Mario párhuzamra: a személyes produktivitás célja, hogy minél több érték teremtő tevékenységet végezz és minél kevesebb olyat, ami nem hordoz számodra értéket.
Ha úgy vesszük, ebből jön ki a napi pontszám.
Ha ábrán szeretném szemléltetni a fenti gondolatokat, akkor a következő piramisként tudnám ábrázolni, ahol a cél, hogy +1-es tartományban tartózkodjunk minél többet.
Mai elmélkedésem elsődleges célja, hogy formáljam egy kicsit a produktivitáshoz kapcsolódó látásmódod, viszonyodat. Mindezt teszem azért, hogy jobban be tudd osztani az energiád és az időd.
A következőkben a produktivitás személyes mivoltáról fogok elmélkedni, teljesen szubjektíven.
Vajon a produktivitás kizárólag időgazdálkodás és hatékonyságnövelés; ahogy sokan mondják?
A válaszom sejthető: nem.
A produktivitás nem csak az időgazdálkodásról és céljaid tisztázásáról, kitűzéséről és a legújabb alkalmazások, kütyük hatékonyságnövelés címszó alatti ész nélküli használatáról szól.
A produktivitás esetében nem az elvégzett feladatok száma a fontos, hanem inkább a feladatok életünk minőségére gyakorolt hatása a lényeges: mennyit értéket tesznek hozzá életünkhöz. Hány pontot gyűjt Mario.
Azért akarunk produktívak lenni, hogy legyen időnk a fontos dolgokra: legyen szó szeretteinkkel eltöltött időről vagy épp kedvenc személyes projektjeinkről.
A produktivitás, mint fogalom számomra rengeteg területet fed le:
együtt állnak össze egy egésszé, egy rendszerré annak érdekében, hogy értékes életet élhessek.
Kicsit távolabbról vizsgálva a produktivitást, mondhatnám azt is, hogy ide tartozik minden olyan szemlélet, módszer, szokás, praktika, eszköz és alkalmazás; amely hozzá segít, ahhoz, hogy valami értékes dolgot egyszerűbben, gyorsabban, jobban, könnyebben csinálj.
Ettől lesz ugyanis működőképes a történet: hiába van egy Ferrarid, ha csak földúton tudod használni.
Ahhoz azonban, hogy mélyebben bele tudd magad ásni a produktivitásba mindenképp érdemes egy kicsit közelebbről megvizsgálni, hogy milyen meghatározásai vannak.
A produktivitás üzleti definíciójához gazdasági oldalról érdemes közelíteni, ami egy egészen gyakorlatias, számokon alapuló megfogalmazáshoz vezet.
A produktivitás, avagy termelékenység gazdasági értelemben nem más, mint egy adott kimeneti értékre eső bemeneti érték hányadosa.
Például:
Azaz emberünknél produktívabb vagy, hiszen kevesebb almából termeltél ugyanannyi almalét.
Tehát így jön ki a varázsképlet:
produktivitás = kimenet / bemenet.
Ez az üzleti definíció.
Ebből az is következik, hogy a produktivitás üzleti értelemben történő fejlesztésének két módja van:
De elég az üzletből, nem ezért vagy itt.
A produktivitás személyes.
Mindenkinél más, mindenkinek mást jelent.
Ez így is van rendjén, hiszen mindannyian különbözünk.
Legyen szó módszertanról vagy egy alkalmazásról, az eszközök, amelyek produktivitáshoz kapcsolódó célok eléréséhez szükségesek, mindenkinél mások.
Ha a fentiekre egy eszköztárként tekintesz, akkor az optimum elérése érdekében neked kell kiválogatnod számodra mi az, ami működik és mi az, ami nem.
Mindennek egy célt kell szolgálnia: értékesebb életet élhess.
Ha ebben egy módszer vagy egy alkalmazás tud úgy támogatni, hogy az alkalmazása nem emészt fel több energiát, mint amennyit nyersz vele, akkor meg is vagy. Ha nem támogat akkor kuka.
Kezdésnek álljon itt egy definíció, amely Steve Pavlinától származik:
Produktivitás = (Hozzáadott) érték / idő.
Egyszerű, mint a bot:
Az idő gondolom tiszta, de mi is az a (hozzáadott) érték?
A (hozzáadott) érték egy olyan kvalitás, tulajdonság, mérték melyet saját magadnak kell meghatározni:
A fenti kérdésekre adott válasz, mindenkinél más és más és pont ettől lesz személyes a produktivitás:
A produktivitás attól lesz személyes, hogy olyan dolgokkal foglalkozol, amik számodra fontosak, hasznosak, az az számodra jelentenek értéket.
