Személyes produktivitási rendszer: Hogyan építsd fel a saját hatékony időgazdálkodási rendszeredet

A személyes produktivitási rendszer segít hatékonyan kezelni az idődet, csökkenti a stresszt és lehetővé teszi, hogy a legfontosabb feladatokra koncentrálj.

Növeld a produktivitásod a Todoist naptár optimalizálásával

A Todoist naptár segít rendszerezni feladataidat, lehetővé téve az időblokkok és prioritások beállítását. Integrálható más naptárakkal, hogy minden teendőd egy helyen legyen. Fedezd fel, hogyan maximalizálhatod a napi hatékonyságod ezzel az eszközzel!

Singletasking az új szexi!

személyes produktivitás

Elég a rinyából, itt az ideje, hogy most már valami megoldást is mutassak, igaz? Ha már a singletasking az új szexi!

Kezdjük ott, hogy a következőt a fejedbe vésed: általában túlbecsüljük, hogy egy adott időszak alatt mennyi munkát tudunk elvégezni, ezért aztán a multitaskingot hívjuk segítségül hátha sikerül behozni a lemaradást. Persze, ahogy már korábban igyekeztem rávilágítani ez nem megoldás.

Ha röviden akarnék okoskodni, akkor ezt írnám:

Amikor csak tudod, zárj ki minden olyan tényezőt, ami megszakíthat munkádban.

Tudatosan törekedj arra, hogy egy feladattal foglalkozz.

Én is ebben a világban élek így tudom és értem is, hogy ezt szinte lehetetlen elérni. De nézzük miket tehetsz-e nemes cél elérése érdekében.

1. Fogadd el, hogy létezik!

Hogyan birkózz meg azzal a sok információval, feladattal és figyelemelterelő dologgal, ami az életedben jelen van? Hát először is fogadd el létezésüket. Ez a legelső lépés.

Ahhoz hogy viselkedéseden változtatni tudj, tudatosítanod kell magadban, hogy csinálod és el kell fogadnod annak létezését.

Ha abba akarod hagyni a multitaskingot, először el kell fogadnod, hogy csinálod és ez a viselkedés nem hatékony.

Talán pont ez a legnehezebb lépés az összes közül, hiszen mára sokan már függői lettek. Szóval vegyél egy nagy levegőt és fogadd el, hogy ez a szokás létezik.

Amikor észreveszed, hogy ezt csinálod, akkor csak mondd magadban: Már megint multitaskingolok. Ezen változtatni akarok.

2. Fogadd el, hogy nem tudsz mindent elvégezni és mondj nemet, ha kell!

Miért kéne mindent neked csinálni? Fogadd el, hogy nem tudsz mindent elvégezni és mondj nemet. Miért vedd fel más terhét magadra, ha a sajátoddal se bírsz?

Csak a legfontosabb feladatokra figyelj!

3. Azonosítsd és különítsd el az odafigyelést igénylő feladatokat!

Csak tudatosan.  Ha kell toljad neki szájbarágósan: Ez egy olyan feladat, amire oda kell figyelnem!

4. Jelezd a többieknek is!

Ha kell, kérd meg a többieket is, hogy ne zavarjanak egy ideig, de lehet elég, ha kiteszel egy finom jelzőtáblát az asztalodra. Nagyon menő megoldás lehet még egy digitális visszaszámláló használata is. Így a többiek is tudják, hogy mikor jöjjenek vissza.

5. Egy irányú kommunikációt használj!

Ne szívasd feleslegesen kollégáid, beosztottjaid a személyes vagy valós idejű megszakításokkal (telefonhívások, kopogás, “csak egy gyors kérdés…”). Használj helyette úgynevezett aszinkron vagy késleltetett kommunikációs csatornákat, amelyek megengedik, hogy az illető akkor válaszoljon, amikor a legalkalmasabb számára. Baromi jó arc leszel!

Ilyen lehet az email, az sms és azonnali üzenetküldők is (bár azoknak nem vagyok nagy híve). A lényeg, hogy legyen leírva vagy legyen visszahallgatható.

Azáltal, hogy az emberek megválaszthatják a válasz időpontját, sokkal jobban képbe tudnak kerülni az adott témát illetően így vélhetően pontosabb választ is fogsz kapni. Ráadásul megspórolsz nekik egy kontextusváltást, ami már önmagában dicsérendő dolog.

Még az is előfordulhat, hogy ő ezt értékelni fogja és téged is így kezel majd.

6. Támogasson a környezet is!

Törekedj arra, hogy a környezeted is támogassa a singletasking működést! Ne légy olyan, mint Pavlov kutyája, inkább alakítsd úgy környezeted, hogy minimális legyen a zavaró tényezők száma: lépj ki a felesleges programból, emailből, telefont némítsd le és az értesítéseket kapcsold ki, pakolj el az asztalról, hozz egy pohár vizet, menjen el mosdóba. Készülj rá és a nehezén már túl is vagy.

Alakíts ki zavarótényezőktől mentes környezetet!

Telefonon és számítógépen érkező értesítések folyamatosan elterelik a figyelmedet akkor is, hogyha nem nézed meg, hogy pontosan mit is tartalmaznak.

Azért a háttérben ott van a kérdés, vajon mi lehetett az, miről maradok le és ez azért egy minimális  szorongáshoz vezethet, köszönhetően a FOMO-nak nevezett jelenségnek (Fear of Missing Out). Ne csak  lehalkítsd az értesítéseket, hanem fordítsd fejjel lefelé a telefonodat, aminek köszönhetően még csak nem is fogod látni ezeket a felugró értesítéseket. És persze érdemes bezárni az email fiókodat is erre az időre.

Igazodj a környezethez!

Nézd át a napodat/hetedet: Mire számíthatsz? Ne tervezz elmélyülős feladatokat, ha megbeszélések közt kell rohangálnod. Ha tudod, hogy multitasking gyanús környezetbe kerülsz, akkor olyan feladatokat tervezz be, amik nem igényelnek túl sok gondolkodást.

Ne csak feladatokat változtass, hanem környezetet is!

Ha már arra vagy kényszerítve, hogy az agyadban is változásokat hozz létre napközben, próbálj meg teljes váltásokat létrehozni. Amikor csak lehetséges menj egy másik szobába vagy egy másik asztalhoz, ülj le a kanapéra a laptopoddal vagy menj le a legközelebbi kávézóba egy órára. Használd ki a környezet változásának erejét arra, hogy kiüríted a fejed és felkészülj a következő feladatra.

Legyél offline. Tényleg!

Keress egy helyet, ahol nincs internet, mobilhálózat, semmi. Dolgozz ott a legfontosabb dolgokon. Először talán furcsa és új tapasztalat lesz: abba fogod, hagyni a multitaskingot.

7. Szánj rá időt!

Szóval abba akarod hagyni a multitaskingot?

Kezd el az ellenkezőjét csinálni: jelöld ki azokat az időpontokat, amikor csak egy feladaton dolgozol és nevezd meg, hogy konkrétan mi lesz az. Nem biztos, hogy rögtön egy egész napot ki tudsz jelölni. Lehet elég egy óra is kezdetnek.

A komoly, odafigyelést, elmélyült munkát igénylő feladatoknak csak úgy érdemes nekiállni, ha nagy szeletet ki tudsz vágni a napodból. Érdemi előrehaladást csak így érhetsz el.

Vegyél fel a naptáradba egy bejegyzést: Excel varázslat. 3 óra hosszan.

