Hogyan kerüljük el a sekélyes munkát?

A sekélyes munka csapdájába esni könnyű. Fedezd fel, hogyan válthatsz mély munkára és növeld a produktivitásod!

Digitális detox: Kapcsold ki az értesítéseket

A digitális detox az értesítések kikapcsolásával segít visszanyerni a figyelmet és csökkenteni a stresszt, lehetővé téve, hogy újra te irányítsd az idődet.

Singletasking az új szexi!

személyes produktivitás

Elég a rinyából, itt az ideje, hogy most már valami megoldást is mutassak, igaz? Ha már a singletasking az új szexi!

Kezdjük ott, hogy a következőt a fejedbe vésed: általában túlbecsüljük, hogy egy adott időszak alatt mennyi munkát tudunk elvégezni, ezért aztán a multitaskingot hívjuk segítségül hátha sikerül behozni a lemaradást. Persze, ahogy már korábban igyekeztem rávilágítani ez nem megoldás.

Ha röviden akarnék okoskodni, akkor ezt írnám:

Amikor csak tudod, zárj ki minden olyan tényezőt, ami megszakíthat munkádban.

Tudatosan törekedj arra, hogy egy feladattal foglalkozz.

Én is ebben a világban élek így tudom és értem is, hogy ezt szinte lehetetlen elérni. De nézzük miket tehetsz-e nemes cél elérése érdekében.

1. Fogadd el, hogy létezik!

Hogyan birkózz meg azzal a sok információval, feladattal és figyelemelterelő dologgal, ami az életedben jelen van? Hát először is fogadd el létezésüket. Ez a legelső lépés.

Ahhoz hogy viselkedéseden változtatni tudj, tudatosítanod kell magadban, hogy csinálod és el kell fogadnod annak létezését.

Ha abba akarod hagyni a multitaskingot, először el kell fogadnod, hogy csinálod és ez a viselkedés nem hatékony.

Talán pont ez a legnehezebb lépés az összes közül, hiszen mára sokan már függői lettek. Szóval vegyél egy nagy levegőt és fogadd el, hogy ez a szokás létezik.

Amikor észreveszed, hogy ezt csinálod, akkor csak mondd magadban: Már megint multitaskingolok. Ezen változtatni akarok.

2. Fogadd el, hogy nem tudsz mindent elvégezni és mondj nemet, ha kell!

Miért kéne mindent neked csinálni? Fogadd el, hogy nem tudsz mindent elvégezni és mondj nemet. Miért vedd fel más terhét magadra, ha a sajátoddal se bírsz?

Csak a legfontosabb feladatokra figyelj!

3. Azonosítsd és különítsd el az odafigyelést igénylő feladatokat!

Csak tudatosan.  Ha kell toljad neki szájbarágósan: Ez egy olyan feladat, amire oda kell figyelnem!

4. Jelezd a többieknek is!

Ha kell, kérd meg a többieket is, hogy ne zavarjanak egy ideig, de lehet elég, ha kiteszel egy finom jelzőtáblát az asztalodra. Nagyon menő megoldás lehet még egy digitális visszaszámláló használata is. Így a többiek is tudják, hogy mikor jöjjenek vissza.

5. Egy irányú kommunikációt használj!

Ne szívasd feleslegesen kollégáid, beosztottjaid a személyes vagy valós idejű megszakításokkal (telefonhívások, kopogás, “csak egy gyors kérdés…”). Használj helyette úgynevezett aszinkron vagy késleltetett kommunikációs csatornákat, amelyek megengedik, hogy az illető akkor válaszoljon, amikor a legalkalmasabb számára. Baromi jó arc leszel!

Ilyen lehet az email, az sms és azonnali üzenetküldők is (bár azoknak nem vagyok nagy híve). A lényeg, hogy legyen leírva vagy legyen visszahallgatható.

Azáltal, hogy az emberek megválaszthatják a válasz időpontját, sokkal jobban képbe tudnak kerülni az adott témát illetően így vélhetően pontosabb választ is fogsz kapni. Ráadásul megspórolsz nekik egy kontextusváltást, ami már önmagában dicsérendő dolog.

Még az is előfordulhat, hogy ő ezt értékelni fogja és téged is így kezel majd.

