Az automatikus viselkedésünk tudatos irányítása segít megszabadulni a rossz szokásoktól, javítja a produktivitást és csökkenti a stresszt a mindennapi életben.
Én személy szerint szeretek korán kelni, de vannak, akik képtelenek rá és ez így rendjén is van.
A személyes produktivitás témájában megjelenő cikkek nagy része is a korán kelés mellett teszi le a voksát. De azért ez nem ilyen egyszerű.
Az ütemezés a produktivitás kulcsa!
Annak ellenére, hogy szeretek korán kelni, inkább úgy vagyok vele,, hogy a produktivitás kulcsa az ütemezés. Az az, ütemezd dolgaid a napi ritmusodhoz.
Hiszen nem nyersz semmit azzal sem, ha korán kelsz azért, hogy eddz egyet, miközben hulla fáradt vagy. Semmi értelme nincs.
Ráadásul az esti készülődésnek is komoly hatása van arra, hogy mennyit és milyen minőségben fogsz aludni. Inkább ezzel legyél elfoglalva.
Íme néhány ötlet hozzá!
A Syracuse University által készített a témában egy infografikát, amelyben javaslatokat tesz arra, hogy hogyan optimalizáld a napodat, attól függően korán vagy későn kelő vagy-e.
Próbáld ki az infografikában foglaltakat és derítsd ki, hogy segítenek-e!
Kéne még tipp?
Nosza tekintsd meg Brian Tracy elmélkedését a reggeli szokásokról.
Van akinek könnyen megy a felkelés, van akinek kevésbé. Ilyen az élet. Bármelyik csoportba is tartozol a következő inforgrafika érdekes lehet számodra feltéve, hogy szeretnél reszelni egy kicsit a reggeli rutinodon.
12 dolgot mutat be, amitől produktívabb lehetsz már reggeli előtt: a korán keléstől a napi tervezésig.
A mindennapi életünk során számos rutinszerű feladatot végzünk anélkül, hogy mélyen elgondolkodnánk rajta. Egyes kutatók szerint azonban, ha ezeket a szokásokat megtörjük, és új módon használjuk az érzékszerveinket, akkor az agyunknak is új kihívásokat adunk, amelyek segíthetnek javítani a kognitív képességeinket. Ezt a módszert neurobikának (neurobics) nevezik, és lényege, hogy az érzékszerveinket váratlan módokon használjuk, amivel stimulálhatjuk az agyunkat.
A neurobika alapgondolata az, hogy az új tapasztalatok serkentik az agyi aktivitást, és hozzájárulnak az agysejtek közötti új kapcsolatok kialakulásához. Ellentétben azzal a közkeletű hiedelemmel, hogy a különböző agytorna játékok javítják a memóriát, a neurobika inkább a változatosságot helyezi előtérbe, nem pedig az ismétlést. Lássunk néhány példát arra, hogyan lehet alkalmazni a neurobika elveit a mindennapokban.
Érzékelésen alapuló gyakorlatok
A neurobikával kapcsolatos gyakorlatok során az érzékelést kulcsszerephez juttatjuk. Az egyik ilyen gyakorlat, hogy a zsebedbe teszel néhány aprópénzt, majd anélkül, hogy rájuk néznél, megpróbálod az érintés alapján felismerni őket. Érezd meg a formájukat, a méretüket, és próbáld megállapítani, hogy például érmék vagy apró tárgyak. Ezzel a módszerrel az agyunknak arra kell fókuszálnia, hogy az érintésen keresztül nyerjen információt, ami serkenti az érzékszerveink használatát.
Egy másik érdekes gyakorlat, amit próbálhatsz, hogy csukott szemmel sétálsz a lakásodban, és próbálod megemlékezni, hol helyezkednek el a bútorok. A szem becsukása azonnal kizökkent a megszokott környezetből, és arra kényszeríti az agyat, hogy más érzékszervekre, például az egyensúlyérzékre és a memóriára támaszkodjon. Természetesen ezt óvatosan kell végezni, nehogy baleset történjen.
Szokatlan helyzetek keresése
A neurobika lényege, hogy a mindennapi szokásokból kizökkenjünk, és új helyzeteket teremtsünk, amelyekkel friss szemszögből közelíthetünk meg dolgokat. Egy jó példa erre, ha például mindig ugyanazokat a témájú újságokat olvasod, akkor próbálj ki valami egészen mást. Ha például motorozásról szóló magazinokat kedvelsz, most válassz inkább tudományos témájúakat. Ezzel arra kényszeríted az agyadat, hogy új információkat dolgozzon fel, és új perspektívából lásson dolgokat.