Lépj ki a leveleződből, zárd be a felesleges dolgokat, halkítsd le a telefonod, ha kell, vonulj el vagy csukd magadra az ajtót, tegyél egy fejhallgatót a fejedre és figyelj arra az egy feladatra. Csak azzal foglalkozz! Meg fogsz lepődni, mennyit tudsz haladni. Jó trükk, hogy a napirended is e köré alakítsd!

8. Kapcsolódj ki! Szakadj el a munkától, az internettől. Tarts szünetet!

Ha nem tudsz teljes mértékben változtatni a környezeteden, akkor tarts rövid szünetet és sétálj egy kicsit mielőtt belevágsz egy új feladatba. Hagyd az elméd lenyugodni, feltöltődni.

Iktass be hosszabb szüneteket!

Egy kutatásban olvastam, hogy a prefrontalis kéreg felelős az ötletek, ideák egybegyúrásáért, a nagy Aha!-ért, a kreativitásért.

Azonban az agyad ezen része is csak egy feladaton tud dolgozni egyszerre. A multitasking során pontosan ez a rész van szőnyegbombázás alatt: soha nem fog semmilyen problémát megoldani, ha nem hagysz neki egy kis nyugalmat. Gondolj az elmédre úgy, mint egy izomra: az igénybevétel után pihennie kell. A koncentrálás után pihennie kell.

Elsőre talán furán hangzik, de hogy megoldj egy adott problémát először el kell engedned azt. Ezért érdemes tudatosan beiktatni hosszabb szüneteket napközben. Kell, hogy legyen egy olyan időszak a napodban, amikor konkrétan nem csinálsz semmit.

Nincs pletyka, nem olvasol, nem írsz. Menj el sétálni, edzeni, hallgass egy kis zenét vagy csak bámulj ki a fejedből, a lényeg, hogy kapcsold ki az elméd.

8. Tudatosan tervezd meg a napodat!

Írj fel mindent!

Hiába minden, ha nem írod fel és tisztázod le azokat a feladatokat, amelyek téged foglalkoztatnak. Egész nap ott fognak ugrálni a fejedben és elterelik a figyelmedet a feladatról.

Használd 80/20-as szabályt!

Munkád 20 százaléka hozza az eredmények 80 százalékát. Közhely, százszor olvastad már. De tudatosan használod is? Sokan abban a tévedésben élnek, hogy a folyamatos pörgés, rohanás és elfoglaltság egyenlő az eredményességgel. Hülyeség.

Minél több mindent akarunk megoldani, annál kevesebb eredményt érhetünk el. Inkább azonosítsd feladataid azon 20 százalékát, amelyekkel a legnagyobb hatást érheted el.

Priorizálj!

Mérd fel, hogy az egyes feladatok mennyire fontosak és csak azokra fordíts időt, amelyek valóban fontosak.

Háromnál több fontos feladatot ne lőj be egy napra!

Használj listákat!

Már azzal, hogy különböző listákra írod az aktuális projektjeidhez tartozó feladatokat,  jelentős terhet veszel le az  agyadról, ráadásul láthatóvá válik az is, hogy mivel mennyi teendő is van valójában.

A listák további segítséget is nyújtanak: rendezheted feladataid projekten belül és így a projekten belüli kontextusváltást is megspórolhatod. Ne feledd azonban, hogy minden lista annyira hasznos, amennyire pontos, szóval mindennap frissítsd! Én erre tökéletesen alkalmas a Trello-t és a Todoist-et használom.

Csoportosítsd a feladatokat: típus vagy projekt szerint!

Feladataid csoportosíthatod, így is meg tudsz spórolni rengeteg energiát. Például jelöld ki az időpontot, amikor feldolgozod és megválaszolod az emaileket. Reggel 8:30? Mondjuk?

Típus szerint

Milyen eszköz szükséges hozzá? Hol kell lenned (helyszín)? Kivel kell beszélned (érintett)? Milyen hangulatban kell lenned?

  • Kezd a telefonokkal a napodat és rendezd le az összest, amiről már tudsz.
  • Folytasd az emailekkel. Küldd ki az összeset.
  • Jöhetnek azok a feladatok, amikhez kőkemény akaraterő és odafigyelés szükséges.
  • Tovább a kreativitást igénylő feladatok.
  • Zombi üzemmódú feladatok.
  • És így tovább…

Projekt szerint 

  • Kezd az A -val. Végezz el minden hozzá kapcsolódó feladatot.
  • Folytasd a B-vel.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy ha kötegelve haladsz a feladataiddal jóval nagyobb eséllyel zárod is le őket.

Ügyelj, hogy minden szükséges dolog rendelkezésre álljon a feladathoz, így nem fogsz megakadni az előrehaladásban!

Kezdd a legfontosabb feladatokkal a napod!

Kezdd azzal minden napodat (vagy még jobban teszed, ha minden napot azzal zársz), hogy felírsz 2-3 olyan dolgot, amit a nap folyamán mindenképp el akarsz érni. Nem kell több.

Csináld meg az elsőt. A megkönnyebbülés és teljesítmény érzete “rányomja majd bélyegét” az egész napodra: sokkal nyugodtabb leszel a nap folyamán és ahogy haladsz előre a feladatokkal úgy leszel, majd egyre nyugodtabb és elégedettebb.

Ha nincs benned már az az érzés, amit a multitasking okoz, hogy többet-többet kell csinálnod, képes leszel ellenállni a multitasking csábításának is.

Írd fel, hogy hol tartottál!

Ha váltogatni kényszerülsz, akkor könnyen szétszórttá válsz a sok teendő között.

Egész egyszerűen írd fel, hogy hol tartottál, milyen gondolatok voltak a fejedben, mi a következő lépés és mi van még hátra. Jóval könnyebb lesz visszaállnod később a feladatra.

Mindig ugyanazokra a napokra szervezd a megbeszéléseket!

Megbeszéléseket sajnos nem lehet elkerülni, de mindenképpen hatással tudsz lenni arra, hogy mikor legyenek.

Válassz ki egy napot. És csak arra a napra vagy napokra ütemezd megbeszéléseket.

Így talán fel tud szabadítani egy-két teljes napot más feladatokra is.

9. Szedd rendbe az emaileket!

Legyünk őszinték az email az egyik legnagyobb figyelemelterelő napjainkban. Amint belépsz a fiókodba, rögtön megnézed, hogy mi újság megnyitod az új emailt és fél órával később azon veszed észre magad, hogy teljesen mást csinálsz.

Ütemezd be, hogy mikor dolgozod fel az emaileket!

Napjában kétszer-háromszor bőven elég megnézni, hogy jött-e valami értelmes email. 15 perc alatt végigmész és kész, és amelyik két perc megoldható, csináld meg. Ha több idő és méltó arra, hogy később foglalkozz vele, akkor rögzítsd egy Trello táblán. Egyébként pedig javaslom a törlés funkció használatát.

Feldolgoztál mindent?

Térj vissza a legfontosabb feladatokhoz!

[sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]

+ 1: Főnök vagy?

Jelölj ki egy olyan szobát, ahol csöndnek kell lennie!

Könnyítsd meg munkatársaid életét és jelölj számukra egy helyet, ahol nyugodtan és elmélyülten dolgozhatnak.

Jelöld ki a nap egy bizonyos időszakát, amikor csöndnek kell lennie!

Mindenkinek lesz ideje zavartalanul dolgozni.

Segíts kollégáidnak!

Vezessétek be, hogy nagy kijelzős visszaszámláló órákat használtok. Kollégád csak beüti, hogy mennyi időre van szüksége és már ketyeg is a visszaszámláló!

Kevesebb váltás = több boldogság?

Mint olvashattad rengeteg körülmény játszik közre abban, hogy te is multitaskingolj, de rengeteget tehetsz az ellenkezőéjért is.