6. Támogasson a környezet is!

Törekedj arra, hogy a környezeted is támogassa a singletasking működést! Ne légy olyan, mint Pavlov kutyája, inkább alakítsd úgy környezeted, hogy minimális legyen a zavaró tényezők száma: lépj ki a felesleges programból, emailből, telefont némítsd le és az értesítéseket kapcsold ki, pakolj el az asztalról, hozz egy pohár vizet, menjen el mosdóba. Készülj rá és a nehezén már túl is vagy.

Alakíts ki zavarótényezőktől mentes környezetet!

Telefonon és számítógépen érkező értesítések folyamatosan elterelik a figyelmedet akkor is, hogyha nem nézed meg, hogy pontosan mit is tartalmaznak.

Azért a háttérben ott van a kérdés, vajon mi lehetett az, miről maradok le és ez azért egy minimális  szorongáshoz vezethet, köszönhetően a FOMO-nak nevezett jelenségnek (Fear of Missing Out). Ne csak  lehalkítsd az értesítéseket, hanem fordítsd fejjel lefelé a telefonodat, aminek köszönhetően még csak nem is fogod látni ezeket a felugró értesítéseket. És persze érdemes bezárni az email fiókodat is erre az időre.

Igazodj a környezethez!

Nézd át a napodat/hetedet: Mire számíthatsz? Ne tervezz elmélyülős feladatokat, ha megbeszélések közt kell rohangálnod. Ha tudod, hogy multitasking gyanús környezetbe kerülsz, akkor olyan feladatokat tervezz be, amik nem igényelnek túl sok gondolkodást.

Ne csak feladatokat változtass, hanem környezetet is!

Ha már arra vagy kényszerítve, hogy az agyadban is változásokat hozz létre napközben, próbálj meg teljes váltásokat létrehozni. Amikor csak lehetséges menj egy másik szobába vagy egy másik asztalhoz, ülj le a kanapéra a laptopoddal vagy menj le a legközelebbi kávézóba egy órára. Használd ki a környezet változásának erejét arra, hogy kiüríted a fejed és felkészülj a következő feladatra.

Legyél offline. Tényleg!

Keress egy helyet, ahol nincs internet, mobilhálózat, semmi. Dolgozz ott a legfontosabb dolgokon. Először talán furcsa és új tapasztalat lesz: abba fogod, hagyni a multitaskingot.

7. Szánj rá időt!

Szóval abba akarod hagyni a multitaskingot?

Kezd el az ellenkezőjét csinálni: jelöld ki azokat az időpontokat, amikor csak egy feladaton dolgozol és nevezd meg, hogy konkrétan mi lesz az. Nem biztos, hogy rögtön egy egész napot ki tudsz jelölni. Lehet elég egy óra is kezdetnek.

A komoly, odafigyelést, elmélyült munkát igénylő feladatoknak csak úgy érdemes nekiállni, ha nagy szeletet ki tudsz vágni a napodból. Érdemi előrehaladást csak így érhetsz el.

Vegyél fel a naptáradba egy bejegyzést: Excel varázslat. 3 óra hosszan.

Lépj ki a leveleződből, zárd be a felesleges dolgokat, halkítsd le a telefonod, ha kell, vonulj el vagy csukd magadra az ajtót, tegyél egy fejhallgatót a fejedre és figyelj arra az egy feladatra. Csak azzal foglalkozz! Meg fogsz lepődni, mennyit tudsz haladni. Jó trükk, hogy a napirended is e köré alakítsd!

8. Kapcsolódj ki! Szakadj el a munkától, az internettől. Tarts szünetet!

Ha nem tudsz teljes mértékben változtatni a környezeteden, akkor tarts rövid szünetet és sétálj egy kicsit mielőtt belevágsz egy új feladatba. Hagyd az elméd lenyugodni, feltöltődni.

Iktass be hosszabb szüneteket!

Egy kutatásban olvastam, hogy a prefrontalis kéreg felelős az ötletek, ideák egybegyúrásáért, a nagy Aha!-ért, a kreativitásért.

Azonban az agyad ezen része is csak egy feladaton tud dolgozni egyszerre. A multitasking során pontosan ez a rész van szőnyegbombázás alatt: soha nem fog semmilyen problémát megoldani, ha nem hagysz neki egy kis nyugalmat. Gondolj az elmédre úgy, mint egy izomra: az igénybevétel után pihennie kell. A koncentrálás után pihennie kell.

Elsőre talán furán hangzik, de hogy megoldj egy adott problémát először el kell engedned azt. Ezért érdemes tudatosan beiktatni hosszabb szüneteket napközben. Kell, hogy legyen egy olyan időszak a napodban, amikor konkrétan nem csinálsz semmit.