Térjünk vissza a hozzáadott értékhez és a jobb megértés végett másszunk bele kicsit jobban.
Pavlina a hozzáadott értéket a következők szerint fogalmazza meg:
(Hozzáadott) érték = Hatás mértéke x maradandóság x lényegesség x mennyiség / idő.
No nézzük.
Azaz egy tevékenység értéke annál nagyobb minél nagyobb hatást ér el, minél maradandóbbat alkot egy lényeges dologban, nagy mennyiségben a legrövidebb idő alatt.
Sejted már?
És akkor íme egy rövid, de érthető definíció:
Produktivitás = Értékes kimenet / Felhasznált idő és energia
Annál produktívabb vagy minél kevesebb időre és energiára van szükséged az adott eredmény eléréséhez.
Bár a produktivitás üzleti definíciója jó kiindulási pontnak tűnhet, mégsem elég a személyes szinten történő értelmezéshez.
A feladatok száma helyett elsőként mindig az elvégzendő dolgok hozzáadott értékére kell koncentrálnod.
Egyik kedvenc példám a mosogatógép.
Nem szeretek mosogatni.
Sok időt vesz el, csinálhatnék értelmesebb dolgot is helyette, így nem volt nehéz a döntés anno: mosogatógépet kell venni. Ma meg két kicsi baba mellett egyenesen áldás.
Gondolj csak bele, ha mindennap nettó 10 percet mosogatsz az heti szinten kb. 1 óra. Ez évente 52 óra. Kicsit több mint két nap évente, amit más értékesebb dologra fordíthatsz.
Ahogy a mosogatógép, úgy az egyes tevékenységek felszámolása, egyszerűsítése, automatizálása, kiszervezése, könnyebbé teszi életed, de csak akkor, ha már tisztában vagy prioritásaiddal.
Elsőként tehát az értéket kell meghatároznod, először abba kell energiát tenni, utána jöhetnek az eszközök.
Először válassz célt, utána eszközt.
Tehát először gondolj az értékre és csak utána a hatékonyságra.
Szerintem, akkor értékes egy tevékenység, ha az valaki másnak segít (ez lehetek akár én is), hozzátesz az életéhez valamit vagy épp örömmel tölti el, és emiatt cserébe hajlandó időt és energiát beletenni.
Valahogy így vagyok én a Dolgozz okosannal: amikor van időm és energiám, dolgozom rajta valamennyit és teszem mindezt annak reményében, hogy valaki talál benne egy olyan gondolatot, amit magával tud vinni.
Persze az idő múlásával a produktivitásról alkotott fogalmad is változhat, épp ezért érdemes mindig az értékhez visszatérni és ha szükséges akkor változtatni: mi az érték számomra?
Számomra tíz éve teljesen más dolgok voltak fontosak, mint most ikres apukaként.
Ha megtanulsz a lényegre, az értékre koncentrálni; energiádat és idődet okosan használod fel, valamint eszközeid jól választod meg és jól is használod azokat, akkor jóval teljesebb életet élhetsz.
Mert a produktív élet tartalmas és értékes.
Teljesebb életet élhetsz, mivel tudatosan odafigyelsz arra, hogy a valóban fontos dolgokkal foglalkozz.
A produktivitás egyben kiváló eszköz arra, hogy abba az irányba tereld az életed amerre úgy érzed, hogy teljes lesz.
Itt és most pedig azt az életet éld, amit szeretnél.
Saját példámból kiindulva úgy gondolom, hogy ha belevágsz személyes produktivitásod fejlesztésébe, akkor egy olyan kalandban veszel részt, amelyben minden nap végén egy kicsit közelebb kerülsz ahhoz, amit valójában szeretnél; amit teszel, mindig nagyobb örömmel teszed és minden nappal egyre elégedettebb leszel.
Utólag visszagondolva úgy látom, hogy ez a fejlődési folyamat két jól megfogható fázisra bontható, bár a pontos határt nem feltétlenül lehet meghúzni.
Az első fázis esetében először csak azt veszed észre, hogy szépen, apránként egyre több dolog fog úgy megtörténni, ahogy Te azt szeretnéd. Idővel elérsz addig a pontig, hogy úgy érzed: kézben tartod a dolgaid és minden úgy alakul, ahogy azt szeretnéd.
Ekkor következik a második fázis: úgy irányítod az életed, ahogy szeretnéd, miközben magadat is tudatosan fejleszted.
Így éred el a célt: többet, kevesebbel.
A változtatáshoz energiát kell beletenni.