Végtelen hosszú lehetne ez a bejegyzés, de remélem ilyen rövid terjedelemben is találtál rengeteg hasznosítható dolgot, amelyek segítségével a holnaptól tudatosabban oda tudsz figyelni arra, hogy hogyan dolgozol.

Néhány éve már alkalmazom ezeket az elveket és lehetőség szerint nagy ívben elkerülöm a multitaskingot.

Jóval nyugodtabb vagyok és több feladattal is végzek.

Persze nyilván nem lehet teljesen kizárni az életből, de a tudatos odafigyelésnek köszönhetően jóval könnyeb a singletasking is, aminek meg is van az eredménye:

  • kevesebb hiba,
  • kevesebb elpocsékolt idő,
  • kevesebb elpocsékolt energia és
  • néha még a blogomra is marad energia.

Szóval hajrá, figyelj oda és jönni fognak az eredmények!

Úgy gondolod hasznos lehet másnak is? Oszd meg ezt a bejegyzést a Facebookon is!

Single tasking vs multitasking: A fókuszált munka a hatékonyság kulcsa

személyes produktivitás

Az utóbbi években a multitasking, vagyis több feladat egyidejű végzése, szinte a modern munkahelyek alapvető követelményévé vált. A valóság azonban az, hogy a multitasking nemhogy növeli a hatékonyságot, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenti azt. A figyelem megosztása több feladat között gyakran ahhoz vezet, hogy egyiket sem végezzük el igazán jól. Az agyunk nem képes egyszerre két összetett feladatra teljes figyelmet fordítani. Az eredmény? Több idő, több stressz, és több hiba.

Miért vált vonzóvá a multitasking?
A multitasking népszerűsége abból fakad, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni azt, hogy mennyi munkát tudnak elvégezni egy adott időszak alatt. Amikor rájövünk, hogy szorít az idő, gyakran a multitaskingot hívjuk segítségül, hogy behozzuk a lemaradást. Ez azonban csak illúzió. Az állandó feladatváltás nemcsak hogy csökkenti a hatékonyságot, de hosszú távon még káros is lehet. Az agyunk folyamatosan ki- és bekapcsol a különböző tevékenységek között, ami idővel kimerültséget és stresszt okozhat.

A single tasking előnyei: fókuszálj egy feladatra!
A single tasking, vagyis az egy feladatra való teljes összpontosítás, sokkal hatékonyabb módszer. Amikor minden figyelmünket egyetlen feladatra fordítjuk, mélyebbre tudunk merülni a munkában, és gyorsabban, kevesebb hibával tudjuk azt befejezni. A single tasking tehát nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem csökkenti a stresszt és javítja a munkánk minőségét is.

Lépések a single tasking megvalósításához: elfogadás és tudatosság
Az első lépés a single tasking felé az, hogy elfogadjuk a multitasking létezését és annak káros hatásait. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mikor multitaskingolunk, és tudatosan törekednünk kell arra, hogy egy feladatra összpontosítsunk. Ez a változás nem megy egyik napról a másikra, de az első lépés az, hogy felismerjük a problémát és elkötelezzük magunkat a változás mellett.

Hogyan mondj nemet és fókuszálj a fontosra?
Az egyik legnehezebb, de legfontosabb lépés az, hogy elfogadjuk: nem tudunk mindent elvégezni. Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, meg kell tanulnunk nemet mondani a kevésbé fontos feladatokra, és csak a legfontosabbakra koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy prioritásokat kell felállítanunk, és tudatosan kell döntenünk arról, mire fordítjuk az időnket és energiánkat.

A környezet szerepe: minimalizáld a zavaró tényezőket!
A hatékony single tasking egyik kulcsa a zavaró tényezők minimalizálása. Ez azt jelenti, hogy ki kell kapcsolnunk a felesleges értesítéseket, el kell pakolnunk az íróasztalunkat, és le kell némítanunk a telefonunkat. Azáltal, hogy egy nyugodt, zavaró tényezőktől mentes környezetet teremtünk, könnyebben tudunk egy feladatra koncentrálni, és így hatékonyabbak lehetünk.

Kommunikáció: használj aszinkron módszereket!
A megszakítások minimalizálása érdekében érdemes aszinkron kommunikációs módszereket használni, mint például az e-mail vagy az SMS. Ezek lehetővé teszik, hogy a másik fél akkor válaszoljon, amikor számára a legmegfelelőbb, így elkerülhetőek a valós idejű megszakítások, amelyek megzavarhatják a munkát.

Az időtervezés fontossága: jelölj ki fókuszidőket!
A single tasking megvalósításához elengedhetetlen az időnk tudatos tervezése. Jelöljünk ki konkrét időpontokat, amikor csak egy feladatra koncentrálunk, és tartsuk magunkat ehhez a tervhez. Ha szükséges, zárjuk be az e-mail fiókunkat, kapcsoljuk ki a telefonunkat, és vonuljunk el egy csendes helyre, ahol zavartalanul dolgozhatunk.

A szünetek szerepe: hagyj időt a regenerálódásra!
Nemcsak a munkára, hanem a pihenésre is figyelni kell. Az agyunknak szüksége van időre a regenerálódáshoz, hogy újra maximális hatékonysággal tudjon dolgozni. Ezért fontos, hogy tudatosan iktassunk be szüneteket a napunkba, amikor kikapcsolódunk, és nem foglalkozunk semmilyen feladattal.

Rendszerezd a feladataidat: listák és csoportosítás
A feladatok rendszerezése segít abban, hogy átláthatóbbá tegyük a teendőinket, és elkerüljük a felesleges kontextusváltásokat. Használjunk listákat, amelyekre felírhatjuk a feladatainkat, és csoportosítsuk őket típus vagy projekt szerint. Ez nemcsak megkönnyíti a munkát, hanem segít abban is, hogy koncentráltabbak legyünk.

A napirend kialakítása: kezdj a legfontosabbal!
Minden napot érdemes azzal kezdeni, hogy meghatározunk 2-3 olyan feladatot, amelyet mindenképpen el akarunk végezni. Ha ezekkel a feladatokkal kezdünk, az egész napunkat megkönnyítjük, mivel már a nap elején elértük a legfontosabb céljainkat.

A single tasking hatása: kevesebb hiba, több eredmény
A single tasking gyakorlása nemcsak a munkánk minőségét javítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a produktivitásunkra. Kevesebb hibát követünk el, kevesebb időt és energiát pazarolunk el, és összességében elégedettebbek leszünk az elért eredményekkel.

Összefoglalás
A single tasking, vagyis az egy feladatra való összpontosítás, a hatékony munka alapja. Bár a multitasking látszólag vonzó megoldás lehet, valójában csak rontja a teljesítményt és növeli a stresszt. A single tasking gyakorlásával azonban javíthatjuk a munkánk minőségét, csökkenthetjük a stresszt, és elérhetjük céljainkat. Figyeljünk arra, hogy tudatosan tervezzük meg napjainkat, minimalizáljuk a zavaró tényezőket, és adjunk időt magunknak a regenerálódásra. Az eredmény? Hatékonyabb és elégedettebb munka, kevesebb hiba, több eredmény.

Hatékony időgazdálkodás: Dolgozz okosan, ne keményen

hatékony időgazdálkodás, személyes hatékonyság, produktivitás

A modern világban egyre több ember érzi úgy, hogy nincs elég ideje. A folyamatos feladatok, a szoros határidők és a mindennapi teendők összeegyeztetése gyakran túlterheltséghez vezet. Azonban az időgazdálkodás javításával sokkal hatékonyabbá válhatunk, és több időt nyerhetünk magunknak. Ehhez csak néhány egyszerű technika és szokás bevezetése szükséges.