Nincs pletyka, nem olvasol, nem írsz. Menj el sétálni, edzeni, hallgass egy kis zenét vagy csak bámulj ki a fejedből, a lényeg, hogy kapcsold ki az elméd.

8. Tudatosan tervezd meg a napodat!

Írj fel mindent!

Hiába minden, ha nem írod fel és tisztázod le azokat a feladatokat, amelyek téged foglalkoztatnak. Egész nap ott fognak ugrálni a fejedben és elterelik a figyelmedet a feladatról.

Használd 80/20-as szabályt!

Munkád 20 százaléka hozza az eredmények 80 százalékát. Közhely, százszor olvastad már. De tudatosan használod is? Sokan abban a tévedésben élnek, hogy a folyamatos pörgés, rohanás és elfoglaltság egyenlő az eredményességgel. Hülyeség.

Minél több mindent akarunk megoldani, annál kevesebb eredményt érhetünk el. Inkább azonosítsd feladataid azon 20 százalékát, amelyekkel a legnagyobb hatást érheted el.

Priorizálj!

Mérd fel, hogy az egyes feladatok mennyire fontosak és csak azokra fordíts időt, amelyek valóban fontosak.

Háromnál több fontos feladatot ne lőj be egy napra!

Használj listákat!

Már azzal, hogy különböző listákra írod az aktuális projektjeidhez tartozó feladatokat,  jelentős terhet veszel le az  agyadról, ráadásul láthatóvá válik az is, hogy mivel mennyi teendő is van valójában.

A listák további segítséget is nyújtanak: rendezheted feladataid projekten belül és így a projekten belüli kontextusváltást is megspórolhatod. Ne feledd azonban, hogy minden lista annyira hasznos, amennyire pontos, szóval mindennap frissítsd! Én erre tökéletesen alkalmas a Trello-t és a Todoist-et használom.

Csoportosítsd a feladatokat: típus vagy projekt szerint!

Feladataid csoportosíthatod, így is meg tudsz spórolni rengeteg energiát. Például jelöld ki az időpontot, amikor feldolgozod és megválaszolod az emaileket. Reggel 8:30? Mondjuk?

Típus szerint

Milyen eszköz szükséges hozzá? Hol kell lenned (helyszín)? Kivel kell beszélned (érintett)? Milyen hangulatban kell lenned?

  • Kezd a telefonokkal a napodat és rendezd le az összest, amiről már tudsz.
  • Folytasd az emailekkel. Küldd ki az összeset.
  • Jöhetnek azok a feladatok, amikhez kőkemény akaraterő és odafigyelés szükséges.
  • Tovább a kreativitást igénylő feladatok.
  • Zombi üzemmódú feladatok.
  • És így tovább…

Projekt szerint 

  • Kezd az A -val. Végezz el minden hozzá kapcsolódó feladatot.
  • Folytasd a B-vel.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy ha kötegelve haladsz a feladataiddal jóval nagyobb eséllyel zárod is le őket.

Ügyelj, hogy minden szükséges dolog rendelkezésre álljon a feladathoz, így nem fogsz megakadni az előrehaladásban!

Kezdd a legfontosabb feladatokkal a napod!

Kezdd azzal minden napodat (vagy még jobban teszed, ha minden napot azzal zársz), hogy felírsz 2-3 olyan dolgot, amit a nap folyamán mindenképp el akarsz érni. Nem kell több.

Csináld meg az elsőt. A megkönnyebbülés és teljesítmény érzete “rányomja majd bélyegét” az egész napodra: sokkal nyugodtabb leszel a nap folyamán és ahogy haladsz előre a feladatokkal úgy leszel, majd egyre nyugodtabb és elégedettebb.

Ha nincs benned már az az érzés, amit a multitasking okoz, hogy többet-többet kell csinálnod, képes leszel ellenállni a multitasking csábításának is.

Írd fel, hogy hol tartottál!

Ha váltogatni kényszerülsz, akkor könnyen szétszórttá válsz a sok teendő között.

Egész egyszerűen írd fel, hogy hol tartottál, milyen gondolatok voltak a fejedben, mi a következő lépés és mi van még hátra. Jóval könnyebb lesz visszaállnod később a feladatra.

Mindig ugyanazokra a napokra szervezd a megbeszéléseket!