A változás persze nem megy egyik napról a másikra, idő kell hozzá:
A következőkben összeszedtem pár fontos teendőt és alapelvet, amin elindulhatsz a saját utadon.
Akár közhelyesen is hangozhat, de nekem azt, hogy van időm és energiám a számomra fontos emberekkel minőségi időt tölteni, a számomra fontos dolgokkal foglalkozni:
E poszt ráncfelvarrásakor ikerfiaim éppen elmúltak fél évesek. Így most két dologra törekszem, hogy velük legyek és hogy a feleségem válláról minél több terhet vegyek le.
A srácok rengeteg feladatot adnak nekünk, de igyekszünk időt tölteni a családdal és a barátokkal is.
A futás jelenleg akkor jön össze, ha szombat éjjel tudok egy épkézlábat aludni és van idő elmenni is. A Dolgozz okosanra sem jut, annyi idő, mint korábban, azonban sikerült úgy fejleszteni munkafolyamatot, hogy kevesebb idő alatt elkészüljön egy téma.
Projektmenedzserként a produktivitás számomra a következőket jelenteni azt jelenti, hogy törődni a projektekkel: tényleges fejlődést, eredményt elérni az ügyfélnél; olyan ”Mülleresen”.
Nagyapám mondta egyszer:
Ezt egy életre eltettem magamnak és igyekszem is tartani hozzá magamat.
Te is fogalmazd meg, hogy számodra mit jelent a produktivitás és az érték!
Ha kell írd le magadnak valahova, mik azok a dolgok, amik a legfontosabbak számodra! A következő kérdések segíthetnek megfogalmazni a választ:
Gondold át, hogy mi lehet az első lépés ahhoz, hogy fejleszd személyes hatékonyságod!
Ha nincs egy tipped sem, akkor azt javaslom, hogy kezdd el gyűjtögetni egy megfelelő alkalmazásba azokat a dolgokat, amelyek foglalkoztatnak.
De íme néhány ötlet, amin elindulhatsz:
Ezek mind-mind olyan dolgok, amikkel pozitívan hathatsz saját produktivitásodra.
A napjainkban használt technológiának köszönhetően végtelen mennyiségű információhoz férhetsz hozzá, korlátlanul.
Ez a gyakorlatilag folyamatosan online lét azonban egy túlterhelt állapothoz vezet, ezt nevezik információs túlterhelésnek: bárhol, bármikor és bármihez hozzáférhetsz.
De ez fordítva is igaz: téged is bárhol, bármikor téged is elérhetnek, lebombázhatnak egy jó adag teljesen felesleges információval vagy épp elterelhetik figyelmedet a számodra fontos és értékes dolgokról.
Az információs túlterhelés világában úgy tudsz produktív lenni, ha a figyelmedet a korábbiaknál jobban meg tudod zabolázni és tudatosan csak a számodra valódi értéket jelentő dolgokkal tudj foglalkozni.
Ehhez meg kell húznod saját határaid és fel kell állítanod saját szűrőid.
A produktivitás ellensége a multitasking az UC Irvine egyetem tanulmánya szerint átlagosan 23 percbe telik, mire egy kizökkenés újra koncentrálni tudunk. Ez rengeteg elpocsékolt energia.
Egy feladatra koncentrálj, ez elősegíti a flow élményt.
A kiemelkedő dolgok, akkor születnek, amikor leszűkíted a fókuszt.
Sok mindent el lehet érni és sok mindent meg is lehet valósítani, azonban a legfontosabb, hogy Te mit akarsz elérni?
Szemléletessége miatt egyik kedvenc példám a befőttesüveg és a kavicsok esete.
A mantra szerint nem mindegy, hogy egy befőttesüvegbe elsőként homokot, kavicsot vagy nagy köveket teszel.
Ha a homokkal vagy kaviccsal kezdesz, nem lesz helye a köveknek.
Azonban, ha a kövekkel kezdesz, majd a kavicsokkal és homokkal folytatod, mindegyik megtalálja a maga helyét az üvegben.
Ha az energiád az apró feladatok elvégzésére összpontosítod, kevesebb energiád marad az értékes fontos feladatokra.
Ez egy nagyon egyszerű és mégis nagyszerű módszer: nem arról szól, hogy több dolgot kell elvégezni, hanem arról, hogy a legfontosabb dolgaidat végezd el előbb.
Ha tudatosan gyakorlod, akkor nagy hatással lesz az életedre.
A nagyszerűsége pedig abban rejlik, hogy bármire ráhúzható: pénzügyekre, egy vállalkozás életére az egészségre és így tovább.
Tudd le a nagy köveket, utána jöhet az apró.
Egy blogon olvastam a következő történetet egy középiskolai tanárról.