Egyensúly: A siker alapja a munka és pihenés közötti egyensúly

Az egyik legfontosabb lépés a hatékony időgazdálkodásban, hogy megtanuljuk egyensúlyban tartani a munkát és a szabadidőt. A pihenés elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon produktívak maradjunk. A kiegyensúlyozott napi rutin segít megőrizni a motivációt és a mentális egészséget. Ha nem tartunk rendszeresen szüneteket, a teljesítményünk csökkenhet, és hosszabb távon kiégéshez vezethet.

Feladatlisták készítése: Hogyan rendszerezzük a napi teendőinket?

A napjaink átláthatósága és hatékonysága érdekében érdemes minden napra készíteni egy részletes feladatlistát. Ez a módszer segít abban, hogy ne hagyjunk ki semmit, és könnyebben átlássuk, mi vár ránk. Fontos, hogy a lista elejére a legfontosabb feladatokat helyezzük, majd rangsoroljuk azokat aszerint, hogy mennyire sürgősek vagy fontosak.
A nap végén, amikor mindent kipipáltunk, amit elterveztünk, nagyobb elégedettséget fogunk érezni, és motiváltabbak leszünk a következő napra.

Alvás: Miért fontos a megfelelő pihenés?

Sokan azt gondolják, hogy ha kevesebbet alszanak, több idejük marad a munkára. Ez azonban hosszú távon káros hatással van a teljesítményre. Az elegendő és minőségi alvás elengedhetetlen a jó időgazdálkodáshoz. Egy felnőtt embernek napi 7-8 óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy fizikailag és szellemileg is friss maradjon. Ha ezt nem kapjuk meg, könnyen fáradttá válhatunk, ami rontja a koncentrációs képességünket és a produktivitásunkat.

Fókusz: Egyszerre egy dologra koncentrálj!

A multitasking, azaz több feladat egyszerre történő végrehajtása gyakori, de tévút. Az egy feladatra való koncentrálás sokkal hatékonyabb módszer, mivel így teljes figyelmünket egy dologra tudjuk összpontosítani, és gyorsabban végezhetünk vele. Próbáljunk meg megszabadulni minden zavaró tényezőtől, mint például a telefonunk, a közösségi média, vagy más, nem kapcsolódó weboldalak.

Pihenés és szórakozás: A feltöltődés ereje

A munka mellett fontos időt szánni a kikapcsolódásra is. Amikor a munkaidő lejár, ne hagyjuk figyelmen kívül a saját feltöltődésünk szükségességét. Legyen szó családi időtöltésről, barátokkal való találkozóról vagy hobbijainkról, mindez segít abban, hogy feltöltődve térjünk vissza a következő munkanapra. Ha rendszeresen fordítunk időt arra, amit szeretünk, jobban fogunk teljesíteni.

Rendszeres mozgás: A fizikai aktivitás növeli a hatékonyságot

A rendszeres testmozgás nemcsak az egészség megőrzéséhez fontos, hanem a hatékony munkavégzéshez is. A mozgás javítja a koncentrációt és az energiaszintet. Még egy rövid, napi félórás séta vagy edzés is segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat, és frissebben álljunk neki a feladatainknak. Az egészséges életmód, beleértve a megfelelő táplálkozást és a rendszeres sportolást, közvetlen hatással van a teljesítményünkre.

Ismerd meg saját ritmusod: mikor vagy a legproduktívabb?

Minden ember más, így az is változó, hogy ki mikor a legaktívabb. Fontos, hogy megtanuljuk felismerni saját legproduktívabb időszakainkat, és ezekben az órákban végezzük a legfontosabb feladatokat. Néhányan reggel dolgoznak a legjobban, mások délután vagy este. Ha a legaktívabb időszakban koncentrálunk a munkára, sokkal hatékonyabban tudjuk elvégezni azt.

Összegzés: Az okos munka titka

Az időgazdálkodás fejlesztése nem bonyolult feladat, de tudatos hozzáállást igényel. Fontos, hogy felismerjük saját határainkat, és okosan osszuk be az időnket. Az egyensúly fenntartása a munka és a pihenés között, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon eredményesek maradjunk.
Ne feledd, hogy nem az a cél, hogy minél többet dolgozz, hanem az, hogy minél hatékonyabban végezd el a feladataidat. Ha a fent említett tanácsokat követed, könnyebben találsz időt a fontos dolgokra, és nyugodtabban élvezheted a mindennapokat.

Munka és pihenés egyensúlya javítja a teljesítményt.

  • Feladatlisták segítenek rendszerezni a napi teendőket.
  • Az elegendő alvás nélkülözhetetlen a hatékony munkavégzéshez.
  • Egyszerre egy dologra koncentrálj a multitasking helyett.
  • A rendszeres mozgás javítja az energiaszintet és a koncentrációt.
  • Ismerd meg saját ritmusod, és végezd a legfontosabb feladatokat a legproduktívabb időszakodban.

Ez az időgazdálkodási útmutató segít abban, hogy hatékonyabbá válj, és elérd a céljaidat anélkül, hogy túlterhelnéd magad.

Multitasking: A láthatatlan probléma, ami tönkreteszi a napodat

Multitasking, személyes produktivitás

A multitasking csökkenti a hatékonyságot és növeli a fáradtságot. Fedezd fel, hogyan befolyásolja a koncentrációt és a teljesítményt.

A személyes hatékonyság és az információ kapcsolata

személyes hatékonyság, személyes produktivitás, információs túlterhelés

Talán észrevehető, hogy elég sokat töprengek mostanság az információs túlterhelés, az információ áramlás és a személyes hatékonyság, eredményesség, produktivitás kapcsolatán, nem hagy nyugodni.

Mint gyakorló GTD-s teljesen egyetértek azzal, hogy ma az információs túlterhelés és a személyes hatékonyság kéz a kézben járnak. A baj csak az, hogy két különböző irányba akarnak elindulni.

Mielőtt részletesebben belemennénk a témába érdemesnek tartom megvizsgálni, hogy mi is az információ és milyen kapcsolatban állhat a produktivitással, a személyes hatékonysággal és azok kérdéseivel.

Olvass tovább

Személyes produktivitás: Regulázd meg a rád zúduló információáradatot

Az életünkben naponta rengeteg információ áramlik felénk különböző csatornákon keresztül. Ez az információáradat sokszor olyan intenzív, hogy képtelenségnek tűnik minden feladatot és teendőt kordában tartani. Gyakran érezhetjük úgy, hogy egyszerűen nem maradunk friss szellemileg, mert a figyelmünket folyamatosan más és más inger tereli el. Ebben a cikkben olyan megoldásokat mutatok, amelyek segítenek abban, hogy ne vesszünk el az információk tengerében, és hatékonyabbá váljunk a mindennapokban.

Tudatosítsd és oldd fel a problémát!

A legtöbb ember hajlamos engedni a belső és külső nyomásnak, és átugrani az éppen érkező feladatokra. Ezzel azonban az eredetileg tervezett teendők elmaradnak, és a nap végén gyakran azt érezzük, hogy nem haladtunk semmivel. Ez az érzés ismerős lehet sokak számára, hiszen a folyamatosan beérkező új feladatok rögzítése és rendszerezése nélkül az elménk túltelítődhet.

Fontos felismerni, hogy agyunk nem arra lett tervezve, hogy hatalmas mennyiségű információt tároljon és rendszerezzen. Ezért javasolt egy produktivitási rendszer bevezetése, amely leveszi az elménkről ezt a terhet, így felszabadítva a kreatív energiáinkat. Ehhez pedig első lépésként szokássá kell tennünk a feladatok rendszeres rögzítését.