Megbeszéléseket sajnos nem lehet elkerülni, de mindenképpen hatással tudsz lenni arra, hogy mikor legyenek.

Válassz ki egy napot. És csak arra a napra vagy napokra ütemezd megbeszéléseket.

Így talán fel tud szabadítani egy-két teljes napot más feladatokra is.

9. Szedd rendbe az emaileket!

Legyünk őszinték az email az egyik legnagyobb figyelemelterelő napjainkban. Amint belépsz a fiókodba, rögtön megnézed, hogy mi újság megnyitod az új emailt és fél órával később azon veszed észre magad, hogy teljesen mást csinálsz.

Ütemezd be, hogy mikor dolgozod fel az emaileket!

Napjában kétszer-háromszor bőven elég megnézni, hogy jött-e valami értelmes email. 15 perc alatt végigmész és kész, és amelyik két perc megoldható, csináld meg. Ha több idő és méltó arra, hogy később foglalkozz vele, akkor rögzítsd egy Trello táblán. Egyébként pedig javaslom a törlés funkció használatát.

Feldolgoztál mindent?

Térj vissza a legfontosabb feladatokhoz!

[sc name=”minicrm_hirlevel_feliratkozas”]

+ 1: Főnök vagy?

Jelölj ki egy olyan szobát, ahol csöndnek kell lennie!

Könnyítsd meg munkatársaid életét és jelölj számukra egy helyet, ahol nyugodtan és elmélyülten dolgozhatnak.

Jelöld ki a nap egy bizonyos időszakát, amikor csöndnek kell lennie!

Mindenkinek lesz ideje zavartalanul dolgozni.

Segíts kollégáidnak!

Vezessétek be, hogy nagy kijelzős visszaszámláló órákat használtok. Kollégád csak beüti, hogy mennyi időre van szüksége és már ketyeg is a visszaszámláló!

Kevesebb váltás = több boldogság?

Mint olvashattad rengeteg körülmény játszik közre abban, hogy te is multitaskingolj, de rengeteget tehetsz az ellenkezőéjért is.

Végtelen hosszú lehetne ez a bejegyzés, de remélem ilyen rövid terjedelemben is találtál rengeteg hasznosítható dolgot, amelyek segítségével a holnaptól tudatosabban oda tudsz figyelni arra, hogy hogyan dolgozol.

Néhány éve már alkalmazom ezeket az elveket és lehetőség szerint nagy ívben elkerülöm a multitaskingot.

Jóval nyugodtabb vagyok és több feladattal is végzek.

Persze nyilván nem lehet teljesen kizárni az életből, de a tudatos odafigyelésnek köszönhetően jóval könnyeb a singletasking is, aminek meg is van az eredménye:

  • kevesebb hiba,
  • kevesebb elpocsékolt idő,
  • kevesebb elpocsékolt energia és
  • néha még a blogomra is marad energia.

Szóval hajrá, figyelj oda és jönni fognak az eredmények!

Úgy gondolod hasznos lehet másnak is? Oszd meg ezt a bejegyzést a Facebookon is!

Single tasking vs multitasking: A fókuszált munka a hatékonyság kulcsa

személyes produktivitás

Az utóbbi években a multitasking, vagyis több feladat egyidejű végzése, szinte a modern munkahelyek alapvető követelményévé vált. A valóság azonban az, hogy a multitasking nemhogy növeli a hatékonyságot, hanem éppen ellenkezőleg, csökkenti azt. A figyelem megosztása több feladat között gyakran ahhoz vezet, hogy egyiket sem végezzük el igazán jól. Az agyunk nem képes egyszerre két összetett feladatra teljes figyelmet fordítani. Az eredmény? Több idő, több stressz, és több hiba.

Miért vált vonzóvá a multitasking?
A multitasking népszerűsége abból fakad, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni azt, hogy mennyi munkát tudnak elvégezni egy adott időszak alatt. Amikor rájövünk, hogy szorít az idő, gyakran a multitaskingot hívjuk segítségül, hogy behozzuk a lemaradást. Ez azonban csak illúzió. Az állandó feladatváltás nemcsak hogy csökkenti a hatékonyságot, de hosszú távon még káros is lehet. Az agyunk folyamatosan ki- és bekapcsol a különböző tevékenységek között, ami idővel kimerültséget és stresszt okozhat.