Ugyanez a módszer használható a hírfogyasztás során is. Sokan hajlamosak ugyanazon a hírforráson keresztül tájékozódni, amelyik az ő világnézetükkel harmonizál. Ha azonban időnként elolvasol egy ellentétes politikai nézeteket tükröző hírportált, az segíthet abban, hogy az agyad új nézőpontokat dolgozzon fel és vizsgáljon meg.
A megszokott útvonalak elhagyása
Amikor egy megszokott útvonalon haladunk, az agyunk „autopilótára” kapcsol. Ezen a jelenségen sokan átestek már, amikor például vezetés közben egy hosszabb szakaszt úgy tesznek meg, hogy alig emlékeznek rá. A neurobika egyik hasznos gyakorlata az, hogy új útvonalakat keresünk. Legyen az hazafelé tartó út, vagy a munkahelyre vezető út, egy új útvonal keresése friss élményeket kínálhat, amelyek az agyat ismételten kihívások elé állítják, új figyelmet igényelve tőle.
Nem domináns kéz használata
Egy másik izgalmas neurobika gyakorlat a nem domináns kéz használata. Ha jobbkezes vagy, próbálj meg egy napot vagy akár egy hetet azzal tölteni, hogy minden feladatot a bal kezeddel végzel. Ez egy kihívás lesz, hiszen az agyadnak meg kell tanulnia egy új módon irányítani a kezed mozgását, ami fejleszti a kéz-szem koordinációt és az agy egyik kevésbé használt részét is. Ez a gyakorlat jól példázza, hogy a neurobika mennyire képes ösztönözni az agy rugalmasságát.
Az érzékszervek maximális kihasználása
Az agy újratervezéséhez kapcsolódó egyik kulcsfontosságú elv, hogy az összes érzékszervet új módon használjuk. Például a szaglásnál, ha van rá lehetőség, különféle fűszereket szagoljunk meg. Csukott szemmel próbáljunk meg kitalálni, hogy milyen fűszerekről van szó. Ez a gyakorlat segíthet abban, hogy jobban odafigyeljünk a szaglásunkra, és új módon érzékeljük a körülöttünk lévő világot.
Záró gondolatok: Hogyan használjuk a neurobikát?
A neurobika egyszerű, mégis hatékony módja annak, hogy megőrizzük az agyunk rugalmasságát, és javítsuk a kognitív képességeinket. A fent bemutatott gyakorlatok bárhol és bármikor elvégezhetők, és nem igényelnek semmilyen különleges eszközt. A lényeg, hogy merjünk kilépni a megszokottból, és szokatlan módon használjuk az érzékszerveinket. A neurobikával tehát egyszerűen és játékosan edzhetjük agyunkat, hogy az hosszú távon is friss és éles maradjon.
A neurobikával kapcsolatos további információk és gyakorlatok keresése közben érdemes elolvasni a „Keep Your Brain Alive” című könyvet, amely inspiráló ötletekkel szolgálhat, hogyan maradhatunk szellemileg frissek a hétköznapokban. Ha következetesen gyakoroljuk, az agyunk hálás lesz érte, és hosszú távon is jó szolgálatot tesz majd számunkra.
Ahhoz, hogy atombiztos szokásokat alakíts ki, egy olyan környezetet kell magad körül kialakítani, amely támogatja a produktív életmódot.
Ezt leginkább különböző vizuális emlékeztetők használatával tudod megtenni.
Könnyítsd meg az életed: Iktasd ki az erőfeszítést igénylő dolgokat!
Nemrégiben átrendeztem a szobámat, mert nagyon nem ment a papírmentes működés, az iratgyűjtő tálca, a szkenner, az iratmegsemmisítő, a szemetes és a dossziék össze-vissza voltak a szobámban. Kicsit átgondoltam a dolgokat, átpakoltam őket gyakorlatilag egymás mellé, szépen sorjában, így már nem kell össze-vissza rohangálnom, ha egy papírt a helyére akarok tenni: minden szem előtt van és kéznél.
Azért tettem mindezt, mert el kellett fogadnom azt, hogy a helyes szokások kialakításához, megtartásához rengeteg akaraterő és fegyelem szükséges.
Ráadásul az akaraterőm meg olyan, mint a telefonom akkumulátora: véges kapacitású, nap végére lemerül.
Most komolyan, ki a fenének van kedve még este szkennelni, aztán előkeresni a dossziét és beletenni a papírt megfelelő helybe?
Hát a régi rendszer szerint nekem sem volt nagyon.