Miért jó neked, ha rendszerezed a feladataidat?

Az információk rendszerezésének számos előnye van, amelyek közül néhányat az alábbiakban összegyűjtöttem:

  • Az elme tehermentesítésével több kreatív energiánk marad a fontos feladatokra.
  • Csökken a stressz, mert tudjuk, hogy semmiről nem maradunk le.
  • Nagyobb kontrollt nyerünk a napunk felett, mivel minden szükséges információt megtalálunk, amikor szükség van rá.

Csatornák és gyűjtőpontok

Csatornák és gyűjtőpontok

Az első lépés a feladatok rendszerezése felé az, hogy azonosítsuk azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az információk érkeznek hozzánk. Ezek lehetnek például:

  • e-mail fiókok (céges, magán),
  • azonnali üzenetküldők (Viber, WhatsApp, Slack),
  • közösségi média platformok (Facebook, Instagram, LinkedIn),
  • naptárak (céges, magán),
  • szóbeli kommunikáció.

Miután azonosítottuk ezeket a csatornákat, létrehozhatunk egy listát azokról a gyűjtőpontokról, ahová ezek az információk érkeznek, például a számítógépünkön, telefonunkon vagy tabletünkön található alkalmazások. Ezt követően csökkenthetjük a csatornák és gyűjtőpontok számát, hogy minimalizáljuk az érkező információk mennyiségét és ezzel a figyelmünket elterelő értesítések számát is.

1. Azonosítsd csatornáid és gyűjtőpontjaid

Először is azt javaslom, hogy tudatosan azonosítsd, ha kell készíts egy listát azokról a fizikai és online, elektronikus csatornákról, amelyeket nap, mint nap használsz, amelyek elérnek téged. Néhány ötlet kezdésnek:

  • Email
    • céges
    • magán
  • Azonnali üzenetküldők
    • Viber
    • WhatsApp
    • Slack
    • Skype
  • Közösségi média
    • Facebook
    • Instagram
    • Linkedin
  • Telefon
    • céges
    • magán
  • Naptár
    • céges
    • magán
  • Postaláda
  • Irattartó
  • Szóbeli kommunikáció

A következő lépésként készíts egy listát azokról a gyűjtőpontokról, ahová ezek az információk érkeznek, befutnak (számítógéped, telefonod, tableted és bármilyen hely ahol értesítést kaphatsz). Ezek lesznek a gyűjtőpontjaid.

Ha akarsz ebből a két dimenzióból csinálhatsz egy mátrixot, amiből egy átfogó képet kaphatsz arról, hogy hány helyről zúdul rád az információ. Ehhez inspirációként készítettem egy móricka táblázatot, ahol az “x”-ek azt jelentek, hogy az adott eszközön van-e gyűjtőpontod.

 

Lehetséges gyűjtőpontok

Csatorna

Céges telefon

Privát telefon

Céges laptop

Facebook Messenger

 

x

x

Céges email

x

x

x

és így tovább…

   

Nos, elvileg ezeket kéne átnézned rendszeresen ahhoz, hogy mindennel képbe legyél.

Ha ezekkel meg vagy kialakul egy valós képed arról, hogy hány helyen támadhat az információ.

2. Csökkentsd csatornáid és gyűjtőpontjait számát

Ha nem akarod magad különösebben szívatni, akkor a következő lépés, hogy minimálisra csökkented gyűjtőpontjaid és csatornáid számát, így a potenciális értesítések száma is csökkeni fog, amikről tudjuk, hogy remek figyelemelterelők.

Minél kevesebb a lehetséges információforrás, annál kevesebb dolgot kell átnézned később.

Ehhez a következőket kell tenned:

  • minimalizálod az eszközeiden használt alkalmazások számát;
  • kikapcsolod, minimalizálod az értesítéseket;
  • nehezen elérhetővé teszed a megnyitásra csábító alkalmazásokat.

Nézzük ezeket egy kicsit részletesebben!

Minimalizáld az alkalmazások számát

Sokan sokféle alkalmazást használunk a kommunikációra, erre talán a legjobb példák az azonnali üzenetküldők: Viber, Skype, Facebook, Slack és még sorolhatnám. Valószínűleg Te is használsz legalább hármat.

Ahhoz, hogy minimalizáld a használt alkalmazások (csatornák) számát egyrészről érdemes megvizsgálnod, hogy szükséged van-e egyáltalán az összes általad használt alkalmazásra vagy van esetleg, amit eltávolíthatsz a képből?

Nálam például így vérzett el a WhatsApp: nagyjából két emberrel kommunikáltam az alkalmazáson keresztül, így inkább áthelyeztem a beszélgetést a Facebook Messengerre az esetükben, utána pedig viszlát WhatsApp.

Másrészről érdemes azt is megnézed, hogy vajon az összes eszközödre / felületedre (gyűjtőpont) fel kell, hogy legyen telepítve az adott csatornához kapcsolódó alkalmazás? Sokszor teljesen feleslegesen vannak bizonyos eszközökre telepítve egyes alkalmazások vagy böngésző bővítmények. Személyes kedvencem az, amikor egy kiváló bővítménynek köszönhetően egy megbeszélésen a kivetítőn felugrik egy Facebook üzenet értesítés, aminek az első néhány szavát még el is lehet olvasni. Epic fail.

Ha találsz néhány alkalmazást, amire egész egyszerűen nincs szükséged vagy nincs keresnivalója az adott eszközön, akkor távolítsd el.

Minimalizáld az értesítések számát

Kapcsold ki a felesleges értesítéseket a telefonodon, tableteden vagy épp a számítógépeden.

Ez elsőre talán furának és kicsit babrásnak tűnhet, de szerintem idővel Te is rájössz, hogy milyen frankó is az, ha nem szakítja két percenként valami félbe a munkádat. Remélem elég hamar.

Tehát ha legközelebb felugrik egy értesítő, gondold át, hogy tényleg szükséged van-e arra, hogy azonnal értesülj az adott csatornáról érkező információkról. Ha nincs, kíméletlenül halkítsd le, kapcsold ki, tüntesd el.

Tedd nehezen elérhetővé

Legutóbbi szabadságom alatt a munkahelyi leveleim kezelésére használt alkalmazást egész egyszerűen a telefonom legutolsó oldalára húztam át, így amikor valamiért a telefont kellett használnom, nem az Outlook ikonja volt az első, ami fogadott a kezdőképernyőn. Nem csábított, hogy megnyissam.

Miért írom ezt ide?

Mert, ha már a telefonod tele kell legyen tömve mindenféle alkalmazással, amelyek értesítésekkel bombáznak, a legegyszerűbb dolog, amit megtehetsz, hogy áthelyezed a telefonod kezdőoldaláról azon alkalmazások ikonjait, amelyek értesítései kevésbé fontosak vagy ideiglenesen nem szeretnéd őket szem előtt tudni.

Így az ominózus alkalmazások nem lesznek közvetlenül az orrod előtt, aminek köszönhetően egyrészről nem fogod minden alkalommal látni az új üzenetre utaló jelvényeket vagy értesítéseket, másrészről kisebb ingerenciát fogsz érezni az alkalmazás megnyitására, így azok nem fogják elterelni a figyelmed.

Fél siker, gyerünk tovább!

3. Keress egy helyet dolgaidnak: Inbox előkészítése

Az Inbox-ok alatt azokat a helyeket értem, ahová tudatosan tereled, gyűjtöd a dolgaid későbbi feldolgozás céljából.

Ezek a helyek lesznek személyes produktivitási rendszered belépési pontja.

Ide tartoznak a fizikai inbox-ok (egy remek irattálca) és az online inbox-ok (pl: email, feladatlista).