A single tasking előnyei: fókuszálj egy feladatra!
A single tasking, vagyis az egy feladatra való teljes összpontosítás, sokkal hatékonyabb módszer. Amikor minden figyelmünket egyetlen feladatra fordítjuk, mélyebbre tudunk merülni a munkában, és gyorsabban, kevesebb hibával tudjuk azt befejezni. A single tasking tehát nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem csökkenti a stresszt és javítja a munkánk minőségét is.

Lépések a single tasking megvalósításához: elfogadás és tudatosság
Az első lépés a single tasking felé az, hogy elfogadjuk a multitasking létezését és annak káros hatásait. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mikor multitaskingolunk, és tudatosan törekednünk kell arra, hogy egy feladatra összpontosítsunk. Ez a változás nem megy egyik napról a másikra, de az első lépés az, hogy felismerjük a problémát és elkötelezzük magunkat a változás mellett.

Hogyan mondj nemet és fókuszálj a fontosra?
Az egyik legnehezebb, de legfontosabb lépés az, hogy elfogadjuk: nem tudunk mindent elvégezni. Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, meg kell tanulnunk nemet mondani a kevésbé fontos feladatokra, és csak a legfontosabbakra koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy prioritásokat kell felállítanunk, és tudatosan kell döntenünk arról, mire fordítjuk az időnket és energiánkat.

A környezet szerepe: minimalizáld a zavaró tényezőket!
A hatékony single tasking egyik kulcsa a zavaró tényezők minimalizálása. Ez azt jelenti, hogy ki kell kapcsolnunk a felesleges értesítéseket, el kell pakolnunk az íróasztalunkat, és le kell némítanunk a telefonunkat. Azáltal, hogy egy nyugodt, zavaró tényezőktől mentes környezetet teremtünk, könnyebben tudunk egy feladatra koncentrálni, és így hatékonyabbak lehetünk.

Kommunikáció: használj aszinkron módszereket!
A megszakítások minimalizálása érdekében érdemes aszinkron kommunikációs módszereket használni, mint például az e-mail vagy az SMS. Ezek lehetővé teszik, hogy a másik fél akkor válaszoljon, amikor számára a legmegfelelőbb, így elkerülhetőek a valós idejű megszakítások, amelyek megzavarhatják a munkát.

Az időtervezés fontossága: jelölj ki fókuszidőket!
A single tasking megvalósításához elengedhetetlen az időnk tudatos tervezése. Jelöljünk ki konkrét időpontokat, amikor csak egy feladatra koncentrálunk, és tartsuk magunkat ehhez a tervhez. Ha szükséges, zárjuk be az e-mail fiókunkat, kapcsoljuk ki a telefonunkat, és vonuljunk el egy csendes helyre, ahol zavartalanul dolgozhatunk.

A szünetek szerepe: hagyj időt a regenerálódásra!
Nemcsak a munkára, hanem a pihenésre is figyelni kell. Az agyunknak szüksége van időre a regenerálódáshoz, hogy újra maximális hatékonysággal tudjon dolgozni. Ezért fontos, hogy tudatosan iktassunk be szüneteket a napunkba, amikor kikapcsolódunk, és nem foglalkozunk semmilyen feladattal.

Rendszerezd a feladataidat: listák és csoportosítás
A feladatok rendszerezése segít abban, hogy átláthatóbbá tegyük a teendőinket, és elkerüljük a felesleges kontextusváltásokat. Használjunk listákat, amelyekre felírhatjuk a feladatainkat, és csoportosítsuk őket típus vagy projekt szerint. Ez nemcsak megkönnyíti a munkát, hanem segít abban is, hogy koncentráltabbak legyünk.

A napirend kialakítása: kezdj a legfontosabbal!
Minden napot érdemes azzal kezdeni, hogy meghatározunk 2-3 olyan feladatot, amelyet mindenképpen el akarunk végezni. Ha ezekkel a feladatokkal kezdünk, az egész napunkat megkönnyítjük, mivel már a nap elején elértük a legfontosabb céljainkat.

A single tasking hatása: kevesebb hiba, több eredmény
A single tasking gyakorlása nemcsak a munkánk minőségét javítja, hanem hosszú távon is pozitív hatással van a produktivitásunkra. Kevesebb hibát követünk el, kevesebb időt és energiát pazarolunk el, és összességében elégedettebbek leszünk az elért eredményekkel.