Ráadásul még ott van egy csomó dolog: család, barátok, sport, munka, a szemetet is le kéne vinni a Dolgozz okosan!-ra is kéne írnom egy bejegyzést a Trello-ról.
Ezek a dolgok mind kihatnak az akaraterőmre. Ha rossz a kedvem vagy stresszes vagyok, akkor nulla az akaraterőm: biztosan nem fogok nekiállni este 8-kor még precízen rendezgetni a dokumentumait. Fogok inkább egy sört és kiolvasom az internetet,
Kezdőként valahogy így lehetsz Te is (pont így jártam én is, nyugi). De ez így van rendjén.
Az ember agya nem szereti munkát, mindig csak azt keresi, hogy hogyan takaríthat meg energiát.
Erre találta fel a természet a szokásokat.
A trükk ott van, hogy egy új szokás kialakítása is fegyelmezettséget és önuralmat kíván, szóval mégiscsak dolgoznia kell az agynak, de csak addig, amíg automatikussá nem válik.
Szóval van megoldás!
Csak segíteni kell az agynak abban, hogy energiát spóroljon: ki kell iktatni minden olyan a dolgot (konkrétan a gondolkodást), amik miatt erőfeszítésbe telik egy látszólag egyszerű tevékenység is, mint egy feladat felírása a Trello-ba.
A bolygó neve: szokás!
A szokásokról Charles Duhigg A szokás hatalma című könyvében már szinte mindent leírt, amit nekünk földi halandóknak tudni kell a szokásokról.
De azért röviden összefoglalom, hogy miről is van szó.
A szokások olyan apró nap-mint-nap meghozott döntések, amelyek alapján teljesen automatikusan egy bizonyos cselekvéssort hajtunk végre.
OMG! Ez alapján ideje komolyan venni. Ha így nézem, akkor életem gyakorlatilag szokásaim összessége:
Hogy mennyit sportolok? Szokás kérdése.
Hogy milyen produktív vagyok? Szokás kérdése.
Hogy felírsz-e valamit a Trello-ba? Szokás kérdése.
A szokásaim határozzák meg, hogy ki vagyok.
Ó, jaj, akkor ismerkedjünk meg a felépítésével közelebbről egy mindennapos történet segítségével:
Csöng a telefonod, fel kell venned. Kíváncsi vagy ki az és mit akar? – Ez a jel vagy emlékeztető, az az inger, ami emlékeztet valamire. ehet egy esemény, egy cselekvés, a nap egy bizonyos időpontja, egy helyszín, más emberek vagy akár érzelmi állapot is. Az emlékeztető hatására indul be az a reflexszerű, mást ne mondjak, tudatos odafigyelést nem igénylő cselekvéssor a rutin.
Felveszed a telefont. Beszéltek. – Rutin. Jel hatására végrehajtott tevékenységek.
Meg tudod, hogy ki az és mit akart. – Jutalom. Az a haszon, amit a cselekvéstől vár az ember. (szerk.: vagy büntetés, attól függ ki keres).
Ennyi.
Tehát azt mondjuk, hogy egy olyan emlékeztetőre van szükség, ami rögtön a helyes rutint hívja meg. Erre talán a vizuális jelek a legjobbak.
De mi van, ha nincs semmilyen emlékeztető jel?
Gondolhatnád. Hiszen mi emlékeztethet téged arra, hogy felírj valamit? Igazad van. Semmi.
De.
Make work visible! – ezt mondja a Personal Kanban.
Legyen szem előtt, hogy mit kell tenned. Legyen kéznél és szem előtt a Trello. Így egyáltalán nem kell gondolkoznod, hogy mit kell tenni.
Lásd, hogy mit kell csinálni!
Gondoskodj arról, hogy mindig legyen egy olyan vizuális jel (emlékeztető) vagy jelrendszer, amely végigvezet a folyamaton úgy, hogy pillanatara se kell megállnod: Gondolkozni.
Én ezért rendeztem újra a dolgozószobámat.
Ránézek a tálcámra, ott a papír. Megfogom és eldöntöm, hogy mi legyen a sorsa:
szkennelem (a szkennert látom, kéznél van hurrá);
berakom az iratrendezőbe (az iratrendezőt látom, kéznél van hurrá);
kidobom a szemetesbe (a szemetest látom, kéznél van hurrá);
megsemmisítem, (az iratmegsemmisítőt látom, kéznél van hurrá).
Mindig minden szem előtt van, így tudom, hogy mit kell tenni. Nulla erőfeszítéssel.