Az inbox-ok kialakítása során vedd figyelembe, hogy miket akarsz bennük tárolni:

  • Teendők: Keress egy számodra kényelmesnek tűnő, tetszetős felületű alkalmazást. Én a Todoist mellett voksolok, de sokan szeretik a Wunderlist-et is, a te döntésed.
  • Projektek: Őszinte leszek, annyira megkedveltem a Trello-t, hogy mára mindenkinek azt ajánlom, ezúttal sem teszek másképp. Kiváló alkalmazás
  • Email: Javaslom, hogy lehetőség szerint egy levelező alkalmazást használj, például vezesd be Gmail-be az összes email címed. Persze akkor sincs dráma, ha szét akarod választani a munkahelyi és a személyes emailjeid, én is így csinálom egyébként. Ezt is meg tudod oldani például úgy, hogy a céges levelezésre az Outlook-ot használod, privátra pedig a Gmail-t. Ha több munkahelyi vagy privát email címed van, akkor külön-külön egy helyre terelheted őket. Az emaileket különböző bővítmények segítségével át tudod emelni a feladatkezelődbe és így végső soron a teendők között kötnek ki azok a levelek, amelyek teendők lapulnak.
  • SMS: A másik nagy trükk, amit szeretek alkalmazni az az SMS-ek átemelése Gmail-be vagy a Todoist-ba, ezt is megtehet, például az IFTTT-vel. Így nem kell azokkal sem foglalkozni.
  • Jegyzetek: Ha jegyzetelsz, akkor vélhetően a közeljövőben szükséged lesz a jegyzetekben található információra, ezért érdemes egy, a jegyzetek kezelésére tervezett alkalmazást használnod. Ezen a területen az Evernote és a OneNote a két legjobb alternatíva szerintem. Ráadásul a Pleexy nevű alkalmazás segítségével össze tudod drótozni jegyzeteid a Todoist-tal vagy a Wunderlist-tel.
  • Dokumentumok: Egy jó OneDrive-ot, Google Drive-ot vagy Dropbox-ot javasolnék erre a célra. Válassz egyet és kezd el használni. Ide jöhetnek a dokumentumok, PDF-ek, képek és megannyi fájl.
  • Találkozók, megbeszélések: Nem kérdés, hogy a Google Naptár vagy az Outlook naptár a megoldás.

Érdemes mindegyik eszköz esetében egy gyűjtőpontot kinevezni és inbox-nak kinevezni. Így pontosan tudod majd, hogy hol kell keresned feldolgozandó dolgaid! A cél, hogy inboxaid száma is minimális legyen!

4. Áramvonalasítsd gyűjtőpontjaid

Ahogy a fentebb már feszegettem bizonyos dolgokat áramvonalasítani (automatizálni) is tudsz. Így rengeteg melót spórolhatsz meg magadnak.

A legtöbb feladatkezelőbe például lehet emailt továbbítani és a levél feladatként bekerül.

Ha haladóbb felhasználó vagy, akkor erősen javaslom a fentiekben pedzegetett IFTTT , Pleexy és a Zapier megoldásait, remekül lehet vele automatizálni különböző dolgokat.

Amiket én használok:

  • ha nem fogadott hívásom van az Android telefonom, akkor létrejön egy feladat a Todoist-ben (IFTTT);
  • ha megcsillagozok a Gmail-ben egy levelet létrejön egy feladat a Todoist-ben, ráadásul úgy, hogy a feladatra kattintva rögtön meg is nyílik az adott email (Pleexy / Zapier);
  • ha kommentet fűzök egy Trello kártyához, akkor létrejön egy feladat a Todoist-ben (Butler for Trello / Zapier)

További példa lehet az áramvonalasításra a papírmentes működés kialakítása: Ha levelet kapsz és van vele valamilyen dolgod, csak fotózd le a telefonoddal a dokumentumot és töltsd fel a megfelelő helyre.

Egy jó szkenner is csodákra képes, ha már papírmentes működésről van szó.

5. Alakíts ki helyes szokásokat!

A produktivitás alapja a helyes, produktív szokások kialakítása, ezért törekedj arra Te is, hogy helyes szokásokat alakíts ki a bejövő dolgok kezelése kapcsán.

  • Rögtön írd fel,
  • fotózd le,
  • szkenneld fel.

Miért?

Mert az agynak megvan az a furcsa jellemzője, hogy mindig a legkisebb ellenállás irányába megy, nem nagyon szeret energiát tenni a dolgokba. Ez van.

Cserébe a szokások olyan cselekvéssorok, rutinok; amelyek nem igényelnek különösebb szellemi ráfordítást. Mondhatni gondolkodás nélkül megy, a lehető legkevesebb energiát igénylek.

A Wikipedia szerint így:

“A szokások, sok ismétlés által automatizálódott cselekvések, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alakulnak ki. A cselekvések rendszeres gyakorlásának hatására a tudatos cselekvés tudattalan készséggé alakul, ezáltal az egyén gépiesen, külön tudati ellenőrzés nélkül képes végrehajtani a cselekvést. A szokások tehát azok az automatikussá váló cselekvések, melyekről korábban tudatos döntés született és amelyek a tudat kontrollja nélküli cselekvésekké alakultak át. A szokások rendszere meghatározza a személyiséget. A szokások segíthetik vagy gátolhatják az egyén fejlődését, attól függően, hogy azok milyen irányban befolyásolják az élet minőségét.”

Tehát próbálj meg mindenből szokást formálni:

  • írd fel a feladatokat egy helyre,
  • a leveleid mindennap dolgozd fel.

Ha szokást formálsz belőlük, akkor jóval könnyebb dolga lesz az elmédnek és így könnyebb lesz a hétköznapijaidba integrálni ezeket a lépéseket.

Automatizálj minél több mindent!

További érv a szokások mellett, hogy azok egyes lépései mindig ugyanazok és ugyanolyan sorrendben következnek.

Így könnyen belátható szerintem, hogy ha valami mindig ugyanúgy történik, akkor bizony automatizálható is, éljen a standard work:

Csak, hogy két személyes kedvencet kiemeljek.

Érdemes elsajátítanod az IFTTT, Pleexy és Zapier használatát, ehhez lejjebb hasznos linkeket találsz.

Használatukkal új dimenziók nyílnak meg előtted!

6. Igazítsd rögzítő eszközeid az Inbox-aidhoz

Elsőre talán soknak tűnhet ez a rengeteg lépés, de nézzük meg közelebbről, úgy már nem is olyan vészes.

  • Ha szervezesről vagy GTD értelemben vett projektek menedzseléséről van szó, magam részéről a Kanbant és a Trello-t kedvelem a legjobban. Ismerkedj meg vele Te is.
  • Az operatív, napi dolgok menedzselésére pedig a Todoist-et használom.

Mindkettő széles körben elterjedt, remek irodalmuk van az interneten és kiválóan automatizálhatóak különböző alkalmazások segítségével. Ezeket bátran ajánlom neked is!

Ahhoz, hogy minél könnyebben hozzászokj az egyik megoldás használatához érdemes az összes általad használt eszközt felkészítened arra, hogy a legkönnyebben tudj rögzíteni az adott alkalmazásba:

  • Telepítsd fel az alkalmazást (Trello, Todoist) a telefonodra!
  • Helyezd ki a telefonod első oldalára a hozzáadást támogató widget-et vagy gombot. Így pikk-pakk eléred az alkalmazást, ha rögzíteni akarsz valamit a rendszeredbe.
  • Számítógépeden, pedig tedd be a linkjüket a könyvjelzősávodba (Chrome esetében: CTRL+D)
  • Érdemes a böngésződhöz is megkeresni az alkalmazáshoz fejlesztett bővítményeket, ezekkel weboldalakat tudsz eltenni későbbre. (Lejjebb belinkeltem.)
  • Több alkalmazáshoz elérhető már Gmail és Outlook integráció is, ezeket is erősen javaslom telepíteni, mivel az emaileket és be tudod pakolni a rendszeredbe. (Szintén belinkeltem lejjebb).
  • A legtöbb alkalmazásba már emailben is lehet küldeni feladatokat, ismerd meg ezeket a funkciókat is közelebbről. (Ahogy ezt is.)