Összefoglalás
A single tasking, vagyis az egy feladatra való összpontosítás, a hatékony munka alapja. Bár a multitasking látszólag vonzó megoldás lehet, valójában csak rontja a teljesítményt és növeli a stresszt. A single tasking gyakorlásával azonban javíthatjuk a munkánk minőségét, csökkenthetjük a stresszt, és elérhetjük céljainkat. Figyeljünk arra, hogy tudatosan tervezzük meg napjainkat, minimalizáljuk a zavaró tényezőket, és adjunk időt magunknak a regenerálódásra. Az eredmény? Hatékonyabb és elégedettebb munka, kevesebb hiba, több eredmény.

Multitasking: A láthatatlan probléma, ami tönkreteszi a napodat

Multitasking, személyes produktivitás

A multitasking csökkenti a hatékonyságot és növeli a fáradtságot. Fedezd fel, hogyan befolyásolja a koncentrációt és a teljesítményt.

A személyes produktivitás titka: figyelem és fókuszmenedzsment

Produktivitás, figyelem, fókusz, multitasking

Figyelem! A modern technológia, a közösségi média térnyerése, és a multitasking világa alapvetően átalakította azt, ahogyan élünk és dolgozunk. Ennek következtében egyre többen szenvednek figyelemhiánytól, képtelenek koncentráltan dolgozni, ami nagyban befolyásolja személyes produktivitásukat. Az eredményes munkavégzés egyik legfontosabb eleme a fókuszált, elmélyült figyelem, amit ma számos figyelemelterelő tényező akadályoz meg. Hogyan állítsuk helyre a figyelmünket, és hogyan lehetünk újra produktívak a mindennapokban?

A figyelemelterelések miatt kevesebb idő jut a valóban fontos feladatokra, ami csökkenti a hatékonyságot

A modern élet rengeteg figyelemelterelő tényezőt hozott magával, amelyek megnehezítik az elmélyült munkavégzést. Az irodai dolgozók sokszor érezhetik úgy, hogy bár sokat dolgoznak, mégis kevés konkrét eredményt érnek el. Ennek az egyik oka a rengeteg apró megszakítás, ami felszeleteli a munkaidőt. Az egyik pillanatban e-mailt olvasunk, a következőben telefonon válaszolunk, majd egy értekezletre sietünk. Ezek a megszakítások lehetetlenné teszik a mély munkavégzést, ami a hosszú távú eredményekhez szükséges.

A multitasking megnehezíti az összpontosítást

A multitasking, azaz több dolog egyszerre történő elvégzése, manapság gyakran dicséretre méltónak tűnik. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy valójában csökkenti a hatékonyságot és rontja a minőséget. Ha egyszerre próbálunk meg több feladatra koncentrálni, egyikre sem tudunk megfelelő figyelmet fordítani. Az eredmény: semmi nem lesz igazán jól elvégezve.

A fókuszált figyelem lehetővé teszi, hogy mélyebben elmerüljünk egy-egy feladatban

A figyelem és a fókusz kapcsolatát egy reflektorhoz hasonlíthatjuk. A figyelmünk egyfajta fény, amelyet egy adott feladatra irányítunk, ezzel kiemelve azt a környezetéből. A fókusz azt jelenti, hogy egyetlen dolgot világítunk meg részletesen, míg a szélesebb figyelem kevesebb részletre összpontosít, de nagyobb területet fed le.

A figyelem tudatos irányítása segít abban, hogy a legfontosabb dolgokra koncentráljunk, és hatékonyabban végezzük a feladatainkat.

Ahhoz, hogy visszaszerezzük az irányítást a figyelmünk felett, tudatos döntéseket kell hoznunk arról, hogy mire fordítjuk azt. Ez azt jelenti, hogy ki kell zárnunk a zavaró tényezőket, és azokra a dolgokra kell összpontosítanunk, amelyek igazán fontosak. A technológia használatával, mint például az értesítések kikapcsolása vagy az időzítők használata, segíthetünk a fókusz megtartásában.

Az energia és figyelem véges erőforrások, ezért tudatosan kell gazdálkodnunk velük

Az emberek gyakran nem veszik figyelembe, hogy az energia és a figyelem véges erőforrások. Ha túl sok feladatra próbáljuk meg szétosztani figyelmünket, akkor hamar kifáradunk, és kevésbé leszünk produktívak. Ezért fontos, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsunk, és időt szánjunk a pihenésre és feltöltődésre is.

Hogyan növelhetjük a személyes produktivitásunkat?