Emberünk fazekas órát tartott, ahol az osztály két csoportra osztotta.
Hogy melyik csoport készítette a legjobb edényeket?
Kivétel nélkül mind a 10 legjobb edény abból a csoportból származott, amelyik naponta egy edényt készített.
A produktivitás esetében igaz: az előrehaladás a lényeg, nem a tökéletesség.
Tehát, ha legközelebb valamilyen dokumentumot vagy ennek tervezetét kell elkészítened, minél hamarabb mutass be, egy munkaközi eredményt, hogy mihamarabb visszajelzést kapj így nem töltesz felesleges órákat a tökéletesítéssel.
Az igény a produktivitás növelésére egyáltalán nem új, hiszen amióta az ember létezik mindig keresi a lehetőségét, hogy hogyan tud valamit gyorsabban, egyszerűbben elvégezni: gondolj csak egy sima egyszerű fénymásolóra, mekkora áldás napjaink irodájában: már nem kell kézzel másolgatni a szöveget. Beteszed az eredetit a gépbe és már jön is a másolat.
Egyre többen ismerjük fel tudatosan vagy tudattalanul, hogy valahol fejlesztés szükséges.
Ez jó.
Napjainkban a személyes produktivitás egyre inkább személyes törekvéssé és készséggé kezd válni.
Ez is jó.
Sokaknak komoly nehézséget is okozhat a munka és a magánélet, a különböző szerepek és felelősségek szétválasztása; könnyen megborulhat az egyensúly: és egyszer csak azon kapod magad, hogy nem tudsz azzal foglalkozni, amivel szeretnél, amit értékesnek tartasz.
Kis családomon túl, nekem például két szenvedélyem van a futás és a Dolgozz okosan!
A hétköznapi projektmenedzserkedés közben azonban gyakran előfordul, hogy vagy nem fér már bele a napba, hogy bármelyikkel is foglalkozzam vagy egész egyszerűen nincs már energiám vagy kedvem hozzá.
Pontosan ez az, ami miatt folyamatosan arra törekszem, hogy fejlesszem a produktivitásomat: legyen időm a családommal feltöltődni, valamennyit mozogni és a személyes produktivitásról elmélkedni.
Ehhez bizony folyamatosan fejlesztenem kell az eszköztáramat és magamat is.
Te is tégy így!
Ez a folyamatos fejlődés persze energiabefektetést igényel, ami fárasztó és könnyen a kifogások világába kalauzol minket: mindig egyszerűbb megfogalmazni azt, hogy valami miért nem fog sikerülni, mint azt kitalálni, hogy hogyan fog sikerülni valami.
Azt gondolom, hogy kifogások helyett jóval megtérülőbb dolog megoldásokat keresni és implementálni, hiszen ebben a fejlődés.
Az egész csak hozzáállás kérdése!
Ha jól fogalmazod meg, sikerülni fog!
Egyik kedvenc ábrán a szavak és a siker kapcsolatáról.
Úgy sejtem, sokan azért nem mernek belevágni személyes hatékonyságuk fejlesztésébe, a produktivitás szempontjából helyes szokások kialakításába, mert túl nagy falatnak tűnik.
Nem az!
Bár nem szeretem a bullshit dumákat (tényleg), de ez nagyon megmaradt bennem és különösen ideillik:
Ha minden nap csak 1%-ot fejlődsz, akkor ez 377%-os növekedést jelent évente.
Azaz: ha minden nap egy minimálisat tudsz fejlődni, már az is hatalmas változással tud lenni az életedre.
Szóval hajrá vágj bele produktivitásod fejlesztésébe és foglalkozz a számodra fontos dolgokkal.
Biztos Te is nap, mint nap küszködsz, ügyes-bajos dolgaiddal, de azért igyekszel fejlődni a személyes hatékonyság területén is; talán használsz is különböző alkalmazásokat vagy programokat alkalmanként, amik megkönnyítik az életed.
Nos, ez így rendben is van, de úgy gondolom, hogy a mai világban ez még édeskevés, ahhoz hogy talpon tudj maradni a rád zúduló információ, tennivaló áradattal szemben; és élni tudd azt az életet, amit szeretnél.
Eddigi tapasztalataim szerint az elmetérkép avagy mind map különböző problémák megoldását kifejezettem hatékonyan tudja támogatni és remek eszköznek bizonyul az információs túlterheléssel való megbirkózásban. Neked is csak ajánlani tudom!
Korábban már többször volt szó a blogon az elmetérkép történetéről, , így remélhetőleg ismerős lesz annak a 20 perces TEDx előadásnak is a témája, amelyet Tony Buzan tart a mind map erejéről.