Néhány hasznos link

A következő egy hónapban foglalkozz a Todoist-tal vagy a Trello-val és miközben rendezed dolgaid, tanuld ki használatát, összes trükkjét a webes felületen és a telefonon egyaránt.

Mert lesz ez jó neked?

  • A rögzítés szokásának kialakításával rengeteg szellemi kapacitásod szabadul fel, mivel a dolgokat már nem kell fejben tartanod. Ha automatizálsz néhány lépést, még egyszerűbb dolgod lesz.
  • Kevésbé fognak a teendők nyomasztani, lévén egy trükknek köszönhetően az agyad azt hiszi, hogy a leírt feladatok elkészültek.
  • Afelől sem kell már izgulnod, hogy valamit elfelejtesz, ez önmagában külön ok a nyugalomra.
  • A rád zúduló információt, feladatokat kézben és rendben tudod tartani.

Kapcsolódó videók

Todoist

Feladatok továbbítása emailben

IFTTT + Todoist

https://www.youtube.com/watch?v=VTCsXmuIUKs

Trello

Feladatok továbbítása emailben

Trello + Outlook

IFTTT + Trello

Automatizálj!

A fentiekben hivatkozott automatizálásra alkalmas megoldásokról pedig összegyűjtöttem néhány videót arra az esetre, ha valamelyik felkeltette volna az érdeklődésed.

Zapier

IFTTT

Butler for Trello

Pleexy

Produktivitás: Tényleg eszközök irányítják a figyelmem?

A mindennapi életben egyre inkább körülvesznek minket olyan eszközök és alkalmazások, amelyek versengenek a figyelmünkért. Minden technológiai vívmány célja, hogy megkönnyítse az életünket, de vajon valóban segítenek minket abban, hogy produktívabbak legyünk, vagy épp ellenkezőleg, elvonják a figyelmünket a fontos feladatokról?

Sokan például azt tapasztalják, hogy munkába menet előkapják a telefonjukat vagy tabletjüket, hogy elüssék az időt. Lehet, hogy épp egy könyvet olvasnak, vagy böngésznek valami hasznosat, ám gyakran előfordul, hogy valamilyen értesítés megzavarja őket, és végül a napjuk értékes percei vésznek el a közösségi média vagy a böngészés miatt.

Miért terelik el a figyelmünket ezek az eszközök?

Felmerül a kérdés: tényleg a technológia irányítja a figyelmünket, vagy mi irányítjuk a technológiát? Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki rutinból előveszi a telefonját, és teljesen céltalanul böngészni kezd. Ezt mindannyian megtapasztaltuk már. Végignézzük az egész napot, és úgy érezzük, nem haladtunk semmivel, mert az időnk egy jelentős része elpocsékolódott.

Gondoljunk csak bele: felugrik egy értesítés a telefonunkon, és azonnal kattintunk rá, hogy megnézzük, mi történt. Elolvasunk egy üzenetet, majd egy pillanattal később már a Facebook hírfolyamát pörgetjük, és percek alatt több cikket is átnézünk. Amikor pedig észbe kapunk, már el is telt egy félóra. Az eszközeink valójában irányítják a figyelmünket.

Technológia: segítő eszköz vagy figyelemelterelő tényező?

Az okostelefonok, tabletek, alkalmazások, weboldalak mind úgy vannak tervezve, hogy folyamatosan fenntartsák a figyelmünket. A pszichológiai trükköket használó alkalmazások szándékosan hozzák létre azt az érzetet, hogy folyamatosan kapcsolódnunk kell hozzájuk. Nir Eyal, a “Hooked” című könyv szerzője, ebben a témában egy TED előadásban is felvetette, hogy ezek az eszközök azért vannak megtervezve, hogy rabjaikká tegyenek minket. Gondoljunk csak az értesítésekre, amelyek rendszeresen megszakítanak minket, és addig nem hagynak nyugodni, amíg nem nézünk rájuk.

A figyelem irányításának felismerése

Az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy mennyire befolyásolja őket a technológia. A nap minden percében elérhetőek vagyunk, és az értesítések folyamatosan megszakítanak minket. A Google korábbi alkalmazottja, Tristan Harris, design ethicist és product philosopher, egy TED előadásban mutatta be azokat a trükköket, amiket a tech cégek alkalmaznak, hogy elkapják a figyelmünket.

A kérdés tehát az, hogy vajon mi irányítjuk az életünket, vagy inkább az eszközeink veszik át az irányítást?

A figyelem visszavétele: tudatos döntések meghozatala

Az első lépés a figyelem visszaszerzése felé az, hogy felismerjük, milyen módon befolyásolják ezek az eszközök a mindennapi életünket. El kell döntenünk, hogy valóban szükségünk van-e arra, hogy minden értesítésre azonnal reagáljunk, vagy inkább mi határozzuk meg, hogy mikor és hogyan használjuk a technológiát.

Például érdemes lehet kikapcsolni a nem fontos értesítéseket, és csak azokra figyelni, amelyek valóban szükségesek. Rendszeresen tegyük fel magunknak a kérdést: “Ez a tevékenység hozzátesz-e valamit a napom sikerességéhez?” Ha a válasz nem, akkor talán érdemes másra koncentrálni.

Hogyan védekezzünk az információs túlterhelés ellen?

Az információs túlterhelés az egyik legnagyobb kihívás a modern életben. Mivel az információáradat folyamatosan jelen van, fontos, hogy tudatosan szűrjük, mi az, ami valóban fontos és mi az, ami csak időpazarlás. Íme néhány tipp, hogyan kezelhetjük ezt hatékonyan:

  1. Kapcsoljuk ki az értesítéseket – csak a legfontosabb üzenetekről értesüljünk.
  2. Hozzunk létre időkorlátokat – szabjunk meg időkeretet a közösségi média használatára.
  3. Fókuszáljunk a prioritásokra – reggelente határozzuk meg, mely feladatok a legfontosabbak, és ne engedjük, hogy a technológia elterelje róluk a figyelmünket.
  4. Legyünk tudatosak a szokásainkban – vegyük észre, amikor a technológia túl nagy teret kap az életünkben.

Az irányítás visszavétele: tudatos szokások kialakítása

Az eszközeink tudatos használata nemcsak a figyelmünket segít visszaszerezni, hanem növeli a produktivitásunkat is. Az olyan szokások kialakítása, mint az értesítések szabályozása, a telefon zajmentesítése vagy a prioritások felállítása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresebbek legyünk a mindennapokban.

Például, ha azt tapasztaljuk, hogy a telefonunk értesítései folyamatosan megszakítanak minket, érdemes lehet beállítani egy szabályt: csak bizonyos időpontokban ellenőrizzük az üzeneteket. Így kevesebb megszakítással, hatékonyabban tudunk dolgozni, és több időt fordíthatunk a valóban fontos feladatokra.