Ezt egyébként bármire alkalmazhatod:
Minden reggel vizet akarsz inni? Tegyél az ágyad mellé egy üres poharat.
Többet akarsz edzeni? Szerezd be otthonra a szükséges eszközöket és tedd olyan helyre, ahol mindig szem előtt lesznek
Többet akarsz futni? Készítsd össze futós szetted és tedd a bejárati ajtó közelébe, így hazaérkezés után már indulhatsz is.
Én általában a következő kérdést szoktam feltenni:
Hogyan tudom ezt a feladatot a lehető legkevesebb erőfeszítéssel megoldani?
Ha erre meg van a válasz, akkor már megint megúsztam valami felesleges dolgot.
[sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]
Csináld meg Trello-ban is!
Beesik egy tennivaló, rögzítenem kell.
Amint észlelem, hogy valamilyen teendőm van (jel) emlékeztetem magam arra, hogy fel kell írni, mert utána elfelejthetem. Ezzel be indítottam a rögzítés folyamatát.
Megkeresem a legközelebbi a Trello-t és felírom (rutin).
Én vagy az életok császára: Felírtam és tudom, hogy ezen már nem kell aggódnom: stressz mínusz. Hawaii, dizsi, napfény. (jutalom)
Bármilyen alkalmazást (Trello, Todoist, Asana, Wunderlist) is használsz a lényeg, hogy mindig szem előtt legyen egy könnyen elérhető helyen.
Így szinte azonnal és fájdalommentesen fogsz tudni bármit felírni.
Ha jól megcsinálod a pillanatok alatt hozzászoksz és elkerülhetetlen lesz, hogy automatikus legyen a rögzítés.
A Trello esetében a következők szerint járj el:
Telepítsd telefonodra a Trello-t és widget formájában tedd ki a gyors hozzáadáshoz szükséges gombot, ami az “új kártya hozzáadása“.
Vedd fel a böngésződ könyvjelzősávjába (CTRL+D) a Trello.com-ot.
Telepítsd fel Chrome böngésződhöz a Gmail bővítményt. (Firefoxhoz sajnos nem találtam.)
Telepítsd fel Chrome böngésződhöz a bővítményt. (Egy hasonló bővítmény Firefoxhoz.)
Így most már gyakorlatilag bármilyen helyzetben tudsz rögzíteni, ha megszáll az ihlet!
Jelzem, hogy egyéb feladatkezelő alkalmazások (Todoist, Asana, Wunderlist) esetében is léteznek hasonló megoldások.
Szájbarágó
Azzal, hogy könnyen elérhetővé teszed a megoldást és vizuális jelekkel emlékezteted magad az egyes lépésekre, teendőkre gyakorlatilag kiiktatod az emberi “gyengeséget” a folyamatból: nem kell hosszasan keresgélni egy ikont vagy egy dossziét, minden ott van, ahol lennie kell. Szem előtt, kéznél. Nem kell gondolkodni, agyad boldog!
Arra bíztatlak, hogy folyamatosan keresd környezetedben azokat a lehetőségeket, amelyek támogatják a produktivitást.
Továbbmegyek, alakítsd úgy a környezeted, hogy ne is kelljen gondolkodnod a következő lépésen, hiszen adja magát.
Ha környezeted produktív, akkor Te is erre a sorsra vagy kárhoztatva, még akkor is, ha éppen hulla fáradt vagy!
Új szokás kialakításakor gondoskodj arról, hogy legyen mindig egy vizuális inger, ami beindítja a folyamatot és egyben emlékeztet a pontos lépésekre!
Levezetésképp
Ha jobban érdekel a szokások témaköre, akkor javaslom olvasd el Charless Duhigg A szokás hatalma című könyvét.
De íme, itt egy rövid magyar nyelvű könyvajánló, ahol még tömörebben elmondják a tutit.
A hatékony időgazdálkodás titka nem az, hogy rengeteg feladatot végzünk el, hanem az, hogy a lényeges dolgokat végezzük el jól, kevesebb energiával. Ahhoz, hogy ezt elérjük, nem csak az időbeosztásunkat kell optimalizálnunk, hanem a figyelmünket, az energiánkat és a szokásainkat is megfelelően kell kezelni. Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogyan lehet mindezt elérni, és hogyan tehetjük hatékonyabbá életünk minden területét.
A produktivitás alapja: Jót jól csinálni
A produktivitás lényege, hogy a jót jól végezzük el. Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységeket végzünk, amelyek összhangban vannak az értékrendünkkel és céljainkkal, mindezt a lehető legkevesebb energia felhasználásával. A produktivitás nem arról szól, hogy minél többet dolgozunk, hanem arról, hogy hatékonyan végezzük el a számunkra fontos feladatokat.