Az információs túlterhelés korában, ahol minden pillanatban érkeznek ránk az értesítések, egyre inkább elveszítjük az irányítást a kommunikációnk felett. A sürgősség hamis érzete eluralkodott rajtunk, miközben a technológia és a rosszul megválasztott kommunikációs csatornák csak tovább fokozzák ezt a problémát.
A sürgősség hamis érzete az egyik leggyakoribb jelenség, amellyel a modern kommunikáció során szembesülünk. A gyors üzenetküldő technológiák és a push (nyomó) rendszerek elterjedése azt eredményezi, hogy az információ folyamatosan, gyakran felesleges időpontokban zúdul ránk. Fontos felismerni, hogy ezek az üzenetek nem mindig sürgősek, és a kapkodás általában rossz döntésekhez és hibás munkavégzéshez vezet.
A push média lényege, hogy az információ küldője kezdeményezi a kommunikációt, míg a pull média esetében a fogadó fél dönt arról, mikor kíván hozzáférni az információhoz. Napjainkban az információ nagy része push módszerrel érkezik, ami azt eredményezi, hogy a felhasználóknak nincs kontrolljuk a beérkező üzenetek időzítése felett. Ennek következtében gyakran érezzük úgy, hogy minden információ azonnali figyelmet igényel, pedig ez ritkán igaz.
Sokan nem is tudják, hogy eszközeiken beállíthatják az értesítések típusát és gyakoriságát, így elkerülhetik az állandó megszakításokat. A sürgősség hamis érzete azonban nemcsak a technológia hibája. A kommunikációs csatornák rossz megválasztása is szerepet játszik ebben. Gyakran keverjük össze az üzenet sürgősségét és tartalmát, és olyan csatornán küldjük el, amely nem megfelelő a tartalom számára. Ez kommunikációs káoszhoz vezethet.
Példa erre az a helyzet, amikor egy kolléga sürgősnek vélt üzenetet küld emailben, majd pár másodperc múlva telefonon érdeklődik, hogy megérkezett-e az üzenet. Ez a fajta push módszer feleslegesen növeli a sürgősség érzését, és zavarja a produktivitást. Tudatosan kellene választanunk kommunikációs csatornát, hogy elkerüljük ezt a helyzetet.
A probléma egy másik aspektusa az, hogy a folyamatos értesítések és megszakítások multitaskingra késztetnek minket, ami már bizonyítottan csökkenti a munka minőségét és a hatékonyságot. Ha a nap végén úgy érezzük, hogy semmire sem haladtunk, az gyakran annak a következménye, hogy túl sok időt pazaroltunk a nem sürgős üzenetek kezelésére.
A megoldás az lehet, hogy tudatosan választjuk meg, milyen csatornát használunk a különböző típusú üzenetekhez. A sürgős üzenetekre a push rendszereket használjuk, míg a nem sürgősek esetében a pull rendszereket. Ezzel csökkenthetjük az energiaveszteséget és a kommunikációs csatornák hibás használatából fakadó zavarokat.
Ha a kommunikációs eszközeinket és csatornáinkat tudatosan választjuk meg, sikeresebbek lehetünk a munkánkban, és elkerülhetjük a sürgősség hamis érzését. Fontos szabály, hogy a sürgős ügyekhez azonnali kapcsolatot igénylő csatornát válasszunk, míg a kevésbé sürgős ügyeket nyugodtan intézhetjük emailen vagy más, kevésbé közvetlen módon.
Végezetül fontos megemlíteni, hogy az üzenet komplexitása és az interakció igénye is meghatározza a megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztását. Komplex témák esetén érdemes szóban vagy személyesen kommunikálni, különösen akkor, ha azonnali reakcióra vagy közös munkára van szükség.
Záró gondolatként, eredményesebb lehet a munkád, ha tudatosan használod a kommunikációs eszközeidet és csatornáidat. Így nemcsak a produktivitásod növelheted, hanem a környezeted is jobban fogja értékelni a kommunikációs stílusodat.
Az információs túlterhelés és a sürgősség hamis érzete elkerülhető, ha megtanuljuk felismerni a helyzeteket, és ennek megfelelően választjuk meg kommunikációs eszközeinket. Ne hagyd, hogy a technológia irányítson, vedd át a kontrollt!
A lean alapelvek alkalmazása csökkenti az információs túlterhelést, növeli a munkahelyi hatékonyságot és elégedettséget.
Az információfüggőség hatással van mindennapjainkra, eltereli figyelmünket és stresszt okoz. Tudatos használat segíthet a problémán.