Következtetés: tegyünk tudatos lépéseket a figyelmünk megőrzése érdekében

A technológia fontos szerepet játszik az életünkben, de fontos, hogy mi irányítsuk az eszközeinket, ne pedig ők minket. A figyelem visszaszerzése és a tudatos technológiahasználat segít abban, hogy jobban kihasználjuk az időnket, produktívabbak legyünk, és a nap végén elégedetten zárjuk le a teendőinket. Ne feledjük: minden apró lépés számít, és minden egyes döntés, amit tudatosan hozunk meg, közelebb visz minket a céljaink eléréséhez.

Singletasking: A fókuszált munka az eredményesség kulcsa

Személyes hatékonyság, időgazdálkodás, produktivitás, singletasking, multitasking, összpontosítás, koncentráció, fókusz, figyelem

A modern élet gyors tempója és a technológia fejlődése miatt egyre gyakrabban találjuk magunkat többfeladatú (multitasking) munkavégzés közben. Azonban az igazság az, hogy a multitasking inkább hátráltatja a produktivitást, mintsem elősegíti. Bár sokan azt gondolják, hogy minél több feladaton dolgoznak egyszerre, annál eredményesebbek, valójában ez ritkán igaz. Ha egyszerre egy feladatra koncentrálunk, az eredmények nemcsak jobbak lesznek, hanem a munkavégzés során kevesebb stresszel és kimerültséggel is szembesülünk. Ezt a módszert nevezzük singletasking-nak.

A multitasking hatása az agyra és a produktivitásra

Bár a multitasking ma divatos fogalom, a valóságban sokkal kevésbé eredményes, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Amikor az agyunk egyszerre több feladatra próbál figyelni, valójában gyorsan váltogat a különböző tevékenységek között. Ez a folyamatos váltás nemcsak energiát emészt fel, de jelentősen rontja az eredményeket is. A multitasking során:

  • A feladatok elvégzése több időt vesz igénybe.
  • Nehezebben szűrjük ki a releváns információkat.
  • A hosszú távú memóriánk is romlik, mert kevésbé vagyunk képesek tárolni és rendszerezni az információkat.

Egy tanulmány szerint az agyunk másodpercenként akár 11 milliárd bit információt is befogad, ám ebből csak 40 bitet képes feldolgozni. Ezért van az, hogy a multitasking valójában káros a koncentrációnkra és az elvégzett munkánk minőségére.

Singletasking: az egyszerű, de hatékony megoldás

A singletasking az a módszer, amely során egy adott időpontban csak egy feladatra koncentrálunk, és teljes figyelmünket annak szenteljük. Bár elsőre nem tűnik olyan élvezetesnek, mint a multitasking, hosszú távon sokkal eredményesebb. Az egyik legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi a mélyebb koncentrációt és a minőségibb munkavégzést.

Amikor egy feladatra összpontosítunk, az agyunk jobban képes elmélyedni a részletekben, ezáltal kreatívabb és hatékonyabb megoldásokra találhatunk. Bár a multitasking stimulálhatja az agy dopamin-rendszerét, és rövid távon örömöt okozhat, a singletasking hosszú távon magasabb szintű elégedettséget és jobb eredményeket hoz.

A figyelem mint korlátos erőforrás

A figyelmünk egy véges erőforrás. Minden nap rengeteg inger ér bennünket: email-ek, telefonhívások, értesítések, zajok. Mindezek folyamatosan szívják az energiánkat és elterelik a figyelmünket. Ha egyszerre több dologra próbálunk figyelni, nemcsak gyorsabban fáradunk el, de kevesebb dolgot is tudunk hatékonyan elvégezni.

Ezért különösen fontos, hogy megtanuljuk, hogyan osszuk be megfelelően a figyelmünket. A singletasking ebben is segít, hiszen lehetővé teszi, hogy a figyelmünk 100%-át egy adott feladatra irányítsuk. Ennek eredményeként a munkavégzés során jobban tudjuk kezelni az információkat, és kevésbé fáradunk el.

Hogyan építsd be a singletasking-ot a mindennapjaidba?

A singletasking gyakorlása egyszerű, de kitartást igényel. Íme néhány praktikus lépés, amellyel könnyen bevezetheted ezt a módszert a mindennapjaidba:

  1. Tervezd meg a napodat: Szánj időt arra, hogy előre eldöntsd, mely feladatokra fogsz koncentrálni. Tűzz ki egyértelmű célokat és határidőket.
  2. Keresd meg a nyugodt helyet: Ha zavartalan munkakörnyezetet találsz, sokkal könnyebb lesz a singletasking-ra összpontosítani. Kapcsold ki az értesítéseket, telefonokat, hogy ne vonják el a figyelmedet.
  3. Időzítsd a munkádat: Használj időzítőt, és oszd be az idődet. Állítsd be például 25 perces blokkokra az időt, amely alatt csak egy feladatra koncentrálsz. Ezután tarts egy rövid szünetet.
  4. Ne engedd, hogy az elméd elkalandozzon: Az elején nehéz lehet megszokni, hogy csak egy dologra koncentrálj, hiszen a multitasking-hoz szoktál hozzá. Azonban a rendszeres gyakorlás segít abban, hogy javíts a figyelemképességeden.
  5. Jutalmazd magad: Miután sikeresen befejeztél egy feladatot, tarts egy kis szünetet vagy adj magadnak valamilyen jutalmat. Ez segít fenntartani a motivációdat és növeli az elégedettségedet.

A singletasking előnyei a mindennapi életben

A singletasking nemcsak a munka világában, hanem a mindennapi életben is számos előnnyel jár. Például, ha valamilyen hobbit űzöl, egy adott projektet végzel otthon, vagy akár csak olvasol, a singletasking segítségével sokkal jobban elmélyülhetsz a tevékenységben, és élvezetesebbé válik az időtöltés.

Továbbá, ha a munkában vagy a tanulásban is alkalmazod a singletasking-ot, akkor a teljesítményed jelentősen javulhat. Azáltal, hogy egyszerre csak egy feladatra koncentrálsz, nemcsak gyorsabban végezhetsz vele, de a végeredmény is jobb lesz. A singletasking hosszú távon hozzájárul a stressz csökkentéséhez és a mentális egészséged javításához.

Miért érdemes váltani?

A multitasking egyre több tanulmány szerint negatívan hat a produktivitásra és a mentális egészségre. Bár rövid távon hasznosnak tűnhet, hosszú távon inkább árt, mint használ. A singletasking ezzel szemben segít abban, hogy teljes figyelmeddel jelen legyél a feladataid során, és jobban érezd magad a nap végére.

Összefoglalva: az egyszerűség ereje

A singletasking az a módszer, amely lehetővé teszi, hogy jobban elmélyedj a feladataidban, kreatívabb és eredményesebb legyél. Ha egyszerre csak egy dologra koncentrálsz, kevésbé leszel stresszes, jobban tudsz koncentrálni, és hosszú távon több eredményt érhetsz el. Ne felejtsd el: a produktivitás nem arról szól, hogy hány dolgot tudsz egyszerre elvégezni, hanem arról, hogy milyen minőségű munkát végzel a nap végére.

Hogyan kezdheted el?

  • Kezdd kis lépésekkel: először csak 10-15 perces blokkokban gyakorold a singletasking-ot.
  • Kapcsold ki a zavaró tényezőket, mint például a telefont vagy a számítógépes értesítéseket.
  • Fokozatosan növeld az egy feladatra fordított időt, ahogy egyre jobban hozzászoksz a singletasking-hoz.

A singletasking alkalmazása nemcsak a munkádra, hanem az egész életedre pozitív hatással lesz. Ha megadod magadnak az esélyt arra, hogy igazán elmélyedj egy feladatban, nemcsak jobb eredményeket érsz el, hanem kevesebb stresszel és több elégedettséggel zárhatod a napot.