A mindennapi életben számos példát találhatunk erre. Egy diák, aki előre megtervezi a tanulási idejét és módszereit, sokkal többet tanulhat meg rövidebb idő alatt, mint az, aki rendszertelenül próbálkozik. Az előbbi diák hatékonyan használja fel az idejét, és a legjobbat hozza ki belőle, míg az utóbbi esetleg ugyanannyi idő alatt kevesebb eredményt ér el.
A tökéletes fókusz: Kitisztult elme
A fókusz alapja a kitisztult elme. Ez a koncepció központi eleme a GTD (Getting Things Done) módszernek is, amely hangsúlyozza, hogy a hatékony munkavégzéshez fontos, hogy megszabaduljunk a felesleges zavaró tényezőktől. Ha elménk mentes a felesleges gondolatoktól, képesek vagyunk teljes figyelmünket egy adott feladatra összpontosítani, ezáltal gyorsabban és hatékonyabban dolgozunk.
Egy olyan munkavállaló, aki képes kizárni a zavaró tényezőket – például a folyamatosan érkező e-maileket vagy telefonhívásokat – sokkal hatékonyabban és gyorsabban végezheti el a feladatait. A tiszta elme segít abban, hogy csak a lényeges dolgokra koncentráljunk, így elkerülhető a szellemi energiánk pazarlása.
Az energiagazdálkodás fontossága
A produktivitás nem csak a fókuszról szól, hanem az energiánk kezeléséről is. Fizikai, mentális, érzelmi és spirituális energiáink megfelelő kezelése alapvető fontosságú ahhoz, hogy hosszú távon is eredményesek legyünk. Ha ezeket az energiákat nem töltjük fel rendszeresen, kimerülünk, ami rontja a teljesítményünket és csökkenti a hatékonyságunkat.
Ha valaki rendszeresen sportol, egészségesen táplálkozik, és elegendő időt szán a pihenésre, akkor sokkal nagyobb eséllyel tudja fenntartani magas szintű teljesítményét hosszú távon is. Az energiagazdálkodás tehát kulcsfontosságú része a produktivitásnak, és nem hagyható figyelmen kívül.
Folyamatos fejlődés: A tanulás és alkalmazkodás fontossága
A személyes és szakmai fejlődés elengedhetetlen a hosszú távú hatékonysághoz. A produktivitás nem áll meg ott, hogy jól végzünk egy feladatot; folyamatosan keresnünk kell azokat a módszereket és technikákat, amelyekkel még jobbak lehetünk. A fejlődés igénye része annak a folyamatnak, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mindig a legjobb eredményt érjük el, kevesebb erőfeszítéssel.
Ha például egy szakember új technológiákat tanul meg, amelyek automatizálják a munkáját, több ideje marad a kreatív és stratégiai feladatokra, ami növeli a teljesítményét. A fejlődés tehát nem csak szükségszerű, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy folyamatosan növeljük produktivitásunkat.
Hatékony szokások kialakítása és fenntartása
A produktivitás nagyban függ a szokásainktól. Nem elegendő, hogy tudjuk, mit kell tennünk; fontos, hogy ezt következetesen, rendszeresen meg is tegyük. A hatékony szokások kialakítása segít abban, hogy a mindennapokban is eredményesek legyünk, és elkerüljük a halogatást vagy a felesleges időpazarlást.
Ha valaki rendszeresen megtervezi a napját, priorizálja a feladatait, és naponta áttekinti, mit ért el, akkor elkerülheti a káoszt és a zavarodottságot. Ezek a szokások segítenek abban, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsunk, és elérjük céljainkat anélkül, hogy feleslegesen pazarolnánk energiánkat.
Összegzés
A produktivitás nem csak arról szól, hogy minél többet dolgozzunk, hanem arról, hogy a legfontosabb dolgokat végezzük el a lehető leghatékonyabban. Ehhez szükséges a kitisztult elme, a megfelelő fókusz, az energiánk helyes kezelése, a folyamatos fejlődés és a hatékony szokások kialakítása. Ha sikerül ezeket a tényezőket összehangolnunk, akkor nem csak a munkánkban, hanem az élet más területein is eredményesebbek lehetünk.
Ne feledjük, hogy a produktivitás alapja az önismeret és az önfejlesztés. Az, hogy hogyan használjuk fel időnket és energiánkat, nagyban meghatározza a sikerességünket. A tudatosság és a folyamatos fejlődés révén jelentős előnyökre tehetünk szert minden téren.