Az egyik legfontosabb lépés a személyes produktivitás növeléséhez az, hogy megszabaduljunk a zavaró tényezőktől. Az értesítések kikapcsolása, a telefon elrejtése, vagy a zajos környezet elkerülése mind segíthet abban, hogy jobban koncentráljunk. Emellett érdemes időt szánni a tervezésre és a priorizálásra is, hiszen ezek segítségével biztosíthatjuk, hogy a legfontosabb feladatokkal foglalkozzunk először.

A rendszeres pihenés és feltöltődés elengedhetetlen a hosszú távú produktivitás fenntartásához

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a pihenés elengedhetetlen része a hatékony munkavégzésnek. A folyamatos munka hamar kimeríti az energiakészleteinket, és csökkenti a koncentrációs képességünket. Ezért fontos, hogy rendszeres szüneteket tartsunk, és időt szánjunk a feltöltődésre is.

Legfontosabb üzenet:

A tudatos figyelem- és fókuszmenedzsment a kulcsa a hosszú távú eredmények elérésének és a személyes produktivitás növelésének.

A személyes produktivitás titka nem a multitaskingban vagy az időgazdálkodásban rejlik, hanem a tudatos figyelem- és fókuszmenedzsmentben. Ha képesek vagyunk kizárni a zavaró tényezőket, és a legfontosabb feladatokra koncentrálni, akkor nemcsak hatékonyabbak leszünk, de kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb életet is élhetünk.

Következtetés

A modern világ figyelemelterelései ellenére is képesek lehetünk visszaszerezni az irányítást a figyelmünk felett. Ha tudatosan irányítjuk, hogy mire fordítjuk figyelmünket, és kiküszöböljük a zavaró tényezőket, akkor újra produktívak és eredményesek lehetünk.

Produktivitás: Tényleg eszközök irányítják a figyelmem?

A mindennapi életben egyre inkább körülvesznek minket olyan eszközök és alkalmazások, amelyek versengenek a figyelmünkért. Minden technológiai vívmány célja, hogy megkönnyítse az életünket, de vajon valóban segítenek minket abban, hogy produktívabbak legyünk, vagy épp ellenkezőleg, elvonják a figyelmünket a fontos feladatokról?

Sokan például azt tapasztalják, hogy munkába menet előkapják a telefonjukat vagy tabletjüket, hogy elüssék az időt. Lehet, hogy épp egy könyvet olvasnak, vagy böngésznek valami hasznosat, ám gyakran előfordul, hogy valamilyen értesítés megzavarja őket, és végül a napjuk értékes percei vésznek el a közösségi média vagy a böngészés miatt.

Miért terelik el a figyelmünket ezek az eszközök?

Felmerül a kérdés: tényleg a technológia irányítja a figyelmünket, vagy mi irányítjuk a technológiát? Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki rutinból előveszi a telefonját, és teljesen céltalanul böngészni kezd. Ezt mindannyian megtapasztaltuk már. Végignézzük az egész napot, és úgy érezzük, nem haladtunk semmivel, mert az időnk egy jelentős része elpocsékolódott.

Gondoljunk csak bele: felugrik egy értesítés a telefonunkon, és azonnal kattintunk rá, hogy megnézzük, mi történt. Elolvasunk egy üzenetet, majd egy pillanattal később már a Facebook hírfolyamát pörgetjük, és percek alatt több cikket is átnézünk. Amikor pedig észbe kapunk, már el is telt egy félóra. Az eszközeink valójában irányítják a figyelmünket.

Technológia: segítő eszköz vagy figyelemelterelő tényező?

Az okostelefonok, tabletek, alkalmazások, weboldalak mind úgy vannak tervezve, hogy folyamatosan fenntartsák a figyelmünket. A pszichológiai trükköket használó alkalmazások szándékosan hozzák létre azt az érzetet, hogy folyamatosan kapcsolódnunk kell hozzájuk. Nir Eyal, a „Hooked” című könyv szerzője, ebben a témában egy TED előadásban is felvetette, hogy ezek az eszközök azért vannak megtervezve, hogy rabjaikká tegyenek minket. Gondoljunk csak az értesítésekre, amelyek rendszeresen megszakítanak minket, és addig nem hagynak nyugodni, amíg nem nézünk rájuk.

A figyelem irányításának felismerése

Az emberek többsége nincs tudatában annak, hogy mennyire befolyásolja őket a technológia. A nap minden percében elérhetőek vagyunk, és az értesítések folyamatosan megszakítanak minket. A Google korábbi alkalmazottja, Tristan Harris, design ethicist és product philosopher, egy TED előadásban mutatta be azokat a trükköket, amiket a tech cégek alkalmaznak, hogy elkapják a figyelmünket.

A kérdés tehát az, hogy vajon mi irányítjuk az életünket, vagy inkább az eszközeink veszik át az irányítást?

A figyelem visszavétele: tudatos döntések meghozatala

Az első lépés a figyelem visszaszerzése felé az, hogy felismerjük, milyen módon befolyásolják ezek az eszközök a mindennapi életünket. El kell döntenünk, hogy valóban szükségünk van-e arra, hogy minden értesítésre azonnal reagáljunk, vagy inkább mi határozzuk meg, hogy mikor és hogyan használjuk a technológiát.

Például érdemes lehet kikapcsolni a nem fontos értesítéseket, és csak azokra figyelni, amelyek valóban szükségesek. Rendszeresen tegyük fel magunknak a kérdést: „Ez a tevékenység hozzátesz-e valamit a napom sikerességéhez?” Ha a válasz nem, akkor talán érdemes másra koncentrálni.

Hogyan védekezzünk az információs túlterhelés ellen?

Az információs túlterhelés az egyik legnagyobb kihívás a modern életben. Mivel az információáradat folyamatosan jelen van, fontos, hogy tudatosan szűrjük, mi az, ami valóban fontos és mi az, ami csak időpazarlás. Íme néhány tipp, hogyan kezelhetjük ezt hatékonyan:

  1. Kapcsoljuk ki az értesítéseket – csak a legfontosabb üzenetekről értesüljünk.
  2. Hozzunk létre időkorlátokat – szabjunk meg időkeretet a közösségi média használatára.
  3. Fókuszáljunk a prioritásokra – reggelente határozzuk meg, mely feladatok a legfontosabbak, és ne engedjük, hogy a technológia elterelje róluk a figyelmünket.
  4. Legyünk tudatosak a szokásainkban – vegyük észre, amikor a technológia túl nagy teret kap az életünkben.

Az irányítás visszavétele: tudatos szokások kialakítása

Az eszközeink tudatos használata nemcsak a figyelmünket segít visszaszerezni, hanem növeli a produktivitásunkat is. Az olyan szokások kialakítása, mint az értesítések szabályozása, a telefon zajmentesítése vagy a prioritások felállítása, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresebbek legyünk a mindennapokban.

Például, ha azt tapasztaljuk, hogy a telefonunk értesítései folyamatosan megszakítanak minket, érdemes lehet beállítani egy szabályt: csak bizonyos időpontokban ellenőrizzük az üzeneteket. Így kevesebb megszakítással, hatékonyabban tudunk dolgozni, és több időt fordíthatunk a valóban fontos feladatokra.

Következtetés: tegyünk tudatos lépéseket a figyelmünk megőrzése érdekében

A technológia fontos szerepet játszik az életünkben, de fontos, hogy mi irányítsuk az eszközeinket, ne pedig ők minket. A figyelem visszaszerzése és a tudatos technológiahasználat segít abban, hogy jobban kihasználjuk az időnket, produktívabbak legyünk, és a nap végén elégedetten zárjuk le a teendőinket. Ne feledjük: minden apró lépés számít, és minden egyes döntés, amit tudatosan hozunk meg, közelebb visz minket a céljaink eléréséhez.

Multitasking: az információs túlterhelés hátulütője

Információs túlterhelés Multitasking

Az elmúlt másfél hétben nem hagyott nyugodni az információs túlterhelés kapcsán írt bejegyzésem, így hát tovább rendezgettem jegyzeteim, hogy egy kicsit részletesebben tudjam ismertetni, hogy hányféle jelenség kíséri valójában az információs túlterhelést.

Azért is tartom fontosnak az előzőeket kiegészíteni, mert a konkrét tünetek folyamatosan jelen vannak (nálam biztosan) és ezek tudatosításával talán könnyebben csökkenthető az információs túlterhelés okozta a hibák száma és a stressz.

Úgy gondolom a felsorolást érdemes rögtön a leghétköznapibb dologgal a multitasking fedőnevű aljassággal kezdeni, így rögtön bele is lehet csapni a lecsóba, ha már eldöntötted, hogy ellenállsz a napi információs rohamnak.

Multitasking

Olvass tovább